Jelenlegi elsőszámú női játékosunk, a hajdúszoboszlói Bondár Anna (WTA 92.), valamint a felnőtt női világranglista legfiatalabb magyarja, a honvédos Udvardy Luca (WTA 818. - nyitóképünkön) egyaránt Kuhárszky Zoltán irányításával készül. A nemzetközileg is elismert szakember szerint mindkettővel öröm együtt dolgozni, kitartó és elkötelezett teniszezők. Honlapunknak adott interjújában a magyar tenisz néhány fontos kérdéséről is beszélt.
Gy. Szabó Csilla
Hosszú sérülés után, eredményesen tért vissza Udvardy Luca. Milyen állapotban van az első felnőtt évében járó fiatal játékos? – tettük fel a kérdést Kuhárszky Zoltánnak.
Most még óvatos vagyok az egészségével kapcsolatban, bár az igaz, hogy a sérült térde jól reagált a terhelésre, nincsenek fájdalmai. Ugyanakkor az is tény, hogy egyelőre nem végzünk százszázalékos edzésmunkát, csak haladunk afelé. A tornákra ez persze nem igaz, hiszen ott mindent kihoz magából, Luca egyébként is egy olyan teniszező, aki mindig maximális fordulatszámon pörög. Azon kevesek közé tartozik, akiket inkább vissza kell fogni. Bevallom, ilyen hozzáállású teniszezővel még nem is találkoztam, pedig több évtizedes karrierem során jónéhány éljátékossal dolgoztam, akikre mindig jellemző volt az elhivatottság. Ez utóbbi nélkül soha nem értek volna a világ legjobbjai közé.
Mit vár most Lucától?
Először is azt, hogy teljes terhelés mellett versenyezzen. Csak ezt követően lehet programot és elvárásokat felállítani vele szemben. Szerencsére van egy nagyon jó belga fiziósa, Sam Verslegers, neki köszönhető a sikeres visszatérés is. Napi szinten irányítja a rehabilitációt, én pedig ezzel összhangban rakom össze a gyakorlásainkat. Amikor Luca itthon van, olajozottan folyik a munka, a versenyekre pedig elsősorban a szülei kísérik el. Szerencsére nagyon önálló és tudatos, ezért pillanatnyilag még mindent megold egyedül. Idővel azonban találni kell majd mellé egy utazóedzőt, lehetőleg nemzetközi tapasztalattal rendelkezőt. Most az a fontos, hogy minél több meccset játsszon. A képességei nagyon jók, a tenisze rendben van, az éles helyzetekbe kell ismét visszarázódnia.
Van-e olyan technikai terület, amelyet különösen hátrányosan érintett a térdsérülése?
Bizonyos dolgokat abban az időszakban is gyakorolni tudtunk, de a gyenge pontjának számító adogatást csak alig-alig, jóllehet arra lett volna a legnagyobb szükség. Ezen a téren vagyunk tehát leginkább lemaradva, jóllehet a szerva ma már a nőknél is kulcskérdés. Bízom benne, hogy gyorsan behozzuk a kihagyásból fakadó ütéshiányt. Nagy segítség a számomra, hogy igen jól kommunikál, kérdez, a fontos dolgokat leírja, majd a pályán alkalmazza a hallottakat. Ami pedig az utóbbi hetek eredményeit illeti, láthatóan a magasabb szintű tornákon is megállja a helyét, már csak az induláshoz szükséges ranglistát kell összehoznia.
Másik tanítványa, Bondár Anna, kisebb nagyobb megszakításokkal, de tartja magát a top százban, ahová az ön irányításával jutott be három évvel ezelőtt.
Annával is öröm dolgozni, elkötelezett és kitartó teniszező, aki keményen küzd azért, hogy a legjobbak között maradhasson. Most Nagy Péter utazik vele, amit nagyon jó megoldásnak tartok, de a kettejük közötti kémián is sok múlik majd. Úgy gondolom, a kétezerhuszonkettes év komoly teljesítmény volt a részéről, különösen azért, mert a WTA Tour-on játszva sikerült a százban maradnia. A tavalyi szezon is jól kezdődött, ám egy betegség miatt több hetet kihagyott, ami hónapokra visszavetette. Ekkor megroppant az önbizalma, márpedig az, hogy a valós tudásodat ki tudod-e hozni magadból ezen a szinten, az elsősorban fejben dől el. Azóta hullámzóbb a teljesítménye, s bár az utóbbi időszakban is voltak szép eredményei, kevesebb topjátékost vert meg, mint a már említett huszonkettes szezonban.
Bondár Anna (balról) Kuhárszky Zoltán irányításával jutott el a top100-ig, s azóta is együtt dolgoznakFotó: TotalTenisz
Anna számára most mi lehet a cél?
