Nem volt szerencséjük a szombaton pályára lépő magyar játékosoknak a budapesti 250-es WTA-tornán, hiszen egyikük sem jutott túl a selejtezők első fordulóján.
Gy. Szabó Csilla
A hat hazai indulóból öten szabadkártyának köszönhetően kerültek a Hungarian Grand Prix kvalifikációs táblájára, egyedül az MTK-s Nagy Adrienn (WTA 507.) biztosította alanyi jogon helyét.
Nem véletlen tehát, hogy bár Adrienn a selejtező első kiemeltje, a világranglista 164. helyén rangsorolt Valentini Grammatikopoulou ellen kezdett, mégis ő volt a legközelebb a továbbjutáshoz. A 26 éves görög teniszezőnőtől óriási csatában, 6:2, 3:6, 6:4 arányban kapott ki.
− Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy tavaly már döntő szettben egyszer megvertem Valentinit, bár azt kemény pályán játszottuk, ami számomra mindig sokkal előnyösebb – avatta be honlapunkat a találkozó részleteibe Nagy Adrienn. – S bár a salak inkább neki kedvezett, azért a legutóbbi találkozó eredménye az én esélyeimet is növelte. Úgy érzem, mind a ketten közepesen játszottunk, az elején nagyon magasan szálltak a labdák, amihez hozzá kellett szoknunk. A második szettre nagyon feljavult a játékom, már öt-nullára is vezettem, s bár a harmadikban is voltak breaklabdáim, sajnos nem tudtam őket kihasználni. Ha biztosabbak lettek volna a szerváim, akkor győzhettem volna, leginkább a végjátékban hiányoztak részemről a jó adogatások. Összességében nagy meccs volt, küzdöttem, ahogy csak tudtam, sajnálom, hogy nem sikerült továbbjutnom.
Nagy Adrienn
Adrienn három hetes meccssorozatból érkezett a Római-partra, így a hetet elsősorban edzéssel tölti majd Hultai Gergellyel, akivel másfél-két hónapja dolgoznak együtt. Az ismert szakember Adri szüleitől, Csurgó Virágtól és Nagy Tamástól vette át a stafétabotot, akik kicsi gyermekkorától sikeresen egyengették korosztályos karrierjét. A 22 esztendős teniszező számára azonban most jött el a váltás, és az új impulzusok ideje, s reméli, új mesterével az évvégéig be tud futni a top 400-ba. Még akkor is, ha a következő héten kicsit hátrább csúszik a világranglistán. Azt követően azonban nem lesznek további védendő pontjai, így felszabadultan teniszezhet. Az edzéseken ugyanis remekül megy neki a játék, reméli, hogy a közeljövőben a meccseken is kijön ez a tudás.
A másik igen szoros mérkőzést a pécsi Bartha Panna (WTA 996.) játszotta, aki 6:4, 6:4-es vereséget szenvedett a horvát Jana Fettől (WTA 260.). Simon István 19 esztendős tanítványa első WTA-tornáján indulhatott a szabadkártyának köszönhetően, a felnőtt ITF-tornákon már évek óta rendszeres résztvevő, januárban, Antalyában nyerte első 15 ezer dolláros trófeáját.
− Számomra már az indulás lehetősége is nagy öröm volt, reálisan nézve pedig nem létezett jó sorsolás – értékelt Bartha Panna honlapunknak. – Az volt a célom, hogy jó meccset játsszak, s azt hiszem ez sikerült is. Nem volt nyomasztó számomra Jana fölénye, nem ütött le a pályáról. Igyekeztem hosszabb pontokat kierőszakolni, ami részben össze is jött. Talán, ha stabilabban szerválok, még szorosabb lett volna a találkozó. Egyértelműen érezni lehetett rajta a rutint, amikor közel kerültünk egymáshoz, akkor mindig nyugodtabb volt nálam. Az állóképessége is jó volt, bár a két szett során nekem sem voltak problémáim. Ha harmadikra kerül a sor, akkor talán az erőnlétben múlt volna felül. Ezt abból gondolom, hogy a végére azért nagyon elfáradtam. Elsősorban persze fejben, nagyon kellett ugyanis figyelnem, egyetlen percre sem engedhettem ki. De ezen a szinten erre már amúgy sincs lehetőség. Összességében tehát nagyon örültem a játéklehetőségnek és annak, hogy szoros, jó meccset játszhattam.
