Második egyéni országos bajnoki címét szerezte meg a Normafa Tenisz Klub tizennégy éves játékosa, Fenyves Gréta.
Kitartásának és fegyelmezettségének, valamint különleges családi hátterének köszönheti sikereit.
Gy. Szabó Csilla írása * A Nyíregyházán megrendezett korosztályos országos bajnokság egyik legnagyobb meglepetését kétségtelenül a tizennégy esztendős Fenyves Gréta okozta. Olyannyira, hogy a Molnár Kitti ellen vívott U14-es leánydöntő előtt egyáltalán nem készült a bajnoki cím megnyerésére. Tisztes helytállást várt el magától, hiszen a Metro RSC egy évvel fiatalabb teniszezője ellen, aki a hazai ranglistán is megelőzi őt, utoljára tíz évesen, a zöld pályán nyert mérkőzést. Azóta rendre Kitti került ki győztesként a korosztályos párharcokból, ám ez egyiküket sem akadályozta meg abban, hogy párosban közösen érjenek el szép sikereket. A legfrissebbet épp a korosztályos ob-n aratták, s az egyéni döntőt megelőző napon boldogan léptek fel együtt a dobogó legmagasabb fokára.
Az egyéni finálé is a várt koreográfiának megfelelően indult, Molnár Kitti simán nyerte az első szettet, a másodikban azonban 4:4-nél fordult a kocka, a Normafa Tenisz Klub játékosa kihasználta ellenfele pillanatnyi megingását és végül megnyerte a találkozót (1:6, 6:4, 6:4). Saját bevallása szerint csak a mérkőzésre, s mindig a következő labdára koncentrálva ment előre. A győzelemhez azonban valami más is hozzájárult.
− Az országos bajnokságra gyakorlatilag külföldi korosztályos versenyekkel készültem, Ausztriában két tornán is indultam, a Swiss Junior Trophy-n, a 16 évesek között, pedig két kört mentem – eleveníti fel az ob előtt történteket Fenyves Gréta, aki igazából idén vágott csak neki a nemzetközi ranglistapontok gyűjtésének. Nem mintha nem szeretett volna már korábban is korosztályos viadalokra utazni, ám ranglistahelyezés híján még a selejtező táblákra sem fért fel. A hazai erősorrendben mindig harmadik, negyedik volt, így az utazó válogatottból végül mindig kikerült. Idén azonban megtört a jég, végre bizonyíthatott s magas színvonalú mérkőzéseken fejlődhetett. Nem csoda tehát, ha nemcsak ő, de edző-édesapja, Fenyves Péter is a sikeres külföldi túrában látja az ob-siker legfőbb magyarázatát.
– Nyíregyházán meccsről meccsre egyre jobban játszottam, számomra természetes a támadójáték, ezt pedig az ellenfelek nem nagyon szeretik. Édesapám is hasonló stílusban teniszezett, és a rá jellemző fegyelmezettséget is átvettem tőle. Utóbbiban még van mit fejlődnöm és jó lenne fizikálisan is erősödni kicsit.
A törékeny alkatú, vékony kislányt azonban egyáltalán nem zavarja, ha magasabb és erősebb ellenfelekkel találja magát szemben. Nyáron kifejezetten előnynek érzi, hogy jobban bírja a meleget és a hosszú mérkőzéseken is kihasználhatja termetéből fakadó könnyedségét. Édesanyja, Fenyves-Gallen Krisztina szerint ebből a pillanatnyi hátrányból lehet és kell is erényt kovácsolniuk:
− Ha már így alakult, akkor legyen mozgékony és gyors. Péter mindig azt szokta mondani neki, amikor sokkal erőteljesebb játékos ellen játszik: „lebegj a pályán!”
A technikás, jól pörgető, balkezes kislány pedig hallgat az apai szóra, és ha nem is lebeg a szó szoros értelmében, de könnyed, élvezetes játékkal, és a rá olyannyira jellemző fegyelmezettséggel vívja mérkőzéseit. Utóbbi egyébként nem csupán apai örökség, de az édesanya pedagógia-szakos végzettségének, és a különleges családi helyzetnek is köszönhető. A három testvér, Angelika, Gréta és Koppány három és fél éven belül született, így az anyuka számára létkérdés volt a következetes nevelés a korban igen közel álló kicsik mellett. Ezért is említi középső gyermeke erősségeként a jó koncentrációs képességet, fegyelmezettséget és a kitartást.
A Fenyves-családban nem csak Gréta, de Angelika és Koppány is versenyszerűen teniszezik. Az egykori agárdi játékos, edző-édesapa, Péter, mindig közösen tart számukra edzést, csak az egyéni képzések idejére kell különválniuk. S bár ennek korábban elsősorban logisztikai okai voltak, valójában a gyerekeknek is nagy biztonságot ad ez a formula.
− Számomra természetes, hogy mindig együtt vagyunk, a versenyeken pedig nem kell partnereket keresni a beütéshez, hiszen megoldjuk magunk között. Így volt ez Nyíregyházán is, megnyugtatott a jól ismert helyzet és a testvéreim jelenléte. Folyamatosan visszük egymást előre – jegyzi meg Gréta, aki pillanatnyilag a trió legeredményesebb tagja, s nem is szeretne a felnőtt top10-ig megállni. Igaz, ő is van a legkedvezőbb helyzetben, hiszen a tornák kiválasztása esetén vagy nővérével utazik és legfeljebb felfelé játszik, vagy öccsével, és akkor a fiú iratkozik be az idősebbek közé. A szeptemberi programban már szerepel is néhány nemzetközi U16-os viadal, amelynek együtt vág neki Angelika és Gréta.
A Fenyves házaspár 2009 óta működteti a Normafa Tenisz Klubot, így a gyerekek szinte bele nőttek a teniszbe. A szülők soha nem nógatták őket, maguk kérték az edzéseket. S ha éppen nem gyakoroltak, a pályán lévőkkel ütögettek. Ennek is köszönhető, hogy igen hamar élvezetes labdameneteket játszottak. A korai sikerélmény pedig csak fokozta kezdeti lelkesedésüket. Végül több időt töltöttek a pályán, mint az otthonukban.
− Gréta fejlődésében tényleg fontos mozzanat, hogy idén kiléphetett a nemzetközi porondra. A ranglistapontok azonban csak annyira fontosak, amennyire a sportág rendszeréhez hozzá tartoznak. A gyermekeinket arra tanítjuk, hogy hosszabb távon, kitartóan dolgozzanak a céljaikért. Ahogyan egy mérkőzés sem egy szettből áll, s bírni kell a végéig, egy teniszkarriert is hosszú évek alatt kell felépíteni. Mi még ebben az építkezős szakaszban járunk, de örömmel tesszük mindannyian hozzá a magunk részét – foglalja össze a család filozófiáját Fenyves-Gallen Krisztina, aki éppen ezért nem is az eredményekre a legbüszkébb, hanem gyermekei hozzáállásra. Angelika, Gréta és Koppány ugyanis figyelmeztetés nélkül melegít, levezet és nyújt. Legyen szó edzésről vagy mérkőzésről. Ahogy azt a Normafánál tanulták.