Új sportintézet alakult, hogy meglegyen a tíz magyar olimpiai arany. Az állami sportvezetés keretében, Baji Balázs főigazgató vezetésével megkezdte működését a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet.
Lapszemle: Krasz Emil Index/24.hu/MTI
A háttérintézményeinek strukturális átalakítását jelentette be a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága, ennek eredményeként megalakult a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet, amelynek vezetője Baji Balázs lett.
Az új háttérintézményt, és annak vezetőjét Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára jelentette be. Schmidt Ádám azt mondta, a sportági szakszövetségekkel tartott egyeztetést követően arra jutottak, hogy a háttérintézmények struktúrájának átszervezésével hatékonyabbá tudják tenni munkát, ami majd remények szerint eredményekben is megmutatkozik.
„Hatékony együttműködést biztosít a háttérintézmények között, közben meg nagyon jól elválnak a feladatok, hatáskörök. 2022 májusában, az indulás pillanatában megfogalmaztuk magunknak azt a célt, hogy olyan rendszerrel szolgáljunk a magyar sport számára, ami azonnal képes reagálni a napi kihívásokra. Hatékony, érthető és átlátható tematika mellett végzi a dolgát, és ezzel a sportvilág összes szereplőjének képes segíteni a munkáját.”
Baji Balázs – egykori válogatott atléta, aki korábban a Nemzeti Sportügynökség sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett – azt emelte ki, hogy az államtitkárság által korábban meghirdetett LA10-program, amely az éremtáblázaton az első tíz ország közé kerülést vagy tíz aranyérem megszerzését tűzte ki célul a Los Angeles-i olimpiára, meglátása szerint inkább ideológia, mint program.
"Ahhoz, hogy az LA10-ben megfogalmazott célkitűzéseket meg tudjuk valósítani, minden potenciált ki kell használnunk, amivel a magyar sport rendelkezik. Sportvezetőként is igyekszem úgy gondolkozni, mint egy sportoló, és szolgálni az aktív versenyzőket. A sportintézetben egy erős és együttműködni képes szervezetet építünk, amelyben gyakorlati szinten meg tudjuk valósítani a sportért felelős államtitkárság által kitűzött célokat. Feladatunk, hogy a sportintézetek különböző szervezeti egységei a gyakorlatban egységben dolgozzanak, az általuk feltárt ismereteket közösen hasznosítsák, és azzal a magyar sport érdekeit szolgálják" – mondta a korábbi vb-bronzérmes gátfutó.
Hozzátette, a sportintézethez kerül a teljes sportszakma, beleértve az összes módszertani központot, továbbá a sporttámogatásokat is, valamint az 500 millió forintnál olcsóbban megvalósítható nemzetközi sportrendezvények megszervezése.
Soós Ágnes, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) főigazgatója ismertette, hogy milyen változásokon ment keresztül a Sportkórház az infrastruktúra és a sportorvosok napi munkavégzése szempontjából.Június 1-től a sportorvosi rendelőkben végzett sportorvosi vizsgálatok ingyenesek lesznek, és 18 életévről 16-ra vitték le az évente esedékes kötelező éves sportorvosi szűrővizsgálat korhatárát. Ennek célja, hogy az augusztus–szeptemberi, illetve februári–márciusi dömping helyett a minőségi vizsgálatok felé lépjenek el a szakterületen tevékenykedő orvosok.
Bíró Péter, a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az általa vezetett intézmény két évvel ezelőtt még 175 sportingatlant kezelt, mostanra ez a szám már 230, amiből 45 feletti csak az uszodák száma, legutóbb pedig a Hungaroring is betagozódott hozzájuk.
„Ez jól mutatja az NSÜ felé megnyilvánuló bizalmat, mi pedig üzemeltetési módból sportvagyon-gazdálkodásba szeretnék átmenni. A stratégiánk három alapmotívuma, hogy átláthatóbb, hatékonyabb és piacibb módon működjünk” – fogalmazott Bíró Péter, aki ismertette az NSÜ öt fő célját is: ezek a közszolgálat, a magas létesítmény-kihasználtság, a piaci eredményesség, az átlátható és fenntartható működés, valamint a hatékony belső működés.
Bíró Péter kiemelte: feladatuk, hogy a sportingatlanokból származó bevételekből minél hatékonyabban segítsék az államháztartást. Az elnök-vezérigazgató elmondta: 2023-ban a tervezetthez képest háromszor nagyobb bevételre tettek szert, és tavaly még azt tudták növelni mintegy húsz százalékkal. Hozzátette: ha nincs a struktúra mögött kultúra, akkor előbbi vacsorára megeszi utóbbit.
