Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint egy gyerekre, aki többet ért el, mint amiről valaha is álmodott - mondta Rafael Nadal.
Csizmazia Zoltán
Sírunk, zokogunk, de nem látjuk többet őt a pályán. Egy újabb korszak ért véget, lassan a nemzetközi tenisz elmúlt húsz évének egy jelentős része mögött becsukjuk az ajtót. Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Djokovics. Olyan korszakos zsenik, akiknek a teljesítményét nagyon nehéz lesz megismételni, megközelíteni, felülmúlni meg pláne. Utolsó Davis-kupa meccsén a mallorcai is befejezte.
Már Roger levele is érzelmes volt, de ami kedden történt, az végképp. Rafael Nadal nagyon sokat készült erre, de a test már más dolgokat parancsolt. A 38 éves játékos még pályára lépett a Davis-kupa negyeddöntőjében, Hollandia és a világranglistán csak 80. helyen álló Botic Van de Zandschulp ellen – aki elmondhatja magáról, hogy abban a történelmi eseményben vehetett részt, hogy Nadal utolsó ellenfele volt –, aki 6:4, 6:4-re nyert. Bár Alcaraz még Griekspoor ellen visszavágott, a spanyolok a páros meccset bukták, így nem jutottak tovább. Ezzel pedig egy csodálatos karrier ért végleg véget.
Már hajnali egy óra volt, amikor Nadal, ünnepélyes keretek között búcsúzott el. Köszönetet mondott családjának, csapatának és annak a több ezer szurkolónak, akik hajnalig kitartottak mellette. Sokan tényleg csak azért jöttek, hogy még lássák egyszer Nadalt, és el tudjanak köszönni tőle. Megható pillanatok voltak. A videómontázsban Roger Federer, Andy Murray, Novak Djokovics, Serena Williams, David Beckham, Raul, Andres Iniesta és Sergio Garcia tisztelgett, miközben Nadal nem tudta visszatartani a könnyeit, amikor nemcsak teniszezők, de a világ legismertebb sportolói búcsúztak tőle.
„A címek, a számok ott vannak, így az emberek valószínűleg tudják ezt, de szeretném, ha jobban emlékeznének rám, mint egy jó emberre egy kis mallorcai faluból. Abban a szerencsében volt részem, hogy a nagybátyám teniszedző volt, és nagyszerű családom volt. Csak egy gyerek, aki követte az álmaikat, és a lehető legkeményebben dolgozott, hogy ott legyen, odáig jusson el, ahol ma vagyok” – mondta ezt már könnyektől elcsukló hangon ez a kiváló sportember.
"De sokan vannak olyan sportolók, akik minden egyes nap a legjobbat próbálják kihozni magukból. Nagyon szerencsés voltam abban az életben, rengeteg lehetőséget kaptam, felejthetetlen élményeket éltem át a tenisznek köszönhetően. Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint egy gyerekre, aki többet ért el, mint amiről valaha is álmodtam."
„Ez egy 20 éves profi karrier volt, amelyben voltak jobb és rosszabb időszakok, de végig arra ösztönzött, hogy folytassam a játékot. Együtt élhettem Spanyolországgal és mindenkivel, nagyon hálás vagyok, hogy végig éreztem az egész közönség szeretetét, különösen itt, Spanyolországban. Szeretnék gratulálni Hollandiának, és köszönetet mondani az egész spanyol csapatnak, amely lehetővé tette, hogy újra játszhassak a Davis-kupában, ami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Mindent beletettem, amim még volt. Pályafutásom sok fontos pillanatát éltem meg azokkal, akik itt vannak, kiváltság volt, sok szép dolgot értünk el, és most rajtatok a sor, hogy továbbra is megéljétek ezeket, ami biztos vagyok benne, hogy el fog jönni. Az igazság az, hogy soha nem mersz gondolni arra, hogy idáig eljutsz. Nem fáradtam bele a teniszezésbe, de a testem már nem akar játszani, és ezt el kell fogadni. Nagyon kiváltságosnak érzem magam, hogy a hobbim lett a hivatásom. Nyugodt vagyok, mert olyan oktatást kaptam, hogy nyugodtan nézzek szembe azzal, ami most jön. Nyugodt vagyok, mert nagyszerű család vesz körül, akik mindenben segítenek.”
A tenisz, többek azért a legcsodálatosabb sport, mert hosszú évtizedekig nyújt olyan élményt az emberek számára, amelyek aztán örökké felejthetetlen pillanatokká válnak. Rafael Nadal karrierje ilyen volt. Olyan pillanatok, amelyeket az örökre a szívünkbe zárunk és sosem feledünk el.
Isten veled Rafa. Felejthetetlen élményeket szereztél!
