A Tabáni Tenisz Center vezetését néhány napja Udvardi Zsolt vette át a tulajdonosok megbízásából. A Németországból egy évvel ezelőtt hazatelepült szakember nemcsak a klubot érintő terveiről, de a hazai tapasztalatairól is beszélt honlapunknak.
Gy. Szabó Csilla
Szinte pontosan egy évvel azt követően, hogy Udvardi Zsolt hazaköltözött Németországból és a Tenisz Műhelynél állt a sportág hazai szolgálatába, ismét új kihívással néz szembe. Május 10-től már a Tabáni Tenisz Center csapatát erősíti, mégpedig klubvezetői és sportmenedzseri minőségben.
A Bajorországban közel három évtizeden át dolgozó egykori MTK játékostól korántsem áll távol ez a szerepkör, hiszen Németországban az edzősködésen túl, előbb bérlőként, majd tulajdonosként igazgatta saját klubját, valamint a hozzá tartozó létesítményt. Utóbbiban éttermet és wellness részleget is üzemeltetett, valamint tenisziskolát és versenytenisz szakágat. Tapasztalata tehát van bőven, bár azt ő is elismeri, hogy a hazai viszonyokat nem lehet a bajor környezethez hasonlítani. Erről az elmúlt egy évben bőven volt lehetősége megbizonyosodni.
− Tavaly tavasszal azzal a szándékkal települtem haza, hogy visszaadjam a magyar tenisznek azt, amit korábban kaptam tőle, a jó alapok és a sportág szeretete révén – idézte fel Udvardi Zsolt a váltás kapcsán hazatérésének legfontosabb indokait. – Sokan még ma is kételkedve fogadják, hogy legkevésbé a pénz motivál, hiszen sokkal többet kerestem Németországban, s van elég tartalékom, pedig ez az igazság. Kizárólag a játék szeretete vezérelt és a korábbi tapasztalataim megosztása. A tabáni teniszklub tulajdonosainak megkeresése éppen egybe esett azzal, hogy a saját utamra léptem volna a Tenisz Műhelynél töltött nagyon szép esztendőt követően. Németországban nagyon hasonló helyzetben volt a klubom, amikor jó pár évtizeddel korábban átvettem, majd modernizáltam és rentábilissá tettem. Most ismét ez a feladatom, csak éppen kicsit más körülmények között. De szeretem a kihívásokat. Ezúttal a tudásomat fektetem be, s bár tudom, hogy nagyon nehéz az itteni sokrétű érdekcsoportok közötti egyensúly megtalálása, nekem ez az elsődleges célom.
Hiányzik az intenzitás, a koncentrálás
Udvardi Zsolt nem tagadja, hogy a három évtized alatt megszokott és felvett német mentalitást nem tudja és nem is akarja levetkőzni. Számára nagyon fontos a rendszer, a gazdaságos, ésszerű működés, a pontosság és a magas színvonalú munka. A pályán pedig az alázat. Hiába lett Németországban mesteredző, Budapesten minden reggel hétkor pályán volt, amennyiben tanítványainak arra volt szüksége.
− Az elmúlt egy év során látottak alapján bátran kijelenthetem, hogy azt a munkát, amit itt egy gyerek napi öt órában elvégez, ahhoz Németországban két- két és fél óra szükséges – beszélt tapasztalatairól Udvardi Zsolt. – Hiányzik az intenzitás, a koncentrálás. A gyerekek nem figyelnek kellőképpen, a munkamorál meglehetősen alacsony szinten van. Felesleges ennyi időt a pályán tölteniük, inkább hatékonyabban kéne dolgozniuk. De ugyanezt látom a klubok mindennapi életében is. Új munkakörömben arra fogok törekedni, hogy mindenki azt csinálja, amihez ért, s minden egyes területnek legyen felelőse. A Tabáni Tenisz Center fantasztikus helyen található, szerintem nagyon sok lehetőség van benne, ezeket azonban ki kell aknázni. Az egységes megjelenéstől kezdődően, a programok tökéletes szervezésén át, a magas szintű szakmai munkáig, minden részterületen jól kell működnünk ahhoz, hogy egy európai színvonalú, modern, mégis családias hangulatú klubbá fejlődjünk. Az adottságok megvannak hozzá.
