Különleges adventi műsorral kedveskedett a Szép Juhászné Teniszklub tagjainak szombaton este a tulajdonos, Gáspár Balázs. A fellépők között volt ifj. Rátonyi Róbert is, akinek saját bevallása szerint, mindene a tenisz. Az egyedi sportágtörténeti kiállításáról is híres klubházban a jövőben kulturális eseményeket is kívánnak rendezni.
Gy. Szabó Csilla
Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás, s bizony a Szép Juhászné Teniszklubban igencsak sajátosan búcsúztatták a 2023-as esztendőt. A nem is olyan régen megújult, és Gáspár Balázs tulajdonos különleges, sportágtörténeti gyűjteményének otthon adó, klubházban szombaton este nem egy edzést, vagy meccset követő frissítő italra, vagy beszélgetésre ültek be közel harmincan a pályát látogató teniszezők közül, hanem egy színvonalas kulturális eseményre. Az adventi zenés összejövetelen stílusok és hangszerek szabadon vegyültek, a keretet pedig ifj. Rátonyi Róbert nagyszerű zongorajátéka adta meg. A műsorban fellépett még Piotr Konieczka (ének), Pados Zoltán (fuvola) és Kis Gergely (klarinét), a prózai műveket pedig Erdei Ágnes olvasta fel. A hagyományos karácsonyi dallamok mellett, Mozart és Vivaldi örökzöldjei csendültek fel.
− A klubház bővítésének befejezése óta, több születésnapot és kisebb magánjellegű rendezvényt tartottunk, miközben megnyitottuk az art deco és a modern kori tenisz közös történetét bemutató kiállításunkat is – tudtuk meg az eseményt megelőzően Gáspár Balázstól, aki két nappal korábban még a két teniszpálya feletti sátor újbóli felállításával volt elfoglalva, a szerkezet ugyanis nem bírta el az éjszaka folyamán leesett hó súlyát. Az összetartó kis közösség ereje ekkor abban mutatkozott meg, hogy igen gyorsan sikerült a problémát orvosolniuk. A szombat esti adventi műsorra érkezők pedig már csak szerény nyomait láthatták a korábbi riadalomnak. – Mostantól azonban a maihoz hasonló koncerteket, előadásokat is sűrűbben szeretnénk tartani. A helyiséget is úgy alakítottuk ki, hogy egy üvegajtóval megosztottuk a teret, aki az öltözőbe akar menni, az nem zavarja azokat, akik éppen egy összejövetelen vesznek részt. Természetesen a tenisz az életünk, de a művészetek iránt is sokan rajongunk, a közösségi érzés erősítése pedig legalább olyan fontos számunkra, mint a sport. Nagyon örülök, hogy ilyen színvonalas estét tudtunk szervezni, már most biztos vagyok abban, hogy a következővel nem várjuk meg a jövő karácsonyt.
Az este sztárvendégei: Pados Zoltán, Kis Gergely, Erdei Ágnes, Piotr Konieczka és ifj. Rátonyi Róbert (balról jobbra)
Az est sztárvendégéről, ifj. Rátonyi Róbertről bizonyára kevesen tudják, hogy él-hal a sportágért, saját megfogalmazása szerint egyszerűen a tenisz a mindene. A zongoraművész, hangszerelő, zeneszerző számtalan film-, színházi-, show-, reklám-, és főcímzene szerzője, és hosszú éveken át Rózsavölgyi Éva tanítványa volt a teniszpályán.
− Nekem ez a sport egyfajta elixir, a mai napig heti kétszer-háromszor játszom. Egy korábbi szenior bajnokokból álló társaság vett be maguk közé, amire nagyon büszke vagyok. Az alapokat Zentai Feri bácsitól tanultam a Vasasnál, később Éva hozta vissza a formámat szinte a semmiből. De olyan jól még soha senki nem javította ki a hibáimat, mint Makray Feri – mutatott ifj. Rátonyi Róbert az est másik vendégére, a korábbi elsőosztályú játékosra, Makray Ferencre, aki edzői karrierje során több éveb át Ausztriában is dolgozott. Többek Között Gáspár Balázzsal is.
