Sorozatban két ATP Challenger-tornát nyert Piros Zsombor, aki ezzel vissza is tért a Top 200-ba, május 19-én már a 161. helyen jegyezték a világranglistán. A siker hátterében egy új csapat áll, amely tavaly októberben alakult ki, s amelynek edzőként Molnár Krisztián a vezetője. A szakember maga is válogatott korosztályos játékos volt, a profi karrierhez azonban nem voltak adottak számára a feltételek. Edzőként Balázs Attila mellett ismerhette meg a világ elitjét.
Gy. Szabó Csilla
Kiemelkedően sikeres juniorkarrierjét követően, Piros Zsombor kétszer is egyetlen lépésre volt a Top 100-tól. Előbb 2023. júliusában, majd 2024. márciusában. Nagy álmát azonban eddig nem tudta megvalósítani, s egyre lejjebb csúszott a világranglistán, egészen az ATP 270. helyéig. Tavaly ősszel érte el a mélypontot sorozatos első fordulós Challenger-vereségeivel. A BTC egyik vezetője, Szendrei Dániel részéről érkezett a segítség, aki csapatot szervezett mögé. A vezetőedzői posztra pedig Molnár Krisztiánt kérte fel, aki korábban Balázs Attilával járta az ATP Tour-versenyeit.
− Nehéz helyzetben vállaltam el a feladatot, de azonosulni tudtam Dani elképzelésével, Zsombiban pedig minden megvan ahhoz, hogy a világ élvonalához tartozzon. Kicsit később Balázs Attila is csatlakozott hozzánk, vele lett teljes a csapatunk, amely a mostani sikerek kovácsa – beszélt a Piros Zsombor team kialakulásáról Molnár Krisztián, aki viszonylag későn, tízévesen kezdett teniszezni. A kisfiú első sportága ugyanis a foci volt, amelyet komolyan is vett, ám egy négyhetes nyári tenisztábor megváltoztatta a véleményét. A Bókay-kertben, Faggyas Kati néni olyannyira megszerettette vele a játékot, hogy szülei szándéka ellenére is sportágat váltott.
Nagy Péter barátjaként természetesen Turi Zsuzsánál kezdte meg az edzéseket, még a régi Mini Garros pályáin. A focis alapoknak köszönhetően gyorsan jöttek az első sikerek, 12 évesen már korosztályos válogatott volt. A Fucsovics Márton, Zsiga Máté, Nagy Péter, Gödry Levente, Kovács Milán által fémjelzett nagy generáció tagja lett, utóbbival több serdülő és újonc páros ob-t is nyertek.
− Húztuk egymást, a hazai versenyeken nagy csatákat vívtunk, bár az igaz, hogy Marci és Máté mindig is kiemelkedtek közülünk – idézte fel honlapunk kérésére saját teniszkarrierjét Molnár Krisztián. – Eleinte kifejezetten motiválóak voltak a számomra, az idő múlásával azonban azt is egyre világosabban láttam, hogy ha már itthon nem tudjuk velük tartani a lépést, akkor a nemzetközi porondon még kevesebb esélyünk lesz a sikerre. Pedig az IDOM-on nagyon jó közegben készülhettünk, az alapítványi iskolába jártunk, és olyan kiváló mesterek foglalkoztak velünk, mint Jancsó Miklós, vagy Nagy Zoltán. Persze voltak kisebb nemzetközi eredményeim, nyertem Tennis Europa-tornát és a hatvanadik hely körül voltam a kontinentális ranglistán. Tizenhat évesen Hornok Miklós irányításával ment a legjobban a játék, ám közbejött egy sérülés. Fél évvel később az U18-as Eb-n a korosztályunk krémje ellen léptünk pályára, és én úgy éreztem, mintha a többiek egy más sportágat űztek volna. Ekkor vált világossá számomra, hogy nem lehetek profi játékos, egyszerűen nem vagyok azon a szinten.