Ami eddig is jól működött, mint például a Földényi Diána által irányított Tabáni Családi Tenisziskola azon a jövőben sem szeretne Udvardi Zsolt sokat változtatni, bár az eddigi néhány edzőképzési alkalomra igen nagy igény mutatkozott a klub szakemberei részéről, így annak biztosan lesz folytatása. De a Tenisz Műhellyel meglévő együttműködés esetében sem tervez változást, csupán jobban össze szeretné hangolni a pályák kihasználtságát.
Új ötletek
Ez utóbbi egyébként is fontos pont lesz a tabáni megújulás során, s ezzel kapcsolatban új ötletei is vannak.
− A késő délelőtti, déli órák kihasználtsága alacsony, ami egy ilyen központi fekvésű, csodálatos klub esetében nem fogadható el. Ezeket az időszakokat tökéletesen be lehetne illeszteni egy külföldieknek szánt csomagba, amelyben a három-négy óra teniszt követően várost lehet nézni, este pedig vacsorázni. De nincs új a nap alatt, az ilyen programok már léteznek a világban mindenfelé. Én is ugrottam már be oktatóként olyan német csoportba, amely Horvátországba utazott és a napközbeni program a teniszre épült. Ezt itthon is meg lehet szervezni, akár egy citytrip keretében is. Szerencsére ehhez megvannak a jó kapcsolataim. A saját tenisziskolánk jól működik, a versenysport hátterét a TM adja, a hobbi és szeniorteniszezők pedig a harmadik lábat biztosítják. Nekünk mind a három fontos, csak a szabályok betartatása mellett kell összehangolni a működésüket – beszélt tabáni terveiről Udvardi Zsolt, aki unokaöccsével, a Budakeszin pályát üzemeltető Molnár Balázzsal, most olyan klubok közötti kapcsolat létrehozásán dolgozik, amely edzőmeccsek keretében adna játéklehetőséget azoknak a gyerekeknek, akik nem szeretnének a versenyzésbe bekapcsolódni, vagy tartanak az egyéni megméretéstől, csapatban, az edzőjük kíséretében viszont néha szívesen pályára lépnének.
A Tabáni Tenisz Centerrel kapcsolatos hosszú távú tervek között említette Udvardi Zsolt a lehetséges hazai és nemzetközi versenyek rendezését, a kártyás fizetés előtérbe helyezését, és az új tagok toborzását. Egyszóval a klub meglévő értékeinek megbecsülésével történő modernizálását. Az alap struktúra felépítésére szerinte két-három hónap elegendő lesz, ezért azt követően az oktatásra is ismét több időt kíván szánni. Az átmeneti időszakban elsősorban délelőtt foglalkozik a magántanítványaival, délután pedig a klub ügyeivel.
Elköteleződés, többre vágyás, bizalom
− Az elmúlt egy év alatt úgy láttam, hogy nagyon jó dolguk van a hozzánk járó gyerekeknek, még az átlag németnél is jobb – beszélt a pályán szerzett tapasztalatairól Udvardi Zsolt. – A szülők hihetetlen mennyiségű energiát, időt és pénzt fektetnek be bontakozó karrierjükbe. Ugyanakkor gyakran éppen ők a legnagyobb akadályai a további fejlődésnek, amikor a szakmai dolgokban szeretnének dönteni, vagy amikor óriási nyomás alá helyezik gyermekeiket. De őket is megértem, hiszen számos rossz tapasztalattal a hátuk mögött nehéz hinni annak, aki komolyan és alázattal végzi a munkáját. A mi időnkben, mi hittünk az edzőnkben. A Gellért-hegyre a szokásos felfutásainkat például még ruhátlanul is megtettem volna, ha a nagybátyám azt mondja, ettől jobb teniszezővé válok. Nekem most hiányzik ez az elköteleződés, ez a többre vágyás, ez a bizalom. Mostanában sajnos olyan is volt, hogy valakinek hússzor elmagyaráztam egy kudarc után a hibáját, mégsem változtatott. A fegyelemről már nem is beszélve. Lehet veszíteni, de nem a fegyelmezetlenség miatt. Mert nem holnap kell nyerni, hanem két-három év múlva. Odáig pedig nehéz és rögös út vezet. Fontosak a példaképek is, jó lenne, ha Marozsán Fábián sikere nyomán éppen annyi gyerek venne ütőt a kezébe, mint Németországban Becker, Graf vagy Stich berobbanása idején. Most azért fogok dolgozni, hogy a Tabáni Tenisz Centerben, mindenki megtalálja a teniszhez vezető számára legjobb utat.