A magyar Davis Kupa-csapat kapitánya, Nagy Zoltán, április végén elbúcsúzott eddigi klubjától, az MTK Park Teniszklubtól, ahol hosszú évek óta dolgozott. Edzői karrierjét a Nemzeti Edzésközpontban folytatja, a top 100-ba törekvő fiatal férfi teniszezőinknek szeretné átadni a Fucsovics Márton mellett, Jancsó Miklós társaságában eltöltött három esztendő minden tapasztalatát.
Gy. Szabó Csilla
A budapesti születésű, de játékosként a Pécsi Spartacusból induló Nagy Zoltán már a magyar éljátékossal való közös munka előtt is az elismert hazai edzők közé tartozott, az ATP Tour-on töltött évek azonban tovább gazdagították tudását, amely az ő esetében egy szintén sikeres játékoskarrierre épült. Talán kevesen tudják ma már, hogy tizenhét évesen junior Európa-bajnoki bronzérmet nyert egyesben, később tagja volt az 1995-ben a világcsoportba jutó Davis Kupa-válogatottnak, szatellit-, Futures- és Challenger-tornákon játszott, előbbieken több egyéni és páros győzelmet is aratott.
− Az edzői sikereknek nincs kőbe vésett receptje, mégis úgy gondolom, hogy mindig is jó alapot adott a munkámhoz a versenyzői múltam – beszélt saját előtörténetéről Nagy Zoltán, amikor honlapunk arra kérte, hogy a világ legjobb teniszezői között eltöltött évek tapasztalatairól beszéljen új munkaköre kapcsán. – A Marcival bejárt út nagyon sok élményt, tapasztalatot és tudást adott nekem, ez utóbbit szeretném most kamatoztatni a NEK-en készülő fiatal játékosok érdekében. A Tour-on mindig is próbáltam a lehető legtöbb hasznos információt összeszedni és a saját elképzeléseimbe beépíteni. Egy teniszedző munkája során ugyanis az automatikus átvétel sohasem működik. Minden egyes játékos más, ahogy az edző is, de a kettőjük közötti kapcsolat is egyéni. Mindezek figyelembevételével kell kialakítani a sajátos edzésmódszereket, játékstílusokat, de még a versenynaptárt is.
Búcsú az MTK szakosztályától
A tapasztalatokról beszélve Nagy Zoltán elismerte, hogy az ő idejében bizony egészen másmilyen volt még a profi teniszezők világa. Az elmúlt egy-két évtizedben óriási fejlődésen ment át a sportág, különösen annak nemzetközi élvonala. Akkoriban – s ez így volt valamennyi sport esetében –, bármilyen bajuk, problémájuk akadt, többnyire megvárták, hogy elmúljon. Manapság viszont óriási szerephez jut a prevenció, s amennyiben mégis előfordul egy sérülés, annak mielőbbi és teljes gyógyulását aktívan segítik az orvosok és fizioterapeuták. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a csúcson lévő játékosok a teniszből élnek, s nem is rosszul, így a lehető leghosszabb ideig szeretnék a testüket a legmagasabb szinten „használni”.
− A legnagyobb újdonság számomra talán az a napi profi rutin volt, amellyel ezek a játékosok edzések és mérkőzések előtt és után beosztják az idejüket, felépítik az adott napjukat – idézte fel az egyesben kétszeres országos bajnok Nagy Zoltán a nemzetközi élmezőnyben töltött három év egyik fontos tanulságát. – Ez az állandóság mindennek az alapja, nyugalmat és biztonságot ad a sportolónak. Ugyanakkor az is kulcskérdés, milyen legyen a találkozó előtti utolsó edzés, a bemelegítés, a levezetés. Mi ebben is segítettük Marcit, többnyire nem utazott velünk más, s bizony ez egy sokkal komplexebb dolog, mint ahogy azt korábban képzeltük. De itt is hangsúlyoznám az egyéniség tiszteletben tartásának fontosságát, ahogy a teniszpályán alkalmazott rutin esetében is.
Nagy Zoltán a NEK-en éppen Piros Zsombornak tart edzést
S bár általános törekvés, hogy a borítások lassításával próbálják a nézők számára élvezhetőbbé tenni a top meccseket, valójában iszonyatos sebességgel játszanak a legjobbak. Ezt a képernyőkön keresztül talán nem is lehet mindig érezni, a helyszínen azonban egyértelműen tapasztalható. De nemcsak ez jellemző a modern teniszre, hanem az is, hogy a játékosok igyekeznek maximálisan bejátszani a pálya minden apró pontját. S jóllehet a régi idők teniszéhez képest kevesebben vállalkoznak a tisztán szerva-röpte játékra, akinek ez mégis sikerül, az nagy zavart okozhat az ellenfél térfelén. Ahogy a jól kivitelezett ejtésekkel is váratlan előnyhöz lehet jutni.