Molnár Krisztián egy U14-es csapat Eb-n, Fucsovics Márton és Zsiga Máté társaságában, az együttest Gáspár Balázs vezette
A kamaszfiú ekkor olyan világosan látta a saját határait, hogy inkább a tanulásra koncentrált, jóllehet edzői és szülei a folytatásra biztatták. Amerikai ösztöndíjra ugyan lett volna lehetősége, de semmiképpen sem akart az tengerentúlra költözni. Inkább leérettségizett és a Corvinus Egyetem pénzügyi- és számviteli szakán kezdte meg tanulmányait. Egy kézsérülés miatt másfél évig ütőt sem vett a kezébe. 19 évesen egy jó hangulatú csapatbajnoki meccs a Mini Garroson azonban minden addigi tervét borította. Pedig csak arra kérték, hogy ugorjon be óraadó edzőként helyettesíteni. Az év végére azonban már annyi amatőr és gyermek tanítványa lett, hogy az utolsó félévben az egyetemet is otthagyta. Véglegesen a tenisz mellett tette le a voksát, igaz, most már edzőként.
− Az irodai munka nem vonzott, de egyébként is annyi minden érdekel a világban – beszélt belső indíttatásáról Molnár Krisztián, aki a Mini Garrosos kezdeti időszakot követően, 2016-ban egy teljes évig utazgatott és gyűjtötte a tapasztalatokat. – Emberileg is fejlődnöm kellett ahhoz, hogy edzőként jobb legyek, ezt az időszakot éppen ezért a későbbiek megalapozásának tartom. És jött is a lehetőség, amint hazaértem, Balázs Attila, jóbarátom személyében, akit eleinte csak kísértem az ATP-tornákra, majd egy évvel később a vezetőedzője lettem. A kémia mindig is jó volt köztünk, az eredmények pedig igazolták a közös munka sikerességét. Nagyon sokat tanultam vele és mellette, így a végére én is szintet tudtam lépni. Az együttműködésnek végül Ati sérülései vetettek véget, bár megpróbáltuk a visszatérést. A teste mondott végül nemet, amit el kellett fogadnunk. A profi tenisz területén azonban így is neki köszönhetek mindent, vele szereztem az első komoly edzői tapasztalataimat.
Balázs Attila és Molnár Krisztián Wimbledonban. A szakember legközelebb már Piros Zsombort kíséri az angol Grand Slam-tornára
Később dolgozott Tóth Amarissával is, rövid, de sikeres együttműködésük során az akkor még juniorkorú játékos négy tornát is nyert, a korosztályos 200. hely környékéről a legjobb 60-ba került és ekkor játszotta első junior Grand Slam-tornáját is. Ezt követően a bolgár Kostovának segített, majd közel fél éven át Bukarestben dolgozott egy WTA-játékos edzőjeként. De Piros Zsombor mellé is beugrott egy Australian Open-felkészülés során, Noszály Sándor helyére. A korábbi junior Grand Slam-győztessel azonban, csak 2024. októberében kezdődött meg az igazi maunka, a már említett BTC-s csapat kialakításával.
− Természetesen jól ismertem Zsombit és a képességeit, ezért is mondtam igent a felkérésre – tért át a jelenre Molnár Krisztián. – Tudtam, hogy fizikálisan nagyon rossz állapotban van, a sok első körös vereséget követően teljesen leépült az erőnléte. De mentálisan és érzelmileg is mélyponton volt, egyszóval semmi sem volt rendben körülötte. Úgy gondoltam, ennél már csak jobb lehet. Amire szüksége volt az az érzelmi és emberi támogatás, a napi munka megszervezése, és az optimális fizikális felkészítés, amely a pályán is kellő magabiztosságot ad neki. Ehhez fél évet kértem tőle. De amint felállt a csapat, máris kezdett meccseket nyerni, jóllehet ezek még nem a munkán alapultak. Április, május környékére ígértem neki az eredményeket, amihez arra is szükség volt, hogy a tél folyamán lelkiismeretesen végig csináljon egy héthetes komoly alapozást. Megtette.