Mindenképpen az, hogy a Tour-on játszva maradjon bent a százban, ami az idei évhez képest ismét szintlépést jelentene. Korábban is hangsúlyoztam, hogy annak van igazi értéke, ha a legjobbak között játszva tartja meg a helyét. Míg az ITF-sorozatban nem kell mindig kiemelkedő teljesítményt nyújtanod, az első körökben még vannak könnyebb ellenfelek, a WTA Tour-on minden egyes meccsen ki kell hoznod magadból a maximumot. Anna játéktudása megvan, ezt már sokszor bizonyította, azon kell dolgoznia, hogy szilárdan megtartsa a belső egyensúlyát, abból semmi se billentse ki. Az egyébként kifejezetten jó tulajdonsága, hogy a rossz szériák, sérülések, betegségek sem szegik a kedvét, újból és újból beleáll a kemény munkába.
Ezek a visszatérések vélhetően az önbizalmát is erősítik.
Így van, és ezekből az éles szituációkban is merítenie kell. Idén többször jelentett problémát a meccsek befejezése, biztos vezetésnél magára engedte az ellenfelét, s volt, hogy ilyenkor veszített is. Amikor mégis nyert, az akár biztató is lehetne, de ez nem egészen így van. Ezen a szinten a saját energiáddal is jól kell gazdálkodnod, egy feleslegesen elhúzódó mérkőzés a következő, vagy az azt követő fordulóban bosszulhatja meg magát. Iszonyú terhelést kapnak a játékosok, nagyon hosszú a szezon, Anna a héten már a harmincegyedik tornáját játszotta. Szerencsére fizikálisan jól bírja a tempót, kevés női játékosról mondható el ugyanez. Az olimpiát viszont nagyon sajnáltuk, hiszen egyetlen meccsen múlt, hogy lemaradt róla. Pedig ez volt a fő célja idén.
Beszéljünk picit a magyar tenisz általános kérdéseiről, hiszen éveke át volt a magyar élversenyzők felkészítésének felelős vezetője. Többször hangsúlyozta, hogy a fiatal játékosok esetében nem lehet az eredményesség az egyetlen mérce.
Ez így igaz. Vannak későn érő sportolók, akikben egy szakembernek meg kell látnia a későbbi lehetőségeket is. Ilyen esetekben kell nagyobb tért adni a szubjektív döntésnek, amelyért természetesen felelősséget is kell vállalni. A legfiatalabbak esetében az objektív tényezőknek kisebb a jelentősége, az idő előrehaladtával, huszonkét éves korra viszont az eredmények lesznek mérvadók. Persze sohasem lehet biztosra menni, ám ezt a kockázatot vállalni kell. Marozsán Fábián sem teljesítette juniorként az akkor még magasabb követelményrendszert tükröző mérföldköveket, én azonban kiálltam érte, mert előremutató volt a játéka.
Korábban a mérföldkő-program egyik kidolgozója volt, szakmailag ön is indokoltnak tartja tehát a létét.
Nagyon is, hiszen az ebben elvártaknak megfelelő fejlődési ív pontosan mutatja hol kell tartania egy fiatalnak ahhoz, hogy felnőtt korára topjátékos legyen. Ezt követve reális képet kap arról, éppen hol áll a nemzetközi elvárásokhoz képest. Éppen ezért nem is értek egyet azzal, hogy a jelenlegi táblázat sokkal megengedőbb az eredetinél, ami félrevezethető lehet a gyerekek és a szülők számára. Ez persze nem azt jelenti, hogy a legjobbak ne kapják meg a támogatást, hiszen arra szükségük van. Ha nincs elegendő A keretes fiatalunk, az is mutat valamit, ám erre semmiképpen sem szabad az elvárások leszállításával válaszolni. Ehelyett felzárkóztató programot kellene indítani, amely révén idővel ismét többen felelnek majd meg a nemzetközi sztenderdeknek. Egy profi karrierre készülő játékos számára a reális ön- és helyzetértékelés a legfontosabb kiinduló pont.
Legjobb juniorjaink közül egyre többen tanulnak tovább amerikai egyetemen, éppen ezért az MTSZ szakvezetése is bejelentette egy olyan program létrehozását, amely ezt koordinálná.
Szerintem sem lehet tétlenül nézni a folyamatot, bár a férfiak esetében még valódi létjogosultsága is lehet egy ilyen döntésnek. A hosszabb képzési idő miatt az átlag huszonkét-huszonhárom évesen éri csak el a top százat, tizennyolc után anyagilag és mentálisan egyaránt nehéz túlélni a kritikus négy-öt évet. Ahhoz, hogy a legjobbjaink ezt követően visszatérhessenek a profi körforgásba, egy olyan egyetem-szövetség együttműködésre van szükség, amely a teniszre helyezi a hangsúlyt. Csakis olyan programra szabad elengedni őket, amely a játéktudásuk fejlesztéséhez a legjobb feltételeket biztosítja. Ezt pedig folyamatosan ellenőrizni kell, élő kapcsolatot ápolni a játékossal és az ottani edzőivel. Az ezekre a problémákra adott válasz alapjaiban határozza a magyar tenisz jövőjét.
Kuhárszky Zoltán füves edzésen Bondár Annát kísérveFotó: Peleskey Bence
