Ehhez igazából kommentár sem kell. Íme, Roger érzelmes levele a régi vetélytársnak és barátnak. Jön a Davis-kupa döntője, és Rafa Nadal várható búcsúja. Roger sem bírta ki, tollat ragadott. Nagyon szép levelet küldött barátjának.
– Miközben a tenisz érettségijére készülsz, meg kell osztanom néhány dolgot, mielőtt elérzékenyülök – kezdte Roger Federer a közösségi médiában közzétett hosszú bejegyzésében, amelyet teljes egészében Rafael Nadalnak szentelt. Bár sok hónap telt el azóta, hogy fotó készült arról, amikor Roger és Rafa egymás mellett könnyezve búcsúznak a svájci sztártól. Most Roger szívből jövő szavait olvashatjuk barátjához, Rafához.
– Kezdjük a nyilvánvalóval: sokszor, többször győztél le, mint én téged. Olyan kihívás elé állítottál, amire senki más nem volt képes. Salakon úgy éreztem, mintha a kertedben edzenék. Keményebb munkára késztettél, mint valaha is gondoltam volna, csak azért, hogy megálljam a helyem. Arra késztettél, hogy újragondoljam a játékomat, még az ütőm méretét is megváltoztattam, remélve, hogy némi előnyre tehetek szert.
Nem vagyok babonás, de a teniszt egy másik szintre emelted. Az egész folyamatod, az összes rituálé. A vizes palackok elrendezése, mintha játékkatonák lennének a formációban, a haj, a nadrág beállítása... Mindezt a legnagyobb intenzitással. Titokban imádtam az egészet, mert annyira egyedi volt, szóval, mint Te.
És tudod mit, Rafa, még jobban élveztem a meccseinket. Talán nem az elején. A 2004-es Australian Open után lettem először világelső. Azt hittem, a világ tetején vagyok. És az is voltam, egészen két hónapig, amikor Miamiban a piros felsőddel léptél a pályára, megmutattad azokat a bicepszeket, és meggyőzően nyertél ellenem. Azok a pletykák, amiket hallottam rólad, erről a hihetetlen fiatal mallorcai játékosról, egy generációs tehetségről, aki egy nap valószínűleg Grand Slamet fog nyerni, nem csak felhajtás volt.
Mindketten az utazásunk elején voltunk, és együtt fejeztük be. Húsz évvel később, Rafa, el kell mondanom neked, milyen hihetetlen karriered volt! Beleértve a 14 Roland Garrost, történelmi! Büszkévé tetted egész Spanyolországot, a tenisz világát is. Még mindig eszembe jutnak azok az emlékek, amelyeket közösen éltünk át, amikor együtt teniszeztünk, olykor füves, olykor salakpályás meccset játszottunk. Megdöntve minden idők nézőrekordját azzal, hogy több mint 50 000 rajongó előtt játszottunk a dél-afrikai Fokvárosban.
Hálásan köszönöm, hogy meghívtál annak idején, 2016-ban Mallorcára, hogy segítsek elindítani a Rafa Nadal Akadémiát. Valójában meghívattam magam. Tudtam, hogy túl udvarias vagy ahhoz, hogy ragaszkodj hozzá és ezért szólj, hogy ott legyek, de nem akartam kihagyni. Mindig is példakép voltál a gyerekek számára szerte a világon, és Mirka és én örülünk, hogy a gyerekeink az akadémián tanultak. Nagyon jól érezték magukat és sokat tanultak, mint sok ezer más fiatal játékos. Bár mindig aggódtam, hogy a gyerekeim balkezesen fognak hazajönni a táborból.
Aztán jött London, a 2022-es Laver-kupa. Az utolsó meccsem. Mindent jelentett számomra, hogy mellettem voltál, nem riválisként, hanem páros partnerként. Az, hogy aznap este megoszthattam veletek a pályát, és megoszthattam ezeket a könnyeket, örökre karrierem egyik legkülönlegesebb pillanata lesz.
Rafa, tudom, hogy epikus karriered utolsó részére koncentrálsz. Beszélni fogunk, ha vége. Most csak gratulálni szeretnék, a családodnak és a csapatodnak, akik alapvető szerepet játszottak a sikeredben. És szeretném, ha tudnád, hogy a régi barátod mindig szurkolni fog neked, és továbbra is ugyanazzal az erővel fogja ezt tenni mindenben, bármit is teszel ezután.