Bartha Panna
Stolmár Rebeka (WTA 755.) az ausztrál Sharmától szenvedett 6:1, 6:0-as vereséget, Kántor Anna (nincs WTA-helyezése) pedig az ukrán Sztakhovától 6:1, 6:1 arányban. Bíró Melinda és Varga Viktória személyében két utánpótláskorú teniszezőnk is szerencsét próbált a 250-es WTA-tornán, s mindketten négy játékot nyertek top 300-on belüli ellenfelüktől, igaz más elosztásban.
A Gellért SE teniszezője, Bíró Melinda még csak tizenhat éves, a spanyol Burillo Escrihuela (WTA 241.) elleni találkozó karrierje első felnőtt, női mérkőzése volt. A 6:2, 6:2-es vereség így sokkal inkább jelentett tisztes helytállást Kiss György tanítványa számára, mint szomorkodásra okot adó eseményt:
− Nagyon élmény volt a részvétel, kifejezetten jól éreztem magam a pályán. S mivel nem is számítottam arra, hogy szabadkártyát kaphatok, elsőként szeretném azt megköszönni a szövetségnek és a rendező Márky Jenőnek. Borzasztóan örültem, amikor megtudtam, hogy elindulhatok, így talán nem is csoda, hogy a meccs elején, tőlem szokatlan módon, azért meg voltam illetődve. A folytatásban azonban sikerült felvennem a játék ritmusát és nulla-négyről visszajöttem, még három-négyhez is volt labdám. A másodikban már én kezdtem jobban, kettő-nullára mentem el, s ekkor is hajszálon múlt, hogy nem tudtam megtartani az előnyömet. Úgy érzem, nagyon jól játszottam, de ellenfelem tapasztaltabb és rutinosabb volt nálam. A lényeg, hogy nem voltam alárendelt helyzetben, s azt sem éreztem, hogy bármiben sokkal gyengébb lennék nála. Nagyon szoros játékok voltak, s ez engem a további kemény munkára sarkall. Nagyon nagy motivációt, egyfajta lökést adott ez az egyetlen meccs is.
Varga Viktória
Varga Viktória két évvel ezelőtt, a budapesti 25 ezer dolláros összdíjazású tornán indult először a nemzetközi felnőtt női mezőnyben, a folytatásban azonban csak saját korosztályában versenyzett, a WTA-tornán való részvétel így számára is óriási meglepetés, s egyben megtiszteltetés. Az ukrán Volodkotól (WTA 296.) ugyan 6:0, 6:4-es vereséget szenvedett, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a harminchat éves ukrán 2008-ban még 29. volt a női világranglistán, így rutinjához nem férhetett kétség.
− Természetesen nem volt veszítenivalóm, ám az első szettben még így is nagyon izgultam – idézte fel a szombati mérkőzést Varga Viktória, akinek Bíró Melindához hasonlóan egyelőre még csak junior világranglistás helyezése van, igaz azon már 349., amin még jövőre is lesz lehetősége javítani. – A másodikban azonban felszabadultabb lettem, s az eredmény is tisztán mutatja, ekkor már tartottam vele a lépést. Sajnálom, hogy végül nem tudtam még jobban megnehezíteni a dolgát. Egyértelműen a tapasztalatával nyert, a fontos pontokat jobban kezelte, de a pályán való viselkedésén is átsütött a rutin. A második szettben megpróbáltam irányítani, ami jó döntés volt, ekkor sokkal több pontot sikerült nyernem. A tanulság az, hogy minden területen fejlődnöm kell, mentálisan pedig különösen sokat, hiszen ez utóbbiban jobbak nálunk a felnőtt teniszezők. S bár edzőmmel, Csonka Gáborral úgy tervezzük, hogy idén még elsősorban a juniorok között versenyzem, egy-két női tornán is elindulok majd. A Római-parti helytállás meghozta hozzá a kedvemet.