− A legjobb adogatásokkal a lehető legjobb szögeket nyitják a profik, a T-vonal környékére, vagy éppen mögé érkező nagyon precíz tenyeresekkel is jól nyitják a pályát, amivel egyértelműen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Érdemes például Rubljov ütéseit megnézni, milyen pontosan helyezi őket ennek szellemében. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban gyakorlás és elhatározás kérdése, ezek a játékosok technikailag már mindent meg tudnak oldani. Amikor az ellenfelek meccseit néztem, mindig arra voltam kíváncsi, mi az az apró különbség, amivel a legjobb tíz-tizenöt felülmúlja riválisait. Arra jutottam, hogy elsősorban mentálisan bírják jobban a szoros helyzeteket, határozottan zárják le a meccseket, s egy esetleges kudarc vagy csalódás után sem veszítik el az önmagukba vetett hitüket. Ha azt mondom, hogy jók fejben, az azt jelenti, hogy jól kezelik a kritikus szituációkat. Persze a szerencsének, a napi formának, a hangulatnak, a borításnak, de akár az ellenfél stílusának is lehet szerepe egy-egy győzelemben, hosszabb távon azonban csakis a munka és az alázatos hozzáállás, mentális és fizikális erő hozza meg a várt eredményt – foglalta össze a siker szerinte legfontosabb összetevőit Nagy Zoltán, aki Jancsó Miklóssal is mindig a felsoroltak szellemében igyekezett eljárni, és sem a győzelemnek, sem pedig a vereségnek nem tulajdonított túl nagy jelentőséget. Az esetleges hullámvölgyek idején az abból való kijutás leggyorsabb módjait keresték, a hullámhegyek csúcsán pedig igyekeztek szerények maradni. A szakember szerint ugyanis a rosszabb periódusok hozzátartoznak a teniszhez, csak a legjobbak esetében ezek ritkábban következnek be és rövidebb ideig tartanak. Egyszerűen azért, mert természetesnek tartják, kezelni tudják, és nem bénítja meg őket.
Palágyi Miklós (balról) és Nagy Zoltán éppen közösen tart edzést a NEK-en
A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy már az utánpótláskorú teniszezők esetében is nagyon fontos a test ideális erőnléti felépítése, amelyre később majd az igazán nagy terhelést lehet alapozni. Természetesen az életkori fázisok maximális tiszteletben tartásával. Példaként a gyorsaságot említi, amelyet tizennégy éves kor körül lehet a leghatékonyabban fejleszteni. Ha akkor ez a fontos lépcsőfok kimarad, akkor a későbbiekben már csak korrekcióra van lehetőség, arra sem könnyen.
− A legjobb százban nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki fizikálisan nem bírja a meccsét – támasztja alá a fenti megállapítást Nagy Zoltán. – Természetesen vannak, akiknek gyengébb a testfelépítésük, de ők is mindent megtesznek azért, hogy a meglévő adottságaikat a maximumig tolják ki. A mai teniszben ez már egy olyan alap, ami nélkül nem lehet versenyben maradni. Érdekes eset Rafael Nadalé, hiszen az általa képviselt erőtenisznek eleinte nem adtak olyan hosszú kifutási időt, mint amit végül produkált. Úgy gondolom, hogy menet közben óriási figyelmet fordítottak a legapróbb sérülések, és túlterhelések kezelésére, s mindezt a modern technika valamennyi lehetséges vívmányával. Persze a gyors regenerálódás, a gyors izomzat is adottság kérdése, szerencsére a genetika Marci esetében mindig az előnyünkre szolgált. Aki jó akar lenni, annak bírnia kell a sorozatterhelést, éppen ezért a fiatalokat is erre kell leginkább felkészíteni.
Ami pedig mester és tanítványa kapcsolatát illeti, annak mindig a bizalom az alapja. Az utóbbinak hinnie kell az előbbi szavaiban, mert csak így tudja maradéktalanul végrehajtani az utasításokat. S bár ezen a szinten vélhetően mindenkivel előfordul, hogy külső segítséget is igénybe kell vennie, a hétköznapokban egy jó edző a játékosa lelkével is törődik, a rendelkezésére álló pedagógiai és pszichológiai érzéke és tudása révén. Erre persze többnyire a nehézségek idején van szükség, Nagy Zoltán azonban ismét hangsúlyozta, hogy sohasem szabad pánikolni. Egészséges önbizalommal szembe kell nézni minden problémával, sokszor egy tökéletes edzői gesztus, szó, mondat elegendő ahhoz, hogy minden visszatérjen a rendes kerékvágásba.
− Kifejezetten örömteli, hogy a magyar férfi teniszben van egy stabil top százas játékosunk Fucsovics Márton személyében, aki egyértelmű példakép a mögötte sorakozó fiatalok számára – tért át új munkakörére Nagy Zoltán. – Piros Zsombor és Marozsán Fábián most már stabilan ott van a legjobb kétszáz elején, s bár az újabb nagy lépés, vagyis a százon belüli helyezés elérése nagy kihívás lesz a számukra, az ő esetükben is azt mondom, nem kell rágörcsölni az eredményre. Ha idáig eljutottak huszonhárom éves korukra, akkor tovább is tudnak menni. Csak alázatosan kell folytatniuk a munkát. Reméljük, hogy Valkusz Máté is hamarosan utolérheti őket, a lehetőség számára is adott. Fajta Péter rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, de neki még fejlődnie kell ahhoz, hogy a többiek szintjét elérje. Ahogy a Davis Kupa-meccs után is mondtam, szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen ez a csapat a közeljövő együttese, még öt-nyolc évig hozhatják az eredményeket. S bár ezen a szinten már minden egyes helyezésért meg kell küzdeni, én kifejezetten biztatónak tartom, hogy a fiatalok tornagyőzelmekre is képesek. Azt gondolom, hogy ezek a végig vitt sikerek azok, amelyek igazi bajnokká tesznek egy teniszezőt.
Fotók: parkteniszklub.hu, huntennis.hu
