Szeptember 25-e a Magyar Edzők Napja. A közösségi médiában sokan köszönték meg a szakemberek áldozatos munkáját, és beszéltek elvitathatatlan érdemeikről. A kedves gesztusokra a Magyar Edzők Társasága is bátorította a sportolókat a #ThanksCoach kampány keretében. S bár ma már egyre többen ismerik fel a versenyző és edzője közötti szoros, jó és állandó kapcsolat jelentőségét, utóbbiak sokszor érzik magukat kiszolgáltatottnak. Vajon igaz-e a félelmük?
Gy. Szabó Csilla
Különösen a hazai teniszéletben nagy a bizonytalanság ezen a téren, hiszen a legritkább esetben születik mindkét fél érdekeit védő írásos szerződés az együttműködésről. Pedig az eredménytelenségre igen gyakran az edzőváltást találják a legjobb és leggyorsabb megoldásnak a gyermekeik jövőjéért aggódó és abba sok pénzt és energiát fektető szülők. Mivel ők hozzák az anyagi áldozatot, így érhető, ha ők is diktálnak. A szakmai szempontok azonban nagyon gyakran szembe mennek ezzel a káros és egyre elterjedtebb gyakorlattal. Valójában szülő és edző egyaránt tehetetlennek és védtelennek érzi magát ebben a helyzetben, az igazi áldozat pedig a játékos és annak későbbi eredményessége.
A pályáját Magyarországon kezdő, ám később három évtizeden át Németországban edzősködő Udvardi Zsolt lassan három éve dolgozik itthon, és saját bőrén tapasztalhatta meg a problémát. Az utóbbi években magántanítványokat is vállalt, ám az együttműködés nem mindenkivel alakult jól. A német precizitáshoz és jogkövetéshez szokott szakember ezért a nyár végén az egyik esetben bírósághoz fordult, úgy gondolta, hogy a precedens értékű perrel kollégái számára is világosabb helyzetet teremthet.
− Nem a pénz motivált az üggyel kapcsolatban, hanem a hazai helyzet tarthatatlansága, a magyar edzők ugyanis többnyire nem kötnek írásos megállapodást tanítványaik szüleivel, így teljesen kiszolgáltatottá válnak – számolt be név nélkül az esetről Udvardi Zsolt, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem személyes érdek vezérelte lépésében, hanem a példamutatás. – Mindenki számára nehéz helyzetet teremt, ha egyik pillanatról a másikra elveszíti a tanítványát, aki helyett egy másikat mondjuk nem vállalt el. Bevallom, hogy megértem azokat az edzőket, akik ma már nem vállalnak versenyzőket, helyette inkább jó pénzért leadják a napi öt-hat amatőr órájukat, amiben nincs kockázat. De akkor mi lesz a magyar tenisszel? Számomra ezért volt lelkiismerti kérdés, hogy ne menjek el szó nélkül a történtek mellett, s ezzel gyakorlatilag kiálljak a valamennyi edző mellett.
Udvardi Zsolt munka közben. A pereskedést a hazai edzőtársadalom érdekében vállalta. Fotó:TotalTenisz
Az elsőfokú tárgyalás azonban írásos szerződés híján korántsem az Udvardi Zsolt által várt eredményt hozta. Hiába nem fogadott el készpénzt, a ráutaló magatartás, vagyis a banki átutalások és az e-mailes megállapodások a bíróság szerint nem voltak elegendőek igazának bizonyításához, a szülők számára pedig nem voltak kötelező érvényűek. Még úgy sem, hogy elismerték az elektronikus levelezésben foglaltakat. De azt is problémaként jelölték meg, hogy amennyiben nem hivatalos házastársakról van szó, akkor az e-maileket mindkét félnek meg kell küldeni. Még akkor is, ha adott esetben ugyanabban a lakásban lakik életvitelszerűen az egész család.
− Németországban egészen más rendszerben dolgoztunk, tizennégy bejelentett edzőért feleltem a klubnál, így a bevételnek is állandónak és biztosnak kellett lennie. Az ismeretség alapján most itthon elkövettem azt a hibát, hogy az első percben nem írtunk alá hivatalos szerződést, ilyen többet biztosan nem fordul elő, és ezt tanácsolom a kollégáknak is. Furcsállom a bíróság döntését, hiszen még a tanúinkat sem hallgatták meg, és azt sem vette figyelembe, hogy az edző tanítványa kapcsolat azért elsősorban bizalmi kérdés, s mi nem jogászok vagyunk, hanem teniszedzők. Az ügyvédemmel úgy döntöttünk, hogy nem fogunk fellebezni, kifizetem a perköltséget, a jövőben pedig szigorúan ragaszkodom majd a formaságok betartásához. A történteket azért hoztam nyilvánosságra, mert azt szeretném, ha a kollégák tanulnának az esetemből és ezáltal egy egészségesebb, kiszámíthatóbb és szabályosabb edző-tanítványa viszony válna követendővé itthon is – vonta le honlapunk számára az általa fontosnak tartott következtetéseket Udvardi Zsolt.
Szerkesztőségünk továbbgondolásra, egyfajta vitaindítónak szánja a szakember esetét, mert hiszünk abban, hogy sportágunk érdekeit az szolgálja csak igazán, ha a médiában megjelennek a valós problémákkal kapcsolatos különböző vélemények.
Nyitóképünk hansmarkutt képe a Pixabay -en.
