Az egyik legkedveltebb tenisztorna a horvátországi Umag ATP, ahol minden évben rendkívül erős mezőny gyűlik össze, hogy a füves és a keménypályás időszakot megtörjék egy kis salakos tenisszel. Hogy miért ilyen szeretett célpont a Budapesttől 593 km-re fekvő horvátországi városka? Ennek jártunk személyesen is utána.
Galambos Ádám
Lassan oszlani kezdett a tömeg. Néhány arcon a csalódottság jelei látszódtak, mások földöntúli boldogságot éreztek. Persze, mi is járhattunk volna jobban, de így is örültünk. Habár nem Carlos Alcaraz egyik Grand Slam-döntőjét láttuk pillanatokkal ezelőtt, vagy Rafa Nadal egy Roland Garros-mérkőzését. „Csak” Dominic Thiem, a korábbi Grand Slam-győztes osztrák játékos fejezte be éppen az edzését a horvátországi Umag egyik szépen előkészített mellékpályáján. A közel száz teniszrajongónak így is óriási élményt jelentett, hogy 1-2 méter közelségből láthatta a szebb napokat is megélt (jelenleg 112. a világranglistán) teniszező fantasztikus tenyereseit és még látványosabb egykezes fonákjait. Thiem láthatóan fáradtan bandukolt le az edzőpályáról, de azért nem felejtette el a szurkolókat: elcsüggedve, ám félmosollyal az arcán firkantotta alá nevét a teniszlabdákra, és állt be szelfizni a rajongók kedvéért.
Az egyik szemünk sírt, a másik nevetett. Több okból is. Egyfelől sajnos aláírást mi már nem kaptunk Dominictól, de ezt még valahogy túléltük volna. Sajnos a horvátországi tornát napokkal a kezdés előtt mondta le Holger Ruune, a mindössze 20 esztendős dán klasszis (ATP 6.), akit szívesen megnéztünk volna élőben. Így is jutott azonban számos Grand Slam-győztes a hétre: az említett Thiemen kívül például a háromszoros GS-győztes, 38 éves Stan Wawrinka (ATP 72.) és a helyiek kedvence, a US Open-győztes Marin Cilic (ATP 102.). Azt is be kell vallanunk, hogy Marozsán Fábián simának tűnő mérkőzéséről lopództunk ki azért, hogy elcsípjük az osztrák klasszis rövid edzését.
Dominic Thiem gyakorol az umagi Goran Ivanisevic-stadion edzőpályáján
Fábi az argentin Juan Manuel Cerundolo (ATP 110.) ellen vívta meg első fordulós mérkőzését, és a viszonylag szorosabb első szett (6:3) után a második menet még könnyedebbnek ígérkezett. A magyar srác már 5:0-ra is vezetett, sőt 5:1-nél két meccslabdához is jutott, ám nem sikerült élnie a lehetőséggel. Ezután pedig az amúgy is hűvös időjárás még zordabbá vált, erős szél kerekedett, eleredt az eső, így a mérkőzést félbe kellett szakítani…
Pedig minden adott volt ahhoz, hogy Fábi könnyen lezárja a meccset, hiszen az umagi kettes pályának számító Grand Stand nevű salakoson (ami közvetlenül a horvát teniszlegenda, Goran Ivanisevicről elnevezett teniszstadion mellett található) megtelt magyar szurkolókkal, akik lelkesen bíztatták a már bőven a legjobb 100-ban tanyázó (ATP 87.) magyar kiválóságot. Fábi ragyogóan játszott: óriási tenyeresekkel és látványos rövidítésekkel operált, sőt a szervái is ültek. Úgy tűnt, igazi magyar fieszta kerekedik ki a napból, annál is inkább, mivel Marozsán meccse előtt Piros Zsombor gondoskodott a megfelelő felvezetésről. A világranglista jelenlegi 124. helyezettje az ausztrál Chris O’Connellt (ATP 87.) verte 6:3, 6:4 arányban.
Umag, ATP250-es torna
Piros Zsombi szerdán a centerpálya 4 órakor kezdődő programjának harmadik összecsapásán a szabadkártyás horvát Dino Pirzmic ellen mérkőzik, Marozsán kedd este félbemaradt meccsének lezárása pedig fél öttől lesz az eredeti helyszínen, a Grand Slam pályán.
A magyar szurkolóknak egyébként kiváló célpont Umag, több horvátországi nyaralóhelyről is könnyedén és gyorsan megközelíthető (Porecsből félóra, Rovinjból és Pulából 1 óra autóval), sőt találkoztunk egy házaspárral, akik a Balatonról „ruccantak át” egy napra, hogy élőben szurkolhassanak Marozsánéknak. Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy megérte az élmény az öt óra autózást.
A belépőjegyekért sem kell egyébként sokat fizetni az immár 33 éves múltra visszatekintő umagi tornán, amelyet két évvel ezelőtt a spanyol világelső, Carlos Alcaraz nyert meg: aki csak a magyarok mérkőzésére volt kíváncsi, azaz megelégedett a „kettes pályával” már 10 euróból megúszhatta a napot, akik viszont Stan Wawrinkát is látni akarták a kagylóhéj-stadionban, már 25 eurót kellett leszurkolniuk. Sőt ezért az összegért még – ha szerencséjük volt – megpillanthatták a 2001-es wimbledoni bajnok Goran Ivanisevicet is, aki éppen a helyi tévéállomás erre az alkalomra felszerelt mobil stúdiójában állt a kamerák elé, valamint meglátogathatták a helyszínen felállított izgalmas aktivitásokat és minőségi felszereléseket kínáló teniszstandok bármelyikét.
Azaz egy nagyszerű tornát látogathattunk meg, fantasztikus játékosokkal találkoztunk, és kiváló teniszt láthattunk.
Csak a végét a szél ne fújta volna el…
