A brit Ella McDonald oldalán a negyeddöntőben szenvedett vereséget Udvardy Luca csütörtök reggel az Australian Open korosztályos tornáján. A Budapesti Honvéd játékosa a meccset követően értékelte honlapunknak az ausztráliai idénynyitó túrát. Udvardy Luca az ételmérgezés miatti meccshiánnyal magyarázta korai búcsúját az egyéni küzdelmekben.
Gy. Szabó Csilla
A legjobb nyolc között ért véget párosban Udvardy Luca számára az idei junior Australian Open. Az év első Grand Slam-tornájának korosztályos versenyében előkelő világranglistás helyezésének (junior ITF 19.) köszönhetően főtáblás honvédos teniszező, egyesben az első fordulóban búcsúzott. A bolgár Denchevától elszenvedett 6:3, 7:6(5)-ös vereségnek azonban megvoltak a sajnálatos előzményei. A magyar idő szerint csütörtök reggeli, a brit McDonald oldalán lejátszott negyeddöntőt követően erről is kérdeztük Udvardy Lucát, aki a traralgoni, korábban 1. kategóriás, az új besorolás szerint pedig J300-as előversenyen kezdte az idényt.
– A hivatalos nyitóvacsorán „összeszedett” ételmérgezés miatt néhány órára kórházba is kerültél, mégis megpróbáltál játszani Traralgonban. Gondolom csalódott voltál, hogy végül fel kellett adnod azt a mérkőzést.
– Nagy küzdő vagyok, mindig a maximumra törekszem, ezért nem is volt kérdés a számomra, hogy pályára lépek-e az olasz Morreale ellen – idézte fel az előverseny nyitómeccsén történteket Udvardy Luca, aki mindezek ellenére 6:4-re megnyerte az első szettet, majd ugyanilyen arányban veszítette el a másodikat. – Bevallom, azt sem tudom, hogyan jutottunk el a harmadikig, hiszen éjszaka, a kórházban, szinte semmit sem aludtam, a nagy folyadékveszteség miatt pedig alaposan legyengültem. S ekkor még azért görcseim is voltak. A párosra már jobban lettem, szerencsére volt egy kis időm a pihenésre és a feltöltődésre. Ellával először neveztünk együtt, s úgy gondoltuk, hogy tökéletes bemelegítés lesz a Grand Slam-tornára. Ez így is volt, szépen bele is jöttünk a játékba, az elődöntős szereplést pedig kifejezetten jó eredménynek tartottuk.
– Melbourne-ben mégsem sikerült az egyéniben jól rajtolnod. Kijelenthetjük azt, hogy egy Grand Slam-tornán már a juniorok között is olyan magas a színvonal, hogy meccset nyerni is csak tökéletes állapotban lehet?
– Ez pontosan így van. Az ételmérgezést követően öt napig csak natúr kekszen éltem, ami korántsem mondható ideális táplálkozásnak egy sportoló számára. Különösen nem egy ilyen toptornán. De elfogadtam a történteket, és mindezek ellenére megpróbáltam az adott helyzetben lehetséges legjobb teljesítményt nyújtani. Melbourne-ben a bolgár Dencheva személyében egy bőven top százas ellenfélt kaptam az első fordulóban, aki Traralgonban a negyeddöntőig jutott, tehát játékban volt. Én viszont fizikálisan még nem voltam a legjobb formámban. Igaz, ekkor már semmim sem fájt, s az általános közérzetem is sokat javult. Éppen ezért nagyon vártam a bemutatkozást életem első Australian Openjén, ráadásul sok magyar szurkoló látogatott ki a találkozóra, az ő jelenlétük sokat lendített a harci kedvemen. Nagyon kevésen múlt végül az összecsapás, ha csak egy számomra kedvező fordulópont lett volna, akkor biztosan hozom is. Az első szettet sajnos elkapkodtam, a másodikban pedig fej-fej mellett haladtunk. A tiebreakben két szettlabdám is volt, de egyikkel sem tudtam élni. Ezzel ment el a meccs.
– Konkrétan miben volt jobb a bolgár?
– A meccsrutinban. Egyértelműen hiányzottak számomra a felvezető összecsapások. Ellenfelem „élesen” érkezett Melbourne-be, s már decemberben is folyamatosan versenyzett. Az amerikai csúcstornákon természetesen én is elindultam, s az ottani negyeddöntőkre büszke vagyok, az évvégén azonban mi inkább az alapozásra koncentráltunk. Erre szükségem is volt az őszi kisebb sérülést követően, s nagyon jól sikerült. Igazából éppen emiatt voltam nagyon csalódott, hiszen tökéletes formában érkeztem Ausztráliába.
Ella McDonald és Udvardy Luca Facebook
– Párosban első kiemeltek voltatok, nyilván szeretetek volna végigmenni a Grand Slam-tornán.
– Mivel mindig a következő feladatra koncentrálok, ezért ma a legjobb négybe kerülés volt a célunk, örültünk volna, ha az sikerült. Párosban ugyanakkor minden összejöhet, ezért valóban reménykedtünk abban, hogy a döntőbe jutunk. A Jamrichova, Urgesi szlovák, olasz duó azonban végig remekül játszott, megérdemelten nyertek. Most, hogy eltelt egy óra azóta, már én is reálisan tudom értékelni az eredményt. Nagyon örülök, hogy a legjobb nyolcba kerültünk, szerintem egy korosztályos Grand Slam-tornán ez is nagy eredmény. Sok tapasztalatot is gyűjtöttem, ismét bebizonyosodott, hogy minden apró részletre figyelni kell, bár a traralgoni előverseny hivatalos vacsoráját nem igen utasíthattam volna vissza. Összességében óriási élmény volt a részvétel, a páros negyeddöntőre pedig büszkén tekintek vissza, hiszen a világ legjobb nyolc duója között végeztünk.
– Hogyan alakul a további programod?
– Egy-két napig még itt edzünk mesteremmel Rick Vleeshouwers-szel, akivel nagyon jól megtaláltuk a közös hangot. Éppen ezért töretlen lendülettel megyünk tovább, és készülünk a következő kihívásokra. Előttünk az egész év, bőven lesz még lehetőségem kihasználni utolsó junior szezonomat, miközben már a felnőtt tornákon is szeretnék meglepetéseket okozni. Ha hazaérünk, akkor persze a tanulásra is kell majd figyelnem, mert a Grand Slam-torna hevében erre most nem igazán volt lehetőségem. Remélem, hogy minél előbb visszatérhetek majd Melbourne-be, természetesen akkor már a felnőttek mezőnyében. Én mindent megteszek azért, hogy így legyen!
