Az MTSZ edzőképzési tanácsadója, Papp Sándor (képünkön jobb szélen) képviselte hazánkat a Tennis Europe kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi edzőkonferenciáján, amelyet idén Cipruson tartottak meg. A magyar szakember a legfontosabb nemzetközi tapasztalatok mellett arról is beszélt honlapunknak, hogyan alakult az idei edzőképzési program Magyarországon.
Gy. Szabó Csilla
Harmadik évét zárja Papp Sándor a hazai szövetség edzőképzési tanácsadójaként. Idén eddig hét programot szervezett a hazai meseterek számára, az utolsó, nyolcadikat december elején rendezik meg a Nemzeti Edzésközpontban. Ahogy arról már korábban is írtunk, szerinte a rendszer alapjai összeálltak, az idei évben már csak a végső simításokat kellett elvégezniük.
Az elmúlt hétvégén Papp Sándor Cipruson vett részt a Tennis Europe kétévente sorra kerülő nemzetközi edzőkonferenciáján, amely ideális közös platformot jelentett a 30 országból érkező több mint 120 mester számára, aki saját nemzeti szövetsége képviseletében az edzőképzés területén döntéshozóként, vagy meghatározó szerepkörben dolgozik. A kétnapos programot a házigazda ciprusi szövetség elnöke, Demetris Leontis, valmint a TE elnök-helyettese, Cem Tinaz nyitotta meg, majd az európai globális stratégiák és fejlesztések bemutatását követően, egy-egy moldáv, lett, azerbajdzsán, valamint észak-macedón szakember beszélt az országában tapasztalt kihívásokról. A délutáni menüben már komoly szakmai kérdések merültek fel, mégpedig a juniorjátékosok fejlesztésével és versenyeztetésével kapcsolatban. Az est fénypontja Márkosz Pagdatísz (Marcos Baghdatis - ATP 8. helyezett) érkezése volt, aki több mint egy órán keresztül beszélgetett a résztvevőkkel.
− A korábbi ciprusi topjátékos valóban különleges színt hozott a konferencia programjába, igen élvezetes volt a vele folytatott diskurzus – idézte fel a nemzetközi edzőképzésen tapasztaltakat honlapunk számára Papp Sándor. – Őszintén és komolyan beszélt karrierjéről, és az ezzel kapcsolatos örömökről és nehézségekről. A második, szombati nap délelőttjén már a konkrét képzési rendszerekbe kaptunk betekintést a spanyol Miguel Crespo, a brit Tim Jones és Merlin van de Braam, valamint a svájci Jürg Bühler révén, majd az ukrán szövetség edzőképzési vezetője beszélt arról, hogyan képesek a háború okozta extrém körülmények között is maximális erőbedobással végezni a munkájukat. Ebben a blokkban nagyon érdekes volt Dima Leifman nemzetközi bíró beszámolója a játékosokkal való helyes kapcsolattartásról. A folytatásban gyakorlati bemutatókat láthattunk, a téma pedig a legmagasabb szintű versenyzők képzése volt, akadémiai körülmények között, valamint a különböző életkori kategóriákban. A záró panelbeszélgetés két részből állt, az első a női tenisz fejlődésével foglalkozott korábbi topjátékosok beszámolói révén, az utolsó pedig a magán akadémiák fejlesztő szerepéről Márkosz Pagdatísz, valamint Ernests Gulbis közreműködésével.
A ciprusi hivatalos TE-edzőkonferencia résztvevőiFotó: Tennis Europe
A kétnapos képzés legfontosabb tanulságaként Papp Sándor azt emelte ki, hogy láthatóan minden országos szakszövetség számára kiemelt fontosságú az edzőképzés. Számos helyen, mint például Svájcban és Ausztriában, állami támogatással, főállású szakemberek végzik a kollégák minél magasabb szintű oktatását. Ez a feladatkör egyre inkább elválik a többi edzői tevékenységtől, önálló, igen megbecsült hivatássá nőtte ki magát.