− Igazából ott jártam ki a profi iskolát, nagyon sokat tanultam az osztrákoktól szakmailag – idézte fel a Szép Juhászné Teniszklub tulajdonosához fűződő közös emlékeit Makray Ferenc, aki feleségével, Csokonay Nórával jó három évtizeden át szervezett a „sógoroknak” tenisztáborokat Bükkfürdőn. – Az állandóan fedett salakos pályák, valamint a négycsillagos hotel ideális helyszín volt a számunkra, nem is igazán kellett reklámoznunk magunkat, szájról-szájra járt a jó hírünk Ausztriában. A koronavírus-járvány volt az első törés, s azóta már nem állt úgy vissza a rendszer, mint korábban.
De nemcsak múltidézésre volt mód a szombat esti zenés eseményen, a fiatalabb generációt képviselte a házigazda húszesztendős fia, Benedek, aki ma már edzőként is segíti édesapja munkáját, miközben a TF-en végzi teniszszakedzői tanulmányait. Korosztályos játékosként természetesen ő is mindig profi szeretett volna lenni, ám végül a tanulás mellett döntött.
A klubtagok az előadást hallgatják
− Igazából akkor szerettem a legjobban edzeni, amikor apu volt az edzőm, nálunk soha nem jelentett gondot a szoros érzelmi kapcsolat – tudtuk meg Gáspár Benedektől, aki természetes módon, beleszületett a család tenisz iránti rajongásába. – Talán azért volt így, mert soha nem állított velem szemben túlságosan nagy elvárásokat, mindig is szeretetből játszottam. Nem hajszoltuk az eredményeket, rám bízta a döntéseket. Most a másodosztályú csapatot erősítem, miközben már edzéseket is tartok. Egyáltalán nem bánom, hogy tizenhat évesen abbahagytam a versenyteniszt, nagyon hálás munkának tartom a gyerekekkel való foglalkozást. Élvezem minden pillanatát, azt pedig különösen, amikor fejlődni látom őket. De ez igaz a felnőtt amatőrökre is, amikor nekem köszönhetően ráéreznek egy jó mozdulatra, az kifejezetten inspiráló érzés.
Gáspár Benedek természetesen sok más edzővel is gyakorolt, különösen abban az időben, amikor az MTK játékosa volt. A mesterek közül pedig Babos Csabára emlékszik vissza a legszívesebben. Kifejezetten szerette szigorúságát és az általa diktált igen kemény edzéseket. Talán azért, mert benne látta viszont leginkább az édesapjától megszokott következetességet.
A Hárshegy lábánál, festői környezetben található klubba hozza telente tanítványait Mateevics Anita, aki a Nagykovácsi úton található nemzetközi amerikai iskola teniszedzője. A sportággal 1990-ben, Kaposváron ismerkedett meg, a szomszéd kislány anyukájának ösztökélésére. Hogy végül ő maradt csak a pályán, az már a sors furcsa játéka, bár Anita a mai napig nem bánta meg a történteket.
− Nagyon szeretünk idejárni, kifejezetten jó hangulatú, barátságos klub a Szép Juhászné. Nálunk az iskolában csak nyáron lehet teniszezni, télen külsős helyszíneken kell megoldanunk az edzéseket. A féléveket nemzetközi versenyek zárják, azokra mindig komolyan felkészülünk. A mindennapokban azonban nekem is, és a tanítványaimnak is elsősorban szórakozást, és ideális sportolási lehetőséget jelent a tenisz, kortól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül – beszélt a teniszhez és a klubhoz fűződő viszonyáról Mateevics Anita, aki korábban a MOB sportiskolai programjának egyik munkatársa volt.
A koncertet követően finom falatok és frissítő italok mellett folyt tovább a beszélgetés. Aki pedig még nem érezte magát fáradtnak, az természetesen teniszezéssel fejezhette be a különleges programot. A pályák kizárólag az adventi évzáró vendégeire vártak.