Hat sportos köztestület számolt be eredményeiről és terveiről
A tájékoztató második felében a sportért felelős államtitkárság meghívására a hat köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ), a Nemzeti Diák-, Hallgatói- és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a Magyar Edzők Társasága (MET), valamint Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOSZ) elnöke vett részt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárral együtt.
Schmidt Ádám államtitkár hangsúlyozta, Magyarországon kivételes helyzetben van a sport, mert a kormány továbbra is stratégiai ágazatként kezeli. Úgy fogalmazott, „nagy küzdelmet folytatunk a fiatalokért”, akiket igyekeznek a sportolás felé terelni, mert erre van szükség egyrészt ahhoz, hogy „egészségesebb nemzetünk legyen”, másrészt ahhoz, hogy „a jövő élsportolói generációja megjelenhessen a mostaniak mögött”. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy kényes kérdésekben is előremutató és hatékony megbeszéléseket tudnak folytatni a hat köztestülettel, amelyekkel az állami sportirányításnak kivétel nélkül nagyon jó az együttműködése.
Gyulay Zsolt MOB-elnök hangsúlyozta, „elképesztő háttérrel” rendelkeznek, és ez is megalapozta azt, hogy Párizsban fantasztikus eredményeket tudtak elérni a magyar olimpikonok. Az államtitkárság LA10 elnevezésű programját Gyulay Zsolt „merésznek” nevezte, de hozzátette, a magyar sport nem helyezheti ennél lejjebb a mércét, ennek elérése érdekében pedig a jövőben még hatékonyabb közös munkát ígért.
Szabó László, az MPB elnöke azt emelte ki, hogy a fogyatékosok sportjának és a parasportnak soha olyan ismertsége és elismertsége nem volt még, mint manapság. „Ez részben a párizsi paralimpián elért nagyszerű eredményeknek köszönhető, de annak is, hogy olyan támogatói klíma alakult ki, amely lehetővé tette ezeknek a sikereknek az elérését úgy, hogy ezeknek a híre többekhez jusson el, mint korábban.”
Mészáros János NVESZ-elnök kiemelte az államtitkársággal, valamint a többi köztestülettel folytatott partneri együttműködésüket, és hangsúlyozta, hogy amíg korábban 200-300 millió forintból kellett gazdálkodniuk, mostanra ez az összeg a hatszorosára emelkedett. „Augusztusban, Csengtuban rendezik a világjátékokat, ami nekünk éppen olyan fontos, mint a MOB-nak az olimpia, vagy az MPB-nek a paralimpia, és reméljük, hogy szép eredményekkel tudjuk képviselni Magyarországot. A tervek szerint 163 fős delegációval utazunk majd annak érdekében, hogy ott is minden a lehető legjobban sikerüljön.”
Czene Attila NDHSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezetük kiemelt területe az egészségmegőrző testmozgás.„Ehhez próbálunk minél több partnert megnyerni, mindemellett az idén is mi leszünk az Európai Sporthét és a Be Active-kampány felelősei, amelyek párhuzamban állnak az államtitkárság Sportoló Nemzet-programjának törekvéseivel.” Felhívta a figyelmet: Magyarországon a szabadidős sportágak között a létszámot illetően nem a futás vagy a kerékpározás a legnépszerűbb, hanem a küzdősportok, míg a fiatalabb generációk esetében a zenés mozgásformák képesek megmozgatni a legtöbb érdeklődőt.
Molnár Zoltán, a MET elnöke óriási lépésnek, egyben nagy elismerésnek nevezte, hogy a 33 évvel ezelőtt megalakult szervezet köztestületté válhatott. Emlékeztetett: akkor az egyesületek 40 százaléka szűnt meg, és így az ott dolgozó edzők 30 százaléka veszítette el a munkahelyét szinte egyik napról a másikra. Innen jutottak el odáig, hogy tavaly már 320 szakmai konferenciát tartottak 44 ezer résztvevővel, míg három programon keresztül mintegy 800 edző kap anyagi és erkölcsi támogatást. „Nemcsak elismerés, hanem egyszerre kitüntetés is edzőként bekerülni ebbe a rendszerbe.”
Deutsch Tamás, az 1085 egyesületet tagjai között tudó SOSZ vezetőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy Európán belül ma Magyarországon tudnak a szülők a legolcsóbban és a legkönnyebben színvonalas sportolási lehetőséget biztosítani gyermekeiknek. „A magyar sportmodell, amely az európai sportmodell alapját adja, sportegyesületek nélkül nem képzelhető el. Ezeknek az egyesületeknek a támogatása szinte elképzelhetetlen mértéket ért el, az idén mindent összeadva ez majdnem 18 milliárd forint. Ennek is köszönhető, hogy bár mindenhol vannak tagdíjak, ma Európában Magyarországon lehet a legolcsóbban és legkönnyebben sportolási lehetőséget biztosítani a gyermekeknek.”