− Régóta küzdök azért, hogy itthon is nagyobb megbecsülésben részesüljenek a jól képzett, saját fejlődésükre is figyelő és azért áldozni is hajlandó kollégák – beszélt a nemzetközi tapasztalatok alapján komoly megerősítést kapó elképzeléseiről Papp Sándor. – A végzettséggel rendelkező edzőket igenis el kell különíteni azoktól, akik nem rendelkeznek kellő elméleti és gyakorlati tudással. Az ITF és a Tennis Europe szakmai fórumain az utánpótlásnevelő edzők esetében különösen nagy hangsúlyt fektetnek ezekre a minőségi elvárásokra, ami logikus is, hiszen gyermek- és juniorkorban tesszük le a későbbi profi játékos alapjait. Ebben az időszakban különösen fontos a szakember hitelessége, a fiatal játékossal kialakított jó, emberi kapcsolata és a nyilvánvaló segítő szándéka. A konferencián bemutatott fejlesztési program két pillére egyébként éppen a korai szakaszban tevékenykedő, képzett, erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsült edzők, valamint a játékosfejlesztési modell. Ezek a gyakorlati megvalósítás során szorosan összekapcsolódnak, egymásra épülnek.
Az MTSZ 2024-es edzőképzési programja
Papp Sándor szerint a magyar edzőképzés nemcsak a programok révén lépett előre, de az online platformra felkerült anyagok minősége és mennyisége terén is. Az e-learning bevezetése kifejezetten sikeres volt. A ciprusi konferencián több külföldi kollégával is megegyeztek abban, hogy ezeket az anyagokat kölcsönösen megosztják egymással, a jövőben igyekeznek közösen gondolkodni és fejlődni. A hazai edzőképzést ugyanakkor nehezíti az ITF és a magyar rendszerben található különbség. Előbbi inkább a teniszspecifikus anyagok oktatását tartja fontosnak, míg a hazai struktúrában kötelező jelleggel szerepelnek az általános tárgyak, mint a pedagógia, sportpszichológia, anatómia. Az eltérő követelményrendszer összehangolása nagyon fontos feladat lesz a jövőben.
− A legnagyobb elmaradásunk a teniszezők létszáma terén tapasztalható, a hozzánk hasonló méretű országokban is nagyságrendileg többen játszanak és versenyeznek, mint nálunk. A Magyarországon rendezett korosztályos nemzetközi versenyek számában is előbbre kellene lépnünk, ahogy a bázis nagyságában is – tette hozzá Papp Sándor, aki szerint külföldön az iskolatenisz és a klubok anyagi támogatottsága sok helyen az állami feladatok közé tartozik. – A versenyek rendezése nemcsak a szabadkártyák, és a részvétel relatív költségkímélő volta miatt lenne fontos, de a helyi klubéletet is erősíthetné. Az ilyen események a helyi támogatók számára is reklámlehetőséget biztosítana, amely hosszabb távú, immáron a mindennapokra kiterjedő együttműködés alapja is lehetne. A nagy tenisznemzetekről, amelyek Grand Slam-tornákat rendeznek, azokról nem is beszélek, hiszen olyan költségvetéssel dolgozhatnak, amilyenről mi még csak nem is álmodhatunk. A szemléletváltás azonban nem pénzkérdés, az edzők megbecsülésének van egy igen fontos erkölcsi oldala is. Az idén hatvan szakember szerzett licencet a hazai képzésben, és most már száztíz fölött van az edzői kártyát kiváltó kollégák száma is. A ciprusi kongresszus tehát igazolta, hogy jó úton járunk, de még nagyon sok a dolgunk.
Az MTSZ edzőképzési tanácsadója legfontosabb tanulságként külön kiemelte, hosszútávon az edző- és juniorképzés dönti el azt, kiből lesz később top100-as játékos. Ezen a két területen pedig a szakmaiság és a hozzáértés a legfontosabb értékmérő.
