A genfi székhelyű, érdekvédelmi szervezet, a United Tennis öttagú vezetőségének Argyelán Csilla személyében magyar tagja is van.
Az ITF május 23-i szabálymódosítása, amely részben visszaállította a korábbi rendet a 15 és 25 ezer dolláros viadalokon 2019 augusztusában lép életbe, s minden bizonnyal a játékosok önszerveződésére adott válasz.
A nonprofit szervezet határozottan kíván fellépni a teniszezőket zaklató fogadóbandák ellen.
Gy. Szabó Csilla írása * A Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) idén bevezetett, és a legjobbak közé jutást akadályozó új szabályok elleni átfogó tiltakozás, úgy tűnik, május végén eredményre vezetett. A változtatásokat alaposan szemügyre vevők azonban úgy gondolják, igencsak pirruszi ez a győzelem. Az engedmények valójában nem sokat változtatnak a jelenlegi előnytelen helyzeten, miközben a kezdeti elégedettlenség nyomán összekovácsolódni látszó játékosok érdekképviseleti kezdeményezései lankadni látszanak.
A pozitívumok közé sorolható, hogy ismét 48-as lett a kvalifikációs tábla minimális nagysága, és ismét lehet ATP- illetve WTA pontot nyerni a 25 ezres döntőjén kívül és a 15 ezer dollár összdíjazású ITF-versenyek egészén is. Igaz, az utóbbin augusztus 5-től számításba vehető 10-10 pont kevesebb, mint a korábban a férfiaknál kiosztott 18, vagy a hölgyeknél megszerezhető 12 volt. S bár a szabályváltozások eredményeképpen a tornák között kialakult aránytalanságok két hónap múlva talán enyhülnek majd, világosan látható, hogy aki nagyobb lépést akar tenni, annak négy-öt tizenötezres tornát mindenképpen nyernie kell. Ez pedig ismét pénz, pénz és még több pénz kell. Mármint a játékosok részéről, akik tornáról tornára járva küzdenek azért, hogy minél jobb pozíciókba juthassanak, biztosítva ezzel egzisztenciájukat.
A januári szabályváltoztatások miatti tiltakozáshullám hívta életre a United Tennis elnevezésű mozgalmat, amely nemrégiben hivatalos formát is öltött. 2019 május 6-án, genfi székhellyel, nemzetközi nonprofit szervezetként alapították meg az ATP és a WTA gondoskodását nem élvező, ITF-viadalokon szüntelen versenyző többség érdekképviseletét. A Bruno Vandenbroucke elnök által vezetett ötfős csapatban Kerstin Pecki, Maria Patrascu és Pauline Wuarin neve mellett egy magyar is feltűnik, mégpedig Argyelán Csilláé, aki az első perctől kezdve kiállt a játékosok jogai mellett.
A probléma korántsem újkeletű, a szabálymódosítás csak felerősítette a korábban is tapasztalható elégedettlenséget. Az ITF-tornákon versenyző körülbelül 14 ezer játékosból mindössze 600 tudja ugyanis pozitív mérleggel zárni az évét, a többiek számára egyértelműen veszteséges üzlet a tenisz. Pedig ahhoz, hogy a csúcson sztárok lehessenek, ahhoz a széles bázisra is szükség van. És ezt a „menők” közül is sokan megértették, ezért állt határozottan a szervezet mellé többek között Jevgenyina Linyetszkaja (WTA 35.-2005) és Veszna Dolonc (WTA 84.-2013) is.
„Nem volt könnyű az alapítás, több, mint öt órás értekezletre volt szükségünk hozzá, de a demokratikus működési elvek már csak ilyenek – avatta be honlapunkat a szervezet létrehozásának kulisszatitkaiba az MTK korábbi válogatott játékosa, a jelenleg Prágában élő Argyelán Csilla, aki 2015-ben a WTA 475. helyezettjeként érte el legjobb rangsorát. Egy hosszabb sérülés után visszatérve jelenleg 743. az ITF összevetésében.
– Nem véletlenül választottuk Genfet székhelyül, a lausanne-i Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS) közelsége volt mellette a legfontosabb érv. S bár üdvözöltük a május végi változásokat, úgy érzem, túl lassan mennek a dolgok és a versenyzők kiszolgáltatottsága nem sokat változott. A szervezet létrehozása ugyanis korántsem csupán a ranglistapontok számáról szól, a WTA-n és az ATP-n kívülre rekedt játékosok érdekvédelme még ennél is fontosabb.
A magyar játékos szerint nagyon is ráfér a támogatás a versenyeket magányosan járó teniszezőkre, akiket az ITF-viadalokon nem mindig várnak ideális feltételek. A versenykörülmények javítása mellett, azonban még sok, egyelőre kidolgozásra váró tervük van.
Argyelán Csilla szerint ugyanakkor az is nagy hiba volt, hogy a kisebb tornák is bekerültek a fogadási rendszerekbe. Ő maga is számtalan fenyegető üzenetet kapott egy elvesztett vagy éppen megnyert mérkőzését követően.
– Bár a szabályok szerint jelentenünk kell minden ilyen jellegű megkeresést, soha nem hallottam arról, hogy a nemzetközi szövetség egyetlen zsarolót is leleplezett volna. A sportolói oldalamat ezért is szüntettem meg, a személyes profilomat pedig zárttá tettem, de még így is átszivárognak hozzám a rosszindulatú üzenetek. Az egész sportág jövőjére nézve veszélyesnek tartom ezeket a fogadásokat, éppen ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk a játék tisztaságának megőrzése érdekében – utalt Argyelán Csilla a fontossági sorrend élén álló kérdésre, amelyet az új érdekképviseleti szervezet, a United Tennis a közeljövőben mindenképpen napirenden kíván tartani. A vezetőség már a megalapítás pillanatában kijelentette: a sportág demokratizálását tartja szem előtt, mindenkinek meg kell adni a jogot arra, hogy tiszta és becsületes körülmények között játszhasson, és tehetsége legjavát érvényesíthesse.
Az ITF május 23-án tett egy lépést a régi szabályok visszaállítása felé. Kérdés, ezzel kifogják-e a szelet a változásokat sürgetők vitorlájából, vagy épp ellenkezőleg, erősítik az egységre vágyó játékosok összetartozását?