A DEAC focicsapatának egykori hálóőre, Palchuber Károly a 75+ korosztály világrangsorának 46. helyén áll, vezeti a hazai ranglistát.
A nyugdíjas gimnáziumi tanár a dehir.hu hírportálon hosszú beszélgetésben számol be életéről, sportpályafutásáról, a teniszhez való kötődéséről.
Ebből az írásból idézünk részleteket.
- A tenisz önképző módon került az életébe?
- Tulajdonképpen igen. Negyven esztendős elmúltam, amikor egykori debreceni kapustársam, Ladányi Zoli csábított e sportághoz. Ő mondta, vegyek ütőt, s tőle kezdtem tanulni is. Sorolta a példákat, hogy a labdajátékokból érkezők milyen gyorsan haladnak, s mennyi örömöt találnak a teniszben. S valóban, a világválogatott kézilabdás Varga Pistától kezdve a sok focista társamig rengeteg „pályaelhagyóval” találkoztam azt követően, hogy a tenisz tanulásával töltött évek, a felkészítő szakasz után 1989-ben elkezdtem versenyekre is járni. Az egykori DEAC-osokból is össze lehetne hozni egy tornát: dr. Csapó Kálmán, dr. Mályi Imre, dr. László Csaba, dr. Kéki Miklós, dr. Veress Gábor, Ladányi Zolitán, egész jó kis mezőny lenne. Sajnos nem mindenki lehet már köztünk, de akik még tartjuk a frontot, nagyon komolyan vesszük a teniszt.
Hogy ez mennyire így van, elég csak a DH Szerviz SE színeiben teniszező Palchuber Károly napirendjére rápillantani. A kerékpáros felvezetések után napi ezer méteres futás, s számtalan rövid sprint jelenti a fizikai felkészülést, s ehhez kapcsolódik a rendszeres játék. Télen is, hol a DEAC sátrában, hol a Kerekestelepi fürdő ballonborítása alatt.
– Csak a tökéletes fizikai felkészültséggel lehet úgy-ahogy ellensúlyozni azoknak a tudását, akik gyermekkoruk óta teniszeznek. Sok mindent lehet pótolni, ám például a sokszoros szenior világbajnok osztrák Peter Pokorny profi teniszező korából „hozott” tudásával, nekünk, késői kezdőknek nehéz versenyeznünk. Az osztrák, amerikai, olasz, spanyol, német veterán tenisz lépéselőnyben van – avat be a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) által szervezett viadalok világába a kapusból lett teniszező.
Aki szisztematikus munkával lépdel előre a ranglétrán. A 2017-es eredményeket rögzítő magyar rangsorban ő vezeti a 75 év felettiek listáját, a 2018 januárjában érvényes világranglistán pedig a 46. helyen áll. S mielőtt még legyintenék e pozíció hallatán, rögtön tegyük hozzá, hogy 579 név szerepel az ITF-rangsorban a 75+ kategóriában… A nemzetközi szövetség roppant komolyan veszi a veterán tenisz szervezését: világ- és Európa-bajnokságok, különböző szintű viadalok követik egymást hétről hétre. Minden olyan, mint a profiknál – csupán a pénzdíj marad el.
A veterán teniszezők hobbiból játszanak, a sportszeretetük, az egészségmegőrzés, a tenisz iránti rajongás viszi őket előre.
Kidolgozzák éves versenyprogramjukat, napi edzéseik ritmusát, lesik az ellenfeleket, nézik a vasúti menetrendet, hogy miként lehet meccskezdésre Debrecenből Keszthelyre odaérni, miként közelíthető meg a horvátországi Umag, a környék egyik legrangosabb A-kategóriás szenior versenye.
– Én is tervezem már az esztendőt. Szeretnék ismét külföldre is eljutni, Umag és az ausztriai Pörtschach hagyományos versenyei kigazdálkodhatóak, a horvátországi tornán ráadásul 2017-ben párosban budapesti partneremmel, Fábián Zoltánnal első helyet szereztünk, tehát jó lenne visszatérni és megismételni tavalyi sikerünket. Itthon is több verseny van, közülük kiemelkedik a keszthelyi Lénárt László Memorial, hatalmas nemzetközi mezőnnyel, a budapesti Római Teniszakadémián a fedett pályás magyar bajnokság, s Körmöczy Zsuzsa emlékverseny, ahol illő lenne ismét jól szerepelnem, hiszen címvédőként lépek pályára. Most erre készülök gőzerővel, hiszen február elején esedékes ez a verseny.
Megtudjuk azt is, hogy a Magyar Tenisz Szövetség szenior bizottsága hozzájárult, hogy a 2018-as vidékbajnokságot Debrecen rendezze, így aztán van esély arra, hogy a város többi veterán játékosával együtt Palchuber Károly is hazai közönség előtt mutassa be tudását.
- Oly sok mindent köszönhetek a városnak. Itt diplomáztam, itt dolgoztam évtizedeken át, itt alapítottam családot, feleségem s mindkét fiam is itt dolgozik a városban, itt sportolok fél évszázada mind a mai napig én is. Nagy élmény lenne, ha ott a DEAC-on, egykori labdarúgó karrierem helyszínén, ahol a futballkapu hálója előtt vitézkedtem, ezúttal a teniszháló környékén is eredményes lennék. Van rá némi esély, hiszen amikor legutóbb szerepeltem a vidékbajnokságon, 2016-ban, Győrött az első helyen végeztem. S micsoda élmény volt az eredményhirdetéskor a győri polgármester Borkai Zsolttal, egy igazi olimpiai bajnokkal parolázni…