Pozitívan értékeli második karrierje elmúlt öt évét Madarász Gergely, aki bekerült a franciák elleni Davis Kupa-csapatba. A 28 esztendős teniszező kisebb csuklósérülését követően Antalyában egy negyeddöntővel és egy döntővel tért vissza a pályára. Madarász következő célja a Grand Slam-tornák selejtezője.
Gy. Szabó Csilla
Hatodik ITF-trófeájáért szállt harcba vasárnap délelőtt Antalyában Madarász Gergely (ATP 527.). A Diego SC 28 esztendős teniszezője ugyan 6:3, 6:2 arányú vereséget szenvedett a feltörekvő, húsz esztendős, argentin Barrenától, mégis elégedetten nézhet vissza a Törökországban töltött két hétre.
A csuklósérülés miatti néhány hónapos kényszerpihenőről visszatérve ő maga sem számított ugyanis arra, hogy előbb negyeddöntőig, majd egészen a döntőig menetelhet. S míg ő a 15 ezer dolláros összdíjazású férfi ITF-tornákon játszott, Nagy Zoltán Davis Kupa-kapitány is bejelentette, számít rá a franciák elleni keretben. A hazai ranglistán ötödik helyet elfoglaló Madarász alanyi jogon is méltó a DK-csapat ötödik emberének helyére, behívását azonban tovább erősítette az a tény, hogy balkezesként nagy segítségére lehet azon csapattársainak, akik ténylegesen pályára léphetnek majd Tatabányán.
− A magyar válogatott tagjának lenni, minden esetben megtiszteltetés, ennél nagyobb dolog nincs egy sportoló számára – jelentette ki a törökországi finálé után Madarász Gergely, aki ötéves amerikai egyetemi tanulmányait követően, 2019 tavaszán döntött úgy, hogy ad magának még egy esélyt a teniszpályán, s megpróbál visszakerülni a profik közé.
– Amikor az újrakezdés mellett döntöttem, a válogatottság volt az egyik célom, a másik pedig a top ötszáz-hatszázba kerülés. Bármilyen szerep hárul is rám majd Tatabányán, boldog vagyok, hogy segíthetem a csapatot, s a legjobb tudásom szerint teszem majd. A franciák köztudottan nagyon erősek, sok jó játékosuk van, bár most nem rendelkeznek verhetetlen top tízessel, ami azért nagy előny. A csapatversenyben ugyanakkor Marci és Zsombi is bárkit meg tud verni, ezért nagyon szoros meccsre számítok. Remélem, hogy végül hozni tudjuk majd a találkozót. A magam részéről mindent megteszek majd a siker érdekében.
Az elmúlt közel öt év alatt sok minden történt Madarász Gergellyel, egyetlen dolog volt csupán állandó. Ez pedig a játék szeretete. Egyre inkább úgy tűnik, hogy jó ideig nem tudja még elengedni a sportágat, hiszen újabb és újabb sikerek kísérik második karrierjét. Pedig egy jó amerikai diplomával a zsebében akár másképp is dönthetett volna. A szinte azonnal érkező kisebb eredmények azonban folyamatosan táplálták lelkesedését, s még egy bokasérülés, majd az őt különösen rosszul érintő koronavírus-járvány nehéz időszaka sem állíthatta meg.
− Majdnem egy évig nem tudtam versenyezni, hiszen saját magam felelek a költségvetésemért, a környező országokban pedig szinte mindenhol kemény lezárások voltak – idézte fel a 2020-as évet Madarász Gergely, aki az edzések mellett biciklis futárként kereste a kenyerét, és várta az európai tornák újra indulását. – Ma már örülök, hogy nem adtam fel, hiszen a következő évben két tizenötezres tornát is nyertem és bejutottam a legjobb hatszázba. A tavalyi évem is jól sikerült, hiszen újabb két trófeával lettem gazdagabb, a világranglistás terveimet pedig messze túlteljesítettem a négyszáznegyvenegyedikkel.
A nagy menetelést egy váratlan csuklósérülés törte meg tavaly ősszel, amely pár hónapos kényszerpihenőre ítélte a balkezes teniszezőt. A fájdalom, majd később a gyulladás azért volt különösen érthetetlen a számára, mert a játék közben kisebb terhelést kapó jobb csuklójáról volt szó. S bár ő kifejezetten az a játékos, aki nagyon odafigyel a testére, naponta több órát is eltölt speciális izomfejlesztéssel, bemelegítéssel, nyújtással, gyógytornával és masszázzsal, azért picit megijedt attól a lehetőségtől, hogy valami komolyabb problémáról van szó, ami akadályozza majd a folytatásban. Szerencsére nem így történt és már Törökországban sikeresen tért vissza a pályára.
Öt év mérlege
S hogy milyen volt az elmúlt öt év?
− A covidot és a két sérülést leszámítva a vártnál jobban alakultak a dolgok, bár az eleje nagyon nehéz volt – ismerte be Madarász Gergely. – Amíg nem jutottam az ötszáz közelébe, nagyon kellett spórolnom, egyedül utaztam, a legolcsóbb helyeken szálltam meg, s a programomat is inkább ez befolyásolta a szakmai szempontok helyett. Most már van annyi szabadságom, hogy edzőm, Tóth Gábor János is el tud néha kísérni. Vagy a párom, Kapitány Krisztina, aki felnőtt magyar bajnokként szintén tud hasznos tanácsokat adni. Nem mintha nem találnám fel magamat egyedül. Egy hozzáértő külső szem azonban olyan dolgokat is meglát, amit én a pályán belül nem fedezek fel a játék hevében. Gábornak nagyon sokat köszönhetek ezen a téren, a taktikát vele könnyebben rakom össze, és az is nagy segítség, ha a meccsnapom szervezését magára vállalja. Elsősorban persze a külföldi csapatversenyek adják most még a fedezetet erre, de ahogy lépkedek előre, úgy lesz még nagyobb szabadságom.
Madarász a diegs társakkal, bal szélen edzője, Tóth Gábor Jánostennis.hu
Madarász szerint nagy előny, hogy a Nemzeti Edzésközpontban most olyan fiatal társaság jött össze Piros Zsombor, Marozsán Fábián, Valkusz Máté és Fajta Péter révén, amely magas színvonalú szparingot biztosít neki. Első karrierje idején szinte csak Fucsovics Marcival edzhetett volna, ám az akkor még fiatal tehetségnek számító elsőszámú játékosunk több időt töltött Franciaországban, mint Magyarországon.
− Amíg én Amerikában tanultam, nagyon sokat erősödött a mezőny. A fiatalok egészen másfajta teniszt játszanak, hihetetlenül felgyorsult minden. Korábban sokat védekeztem, de most agresszívabb, támadó játékra kellett átállnom. Úgy érzem, elég jól sikerült, az eredmények legalábbis ezt mutatják. Éppen ezért megyek is tovább, az előzetesen kitűzött terveket teljesítettem, a következő célom a Grand Slam-tornák selejtezőtáblája. Úgy érzem keményem megdolgoztam mindenért, de Tóth Gábor Jánossal egyébként is a kemény munkában hiszünk – foglalta össze az elmúlt öt év tanulságait Madarász Gergely, aki Törökországból hazatérve csatlakozik a Davis Kupa-válogatotthoz, amelynek sikeréért bármit megtenne.
