A Magyar Tenisz Szövetség főtitkára, Richter Attila szerint elkészült a nemzetközi versenyek megrendezéséhez szükséges EMMI-szerződés.
A megállapodásnak köszönhetően az idén is a korábbiakhoz hasonló számú hazai rendezésű ITF viadalra számíthatnak a feltörekvő magyar játékosok.
Gy. Szabó Csilla írása * Az ITF idén életbe lépett szabályozásával kapcsolatban a szakember úgy gondolja, hogy a fiatalok számára a selejtezőtáblák nagyságának csökkenése a legnagyobb probléma (közben kiderült, az ITF finomít a módosításon: áprilistól visszatér a 32-es selejtezőtáblák rendszere), európai tisztségviselőként pedig az öreg kontinens pillanatnyi háttérbeszorulását fájlalja.
A Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) által idén bevezetett új pontszámítási rendszer világszerte nagy felháborodást váltott ki. Az új szisztéma, a tiltakozók szerint, igencsak megnehezíti a feltörekvő fiatalok helyzetét. Különösen azokét, akik jelenlegi helyezésük alapján még nem férnek fel a WTA/ATP ranglistapontokat adó legalacsonyabb kategóriájú versenyekre, vagyis a 25 ezer dollár összdíjazású viadalokra. A 15 ezresen való indulással ugyanis csupán ITF-pontokat lehet mostantól szerezni, s bár az azokkal kiharcolt helyezéssel minden 25 ezresen kiadó öt darab hely, ez gyakorlatilag csak a top30-asoknak ad lehetőséget a részvételre.
Ilyen körülmények között természetesen a versenyrendezések jelentősége is felértékelődött, hiszen a rendező országok szövetsége mindig juttathat egy-két wild cardot saját tehetségeinek is. Nem nagy számban, ez igaz, de ha valaki épp a jó időben és helyen él egy ilyen lehetőséggel, az a legnagyobb segítség lehet. A hazánkban rendezett viadaloknak köszönhetően tavaly jónéhány magyar fiatal gyarapíthatta felnőtt profi pontjainak számát, az idén pedig vélhetően még nagyobb érdeklődés kíséri majd a 25 ezres vagy annál értékesebb tornákon való részvétel lehetőségét.
A nemzetközi ITF versenynaptárban azonban egyelőre nem szerepelnek a magyar versenyek, amelynek okáról Richter Attilát, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkárát kérdezte honlapunk.
– A viadalok megszervezéséhez szükségünk volt a sportvezetés támogatására is, s a minisztériummal, az EMMI-vel erre kötendő szerződés pedig mostanra készült el. Aggódásra tehát nincs ok, idén is hasonló mennyiségű versenynek adhatunk majd otthont, mint tavaly, még ha struktúrájában változik is némileg az összetétel. Az úgynevezett „kis” versenyek közül hat 15 ezresre és négy 25 ezresre lehet számítani. s tervezünk még programba iktatni 60 ezres és 100 ezres női viadalt is. A szövetség részéről egy tudatos építkezés eredményeként alakult ki a hazai rendezésű nemzetközi tornák rendszere. És ebbe a piramisba a legkisebbektől a legnagyobbakig minden egyes építőkockának megvan a maga fontos helye. A korosztályos ITF-versenyektől kezdve a WTA és ATP-tornákig.
– Sok támadás éri a nemzetközi szövetséget az új szabályok miatt. Mi ezzel kapcsolatban a magyar sportági vezetés véleménye?
−A tervezés során ellene voltunk az újításnak, de miután hivatalos döntés született az életbe lépéséről, már nem volt választásunk. A szabályokat végre kell hajtanunk. Személy szerint úgy gondolom, hogy minden változtatásnak akkor van értelme, ha az kapukat nyit, és nem pedig bezár. Az egyértelmű, hogy a tizenötezres tornák most meggyengültek, a huszonötezresek pedig megerősödtek. Szponzorációs szempontból is nehezebb lesz az előbbieket eladni, hiszen azokon nem szerezhető direkt ATP és WTA-pont, tehát a rendezők helyzete is megnehezült. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nemzetközi szövetség közel nyolc év statisztikáját összehasonlítva hozta meg a döntését. Ezek azt támasztották alá, hogy akinek tudásuk alapján ott a helyük, azok az új rendszerben is ki fogják tudni harcolni a helyüket a huszonötezreseken.
– A kvalifikációs helyek számának csökkenésével is?
– Ez az a pont, amelyet magam is a legnagyobb problémának látok ebben a rendszerben. Erre mondtam azt, hogy kapukat csak nyitni lenne szabad, zárni sohasem. Miközben a rendezés szempontjából nagy előny, hogy hét nap alatt le lehet játszani a tornát, játékosok lehetőségeit alaposan leszűkíti egy huszonnégyes tábla. A nemzetközi szövetség elemezni fogja az idei tapasztalatokat, s ez alapján szerintem talán már a következő szezontól visszahozzák a harminckettes táblákat (a beszélgetés után derült ki, hogy az ITF április 1-jétől visszatér a 32-es selejtezős rendszerhez, mely 8 kvalifikációs helyet kínál a főtáblán – a szerk.). Szakmai szempontból persze ez sem lesz elegendő. Európai tisztségviselőként azonban azért vagyok leginkább szomorú, mert a kontinensünkön rendezendő viadalok száma jelentősen csökkent. S bár az tény, hogy a világátlagot tekintve nem változott a versenyek száma, a földrajzi megoszlás számunkra kedvezőtlenül alakult. Márpedig én úgy gondolom, ha az európai tenisz gyengül, azzal a sportág világszinten is gyengül. Közeleg az ITF-tisztújítás, ezek a problémák pedig biztosan rányomják majd a bélyegét a küldöttek hangulatára is.