Amikor nyolc esztendős volt, az orvosok azt mondták, fejlődési rendellenességei miatt soha nem lesz képes versenyszerűen teniszezni.
A brit Francesca Jones nem adta fel, hogy álmai valóra váljanak: többek között egy magyar edző fitnesz- és mozgáskoordinációs fejlődést célzó gyakorlásai segítségével az ITF junior világrangsoron a 31. helyig jutott, a legújabb WTA listán a 241., s a napokban kiharcolta az Australian Open főtáblájára jutást.
A Leeds városában élő Németh László beszél 21 éves tanítványa, s az akarat csodájáról.
Lapszemle, Jochapress, Jocha Károly írása * Németh Lászlóra, a Honvéd és TFSE kosárlabdázójára, majd később élvonalbeli edzőre egyre kevesebben emlékeznek. Az idő szalad, Németh úr pedig már negyedik évtizede Angliában él. A kosárlabdázást követő sikeres edzői időszaknak is már „bő” évtizede pontot tett a végére. Volt edző Kuvaitban, majd Izland válogatottjának kapitányaként hívták az angol nemzeti együttes élére, ahol tíz évig irányította Nagy-Britannia legjobb férfi kosarasait. Pályafutása utolsó, hosszabb szakaszában saját nyári edzőtáborokat vezetett – „sorbanállós” sikerekkel.
Most egy tenisz szenzáció révén került az érdeklődés középpontjába. A fejlődési rendellenességekkel született (kezein és lábain kevesebb az ujj, ráadásul ezek közül több is deformált - Ectrodactyly Ectodermal Dysplasia) és húszéves korára többtucat műtéten is átesett Francesca Jones ugyanis hatalmas meglepetésre „beküzdötte” magát a február 8-án kezdődő Australian Open főtáblájára.
– 2009-ben országszerte tehetségkutatókon keresték a teniszezésre tehetségesnek tartott gyerekeket. Mivel a kosárlabdázásban a védekező lábmunka és a teniszben alkalmazott alapvonali lábmunka terhelései nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért kértek fel engem is, vegyek részt a több angliai városban, közöttük Leeds-ben is lebonyolított felméréseken – válaszolta Németh László. – A teniszedző kollégáknak őszintén elmondtam a véleményemet a látottakról. Két-három hónappal később Jackie Holden felhívott azzal, hogy Francesca szülei megkeresték őt, és arra kérték: járjon közben annak érdekében, hogy magán alapon foglalkozzak a lányukkal, , akinek 8 esztendős korában az orvosok megmondták, soha nem lesz képes versenyszerűen teniszezni.
- Nem szívesen mondtam le felkérést életem során, így ebbe a témába is fejest ugrottam. Az első közös foglalkozásunkra Leedsben, a helyi Metropolitan Egyetem atlétikai pályáján került sor. Francescát arra kértem, fusson 400 métert a neki megfelelő tempóban. Kétszázhetven méternél összeesett és hangos zokogásban tört ki. Megkérdeztem tőle: Francesca, mi szeretnél lenni? Erre azt válaszolta: bajnok! Mire én az ismert angol mondást idéztem neki: Francesca, ha nincs fájdalom, akkor nincs előrelépés és nincs hírnév sem. A második foglalkozás előtt kikötöttem: valamelyik szülőnek minden alkalommal ott kell lennie. Az első hetek borzalmasak voltak, óriási lelkiismeret-furdalásaim támadtak, mivel minden alkalommal a tűréshatárig terheltem őt. Ám a második hónapban már láttam, hogy ezt nem szabad abbahagyni.
A cikk további részletei ITT olvashatóak, s többek között kiderül: a magyar edző javasolta, hogy ne a parasportolók között, hanem az épek versenyein induljon az egyre gyorsabban fejlődő fiatal lány, aki korrekciós műtétek során átesve immár felnőtt Grand Slam-viadal résztvevője. Önmaga, s a világ előtt is bizonyítva, mire képes az akarat.