A szegedi teniszélet kiemelkedő személyisége, Hajnal István tizenöt éve alapította meg saját iskoláját, amely három éve Sportmánia néven önálló egyesületi formában működik.
Pillanatnyilag a 16 esztendős Drahota-Szabó Dorka a legeredményesebb játékosuk, akinek tavaly szeptember óta az Amerikából hazatért Susányi Zsófia is segít edzőpartnerként.
A több mint 20 esztendeje, elsősorban élversenyzőkkel és utánpótláskorú játékosokkal foglalkozó szegedi szakember szerint a Tisza-partján nagyon kicsi bázisból meríthetnek, ezért szigorú kiválasztási elveket nem is alkalmazhatnak. Az eredményesség mellett ugyanakkor a családias klubhangulatot is fontosnak tartják, s ezért sem küldenek el senkit, aki náluk jelentkezik.
„Az életben nem a pénz a legfontosabb” – nyilatkozta honlapunknak Hajnal István, aki az ígéretes játékosoknak rendszeresen biztosít térítésmentes edzéslehetőséget is.
Gy. Szabó Csilla írása. * Szomorú tény, hogy az érdemi munkát végző teniszklubok túlnyomó többsége Budapesten található. Szerencsére vannak üdítő kivételek, amelyek példájukkal nem a szabályt, sokkal inkább a sportágat erősítik. Ilyen a mindössze három éves múltra visszatekintő szegedi Sportmánia Közhasznú Egyesület, amelynek játékosa Drahota-Szabó Dorka korosztálya egyik legjobbja, a Tennis Europe ranglistáján pillanatnyilag a 28., a junior ITF világranglistán pedig a 393. Előbbin a legjobb, utóbbin pedig az ötödik magyar leányversenyző.
A Tisza-parti klub persze sokkal nagyobb múltra tekint vissza, mint három esztendő. Vezetője, Hajnal István, több mint két évtized alatt 15 válogatott játékost nevelt. Korábban a Gellért SE színeiben dolgozott, tizenöt évvel ezelőtt azonban önálló lett, Hajnal Tenisz Iskola néven megalapította saját klubját, amely végül a Sportmánia keretei között nyerte el teljes függetlenségét. A szegedi szakember egyszerre érzi átoknak és áldásnak a vidéki elszigeteltséget:
„Mindenképpen előny a stabilitás: a gyerekek nem tudnak egyik klubból a másikba vándorolni, hiszen nincs olyan nagy választék. Budapesten ilyen téren nehezebb a kollégák dolga, ha nem jön azonnal az eredmény, a szülők gyakran viszik gyerekeiket egy másik egyesülethez. Pedig ez rossz döntés, a jó munkához idő, türelem és bizalom kell. Hátrány viszont, hogy nagyon kicsi a bázisunk. Alig több, mint százötvenezer ember él Szegeden, honnan is meríthetnénk? Minden gyereket örömmel fogadunk. Sokat járok külföldre, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is tanulmányoztam az utánpótlásnevelő rendszereket. Nagyon szigorú kiválasztási kritériumokat ismertem meg, de alkalmazni nem tudom őket. A spanyoloknál általában százötvenből marad végül öt klasszis játékos, és akkor már elégedettek. Hol vagyunk mi ettől? Nálunk az egész klubban összesen, kicsivel több, mint százan játszanak”
A szegedi szakember szerint sok szülő túl hamar vár eredményt a gyermekétől, az edzők éppen ezért nem is mernek belenyúlni egy játékos technikájába, ami ilyenkor törvényszerűen szétesik, mielőtt a helyes útra léphetne. Pedig vállalni kellene a kockázatot, a későbbi sikerek csak biztos alapokból nőhetnek ki. Hajnal István ezeket az alapokat nem bízza a véletlenre, éppen ezért ma már ovisokkal is foglalkoznak. Ebben persze kicsit a szerencse is közrejátszott. Saját fiát gyakran tanítgatta a pálya szélén, amitől több szülő is kedvet kapott, s végül 10-15 fős csoport alakult ki a legkisebbekből is.
Az igazi oktatás azonban a Play and Stay generációval kezdődik, s különösen büszkék arra, hogy tavaly 44 csapatból a fiúk a 4. helyen végeztek. Hajnal István ebben a generációban látja a legtöbb lehetőséget.