Molnár Krisztián és a csapat – amely februárban Polonyi Patrick BTC-s erőnléti edzővel egészült ki –, alapos és komoly tervet tett le az asztalra, Piros Zsombor pedig maximális elszántsággal hajtotta végre azt. A januári oeiras-i Challenger-döntő azonban mindenkit meglepett. A fiatal szakember által ígért április-május még messze volt, csodák pedig nincsenek a profi tenisz világában. Nem is tudták elkerülni az újabb hullámvölgyeket, amelyek az általános felfelé ívelő tendencia miatt egyre rövidebbek és ritkábbak lettek. Az ostravai és a tunisi tornagyőzelemmel szinte napra pontosan akkor érkeztek el az első szakasz végéhez, amikorra azt Molnár tervezte.
A sikeres csapat: Polonyi Patrick, Molnár Krisztián, Piros Zsombor, Balázs Attila és Szendrei Dániel (balról jobbra)
− Az elmúlt két hét már az elképzeléseimnek megfelelő játékot hozott – tette hozzá a szakember. – Mindenki tudja mi van a kezében, de ahhoz, hogy ez ki is jöjjön, részemről egy támogató és megértő hozzáállásra van szükség, miközben az edzéseken és a meccseken megkövetelem a maximális erőbedobást és odafigyelést. Kapcsolatunk a kölcsönös őszinteségen nyugszik, én is hallgatok a megérzéseire. Ostrava után például Prágát javasoltam, ő viszont még nem volt készen a következő tornára. Elfogadtam a döntését, és neki lett igaza. A terhelés és a pihenés közötti ideális egyensúly megtalálása egyébként is nagyon fontos lesz a jövőben. Úgy gondolom, hosszútávon jobb lenne kevesebbet versenyezni, a tornákra mindig felkészülten érkezni. Persze eddig erre nem volt lehetősége, hiszen amikor valaki fut a Grand Slam-tornákon való indulás jogáért, addig nincs sok választása. Most szerencsére Wimbledon, a US Open és a jövő évi Australian Open selejtezője is megvan, így kezünkbe vehetjük a tervezést.
A fiatal szakember szerint tanítványával a pályán kívül is nagyon sokat beszélgetnek, igyekszik őt rávezetni a pályán történtek megértésére. Nemcsak taktikai, vagy technikai téren, de például az érzelmei kezelésével kapcsolatban is. Ennek eredményeként szerinte Piros Zsombor ma már önmagát is jobban ismeri, mint mondjuk félévvel ezelőtt. A profik között pedig ezeknek a dolgoknak különösen nagy jelentősége van.
− Zsombi mindig akkor volt sikeres, amikor az agresszív tenyeresével irányíthatott, a stabil fonákkeresztjét pajzsként használhatta, és bízhatott a jó ritörnjében – tért át a technikai kérdésekre Molnár Krisztián. – Éppen ezért ezeket tovább erősítettük, nagyon sok kifejezetten agresszív feladatot gyakoroltunk. Abba nem szólok bele, hogyan üsse meg a labdát, a saját érzései, tapasztalása és megértése alapján kell megoldania az általam létrehozott helyzeteket, amelyek során különböző röppályájú és pörgésszámú ütéseket kell konzisztensen végrehajtania. Ami mélyen belülről, megértésből jön, az biztosabb és időt állóbb, mintha én kényszerítenék rá valamit, ami idegen tőle. Szeretek hosszútávon gondolkodni, most is azt tesszük. A játéka összeállt, de fizikálisan még mindig van némi lemaradása, és egy-két új technikai elemmel szeretnénk új dimenziókat is nyitni a számára. Mindkettő elengedhetetlen ahhoz, hogy elérje a top ötvenes szintet, ami szerintem benne van. De nem a ranglista most a legfontosabb, hanem a játék szintje, amely úgyis eredmények formájában ölt majd testet.
Molnár Krisztián nagyon büszke arra a lelkiismeretes munkára, amely Piros Zsombort a kettős tornagyőzelemig juttatta. Tanítványát kiváló alanynak tartja, akivel öröm dolgozni, s akit a pályán és azon kívül egyaránt nagyra tart. A köztük lévő bizalmi kapcsolat pedig biztos alapja lehet annak, hogy egy év múlva a mostaninál is nagyobb sikereknek örülhessenek.
Fotók: BTC és Molnár Krisztián
