Fiatal élversenyzők nevelőedzői számára írt ki pályázatot a szövetség, amelyre június 14-ig lehet jelentkezni.
Sávolt Attila, szakmai igazgató szerint kölcsönös megbecsülésen és partnerségen alapuló, egymásra épülő rendszert szeretnének a klubokkal és az edzőkkel együttműködésben kialakítani.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * A teniszutánpótlás nevelésének egyik fontos problémája, hogy a versenyzőkkel való utazások nehezen oldhatóak meg a jelenlegi bevétel-orientált rendszerben. A kluboknak emiatt nincs túl sok választási lehetőségük, abból gazdálkodnak, amit megkeresnek, a tornákon töltött kieső időt pedig a legtöbb szülő nem tudja anyagilag ellensúlyozni. Márpedig a válogatott szintű gyerekek esetében létkérdés az edzői jelenlét a versenyeken, s az idő előre haladtával ez már nemcsak a magyarországi tornákon való részvételt jelenti.
A hazai szövetség ezen a helyzeten kíván javítani a június elsején kiírt pályázatával, amely azon edzőket, s rajtuk keresztül a klubjukat is segítené, akik fiatal élversenyzőket nevelnek, s ezzel a válogatott keretek közvetlen utánpótlását adják. Sávolt Attila szakmai igazgató szerint, ezzel egy számára igen fontos területen tudnak határozott lépést tenni, amely hosszútávon hozná meg eredményét, szakmai megbecsülést adva e szakembereknek.
– Az utánpótlás-nevelés az elnökség által elfogadott sportszakmai programban kiemelt helyet kap, a fiatalok képzését prioritásként kezeljük – mondta el honlapunknak a június 14-i határidővel kiírt pályázattal kapcsolatban Sávolt Attila. – Ennek fontos eleme, hogy azokat az edzőket, akik évek óta bizonyítanak ezen a területen, s akikben még megvan az elhivatottság, az akarat és a magas színvonalú szakmai munka iránti elkötelezettség, azokat mindenképpen meg kell becsülnünk, s ez nem merülhet ki csupán erkölcsi elismerésben. A nyugodt munkához, hasonlóan nyugodt háttérre van szükség, amelynek megteremtéséhez most mi is megpróbálunk hozzájárulni. Ez az új vezetés programjának is sarkalatos pontja volt, nagyon örülök, hogy ez végre megvalósulhat.
A pályázatok alapján az MTSZ szakmai vezetése választja majd ki azt a tíz edzőt, aki az év második félévére, egyenként havi bruttó kétszázezer forintos támogatást kaphat munkájához. A megfelelő edzői végzettség mellett az egyik legfontosabb kritérium, hogy a játékos a tavalyi korosztályos ranglistán folyamatosan – legalább négy évközi összevetésben – a legjobb nyolc között legyen. A kiírás ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy akik az elmúlt két évben már részesültek hasonló támogatásban, vagy az utóbbi három esztendőben munkakapcsolatban álltak a szövetséggel, azok most nem pályázhatnak.
− Az a célunk, hogy egy kölcsönös megbecsülésen és partnerségen alapuló, egymásra épülő rendszert alakítsunk ki a klubokkal és az edzőkkel együttműködve – véli Sávolt Attila. – A régi vezetést sok kritika érte amiatt, hogy a NEK gyakorlatilag rivalizált a klubokkal. Az, hogy a szövetség által fenntartott Nemzeti Edzésközpontban, az állami támogatásoknak köszönhetően vannak meg a tárgyi feltételei annak, hogy a legteljesebb körű szolgáltatást tudjuk nyújtani a játékosoknak, normális dolog, ez külföldön is sok helyen így van. Ezzel a helyzettel élni kell és nem visszaélni. A probléma abban volt korábban, hogy a nevelőedzőktől eljöttek azok a teniszezők, akik kedvezőbb anyagi feltételek mellett, vagy esetleg jobb körülmények között szerették volna folytatni a munkát. Edzőik joggal érezhették, hogy a szövetség gyakorlatilag elveszi tőlük a játékosokat. Nem láthatták munkájuk sikerét kiteljesedni, s ezáltal könnyen elveszíthették ezen a területen a motiváltságukat. Mi ezzel szemben együttműködésre törekszünk, annak érdekében, hogy érdemes legyen a tizenkét-tizenhat éves korosztályban élversenyzőket nevelni. Ezt követően persze a legtöbb esetben már tovább kell lépni, ám ez sem olyan nehéz döntés, ha a szakemberek addig érzik a megbecsülést. Szeretnénk, ha büszkeséget jelentene az, ha valaki a magyar tenisz számára jó játékost nevel. Ösztönözni kívánjuk a szakembereket abban, hogy az időn és az energián nem spórolva megérje nekik élversenyzőkkel foglalkozni, válogatott játékosokat nevelni.
A pályázatokat a lehető leggyorsabban bírálják majd el, ami azért fontos, hogy a kiválasztottak számára egy teljes második félév álljon rendelkezésre. Semmiképpen sem akartak vele várni a jövő évig, hiszen egyrészt fontos program, másrészt ez alatt a hat hónap alatt kristályosodik majd ki a rendszer, amely az idei tapasztalatok alapján januártól fejlődhet tovább. A szakmai igazgató hangsúlyozta az edzők, a klubok és az MTSZ közötti összefogás fontosságát, amelynek erősítéséhez véleményük szerint most ismét hozzátettek egy szeletet. Ahhoz ugyanis, hogy egy fiatal játékos eljusson a céljaihoz, vagy legalábbis annak közelébe, mindenkire szükség van, mégpedig egy igen erős egységben. S bár a kritériumok megfogalmazásában igyekeztek a sportág valamennyi specifikumára tekintettel lenni, ez éppen a tenisz sokrétűsége miatt volt nehéz feladat.
− Nem szerencsés az a több éve tapasztalható gyakorlat, amely szerint mondhatni az első kudarc után edzőt váltanak a fiatal játékosok. Minden sportágban, s ez alól a tenisz sem kivétel, két fontos dolog kell a hosszú távú eredményekhez, bizalom és türelem. Ez utóbbi által persze idő is. Ezért vettük be a feltételek közé, hogy mesternek és tanítványának legalább egy éve együtt kell dolgoznia.
A támogatásnak természetesen feltételei is lesznek, a szövetség jelenlegi vezetése ugyanis azt is fontosnak tartja, hogy az „adok és a kapok” mindig tökéletes egyensúlyban legyen. A nyertes pályázóval szemben éppen ezért nemcsak az lesz követelmény, hogy játékosát meghatározott számú versenyre elkísérje, de az is, hogy saját képzésére és fejlődésére is nagy figyelmet fordítson. Máskülönben hogyan is irányíthatná egy olyan gyermek felkészülését, aki nem titkoltan a legjobbak közé vágyik?