„Korábban kilenc-tíz évesen gyakran vettünk át félkész vagy elrontott gyerekeket, akikkel több munka volt, mintha soha nem fogtak volna ütőt a kezükbe. Most már a legfiatalabbak is nálunk tanulják az első mozdulatokat, így ha elrontanánk valamit, azért később csak magunkat hibáztathatjuk. A Play and Stay csoportunk játékosaitól néhány év múlva komoly eredményeket várok, még akkor is, ha nehéz a mostani gyerekekkel dolgozni. Úgy érzem, az elmúlt nyolc évben nagyot fordult a világ, a jelenlegi kamaszok sokkal kevésbé motiváltak, mint a korábbi generációk. Ez persze elsősorban minket, szülőket minősít, talán túlkompenzáltuk a gyerekeinket azért, amit mi még nem kaphattunk meg. De ehhez a helyzethez alkalmazkodni kell, most abból kell a maximumot kihoznunk, amink van. A kisebbeknél ugyanakkor megfigyelhető egy kedvező tendencia is, ami azért minket is motivációval lát el” – állapítja meg Hajnal István, aki az edzőként eltöltött majd 28 év alatt, rendszeresen nevelt fel klasszis játékosokat. Többek között Susányi Zsófiát, akinek legjobb helyezése az ITF-en 15., a WTA-n pedig 592. volt, Barzó Lillát (ITF 69., WTA 435.) vagy Bíró Andrét (ITF 40., ATP 1419.), hogy csak a legismertebbeket említsük.
Hajnal István ugyanis javíthatatlanul sikerorientált. A versenytenisz hozza csak igazán lázba, ezért klubjában is nagy hangsúlyt fektet az eredményekre. Még akkor is, ha a minőségi oktatás mellett iskolájuk másik fontos jellemzőjévé, a családias hangulatot szeretnék tenni. Ebben pedig jelenlegi kollégái, Sonkodi Bálint és Maksincuk Róbert maximálisan a partnerei. S bár a szülők többsége a vezetőedző óráira szeretné gyermekét beíratni, erre már csak azért sincs lehetőség, mert Hajnal István gyakran elkíséri versenyzőit a tornáikra. Itthon és külföldön egyaránt. Otthonról, a karosszékből, ugyanis senkiből sem lehet éljátékost nevelni. Ezért dolgozik jó edzői csapat az egyesületnél, tagjai folyamatosan átveszik egymástól a stafétát, ha kell.
„A gyerekek számára fontosak a sztárok, mint Rafa vagy Serena − véli a szegedi szakember. − De szükségük van kézzelfogható, elérhető példaképekre is, mint amilyen most Dorka. Spanyolországba is azért vittük edzőtáborozni a gyerekeket, hogy a korosztályos világranglistán helyezett játékosok mellett edzhessenek, láthassák milyen keményen dolgoznak, vagy éppen hibáznak. Bármit is szeretnénk elérni, a versenyzőnek látnia kell, hogy van esélye odakerülni. Ha ezt nem érzi, akkor nem is fog dolgozni egy megvalósíthatatlan cél érdekében.”
Drahota-Szabó Dorka pillanatnyilag a klub legjobb reklámarca. Sikereinek mindenki örül, a gyerekeket pedig jobb edzésmunkára sarkallja. S bár a 16 esztendős szentesi lány amúgy igencsak magányos lenne egyesületében, a tavaly szeptemberben Amerikából hazaköltözött Susányi Zsófi most nagyon sokat segít edzőpartnerként. Sőt, együtt játszanak majd a csapatverseny Szuper Ligájában is, mégpedig győri színekben. De Bíró André, vagy Tóth Gabi is jön, amikor csak tud, és játszik az ifjú tehetségekkel.
Hajnal István tavaly hét fiatal számára biztosított heti négyszer ingyenes edzéslehetőséget. Idén öten kapják meg ugyanezt az esélyt.
„Az életben nem a pénz a legfontosabb. Ha látom valakiben az elszántságot, az akaratot, abból én is motivációt merítek. Amúgy a hobbiteniszben gyorsan elkényelmesedhetnék, de az sem ösztönöz jobb munkára, ha a legjobbjaimat csak úgy elviszik tőlem. Szerencsére a gyerekek mindig visszaadják a teniszbe vetett hitemet!”