A korosztályos mesterverseny fiú mezőnyében, az U16-os és az U18-as győztes egyaránt Morvai Árpád tanítványa. Dobák Bálint és Hermán Benedek azonban két külön eset, két külön történet. A közös pont, a szakember bizalma, amelyet játékosai irányában táplál.
Morvai Árpád nyolc fős, fiatalokból álló csapatot edz azóta, hogy Balázs Attilával befejezte a közös munkát. Elmondása szerint elégedett, hogy ismét azt csinálhatja, amit igazán szeret: oktathat és nevelhet.
A szorgalom és fegyelem a jelmondata.
Gy. Szabó Csilla írása. * Létezik-e nagyobb elismerés egy edző számára, mint az, hogy egykori tanítványa, akitől kényszerűségből kellett megválnia, az első adandó alkalommal újra jelentkezik nála? Ez történt Morvai Árpáddal, aki idén áprilisig kísérte Balázs Attilát a profik könyörtelen világában, s ezzel elszakadt a nevelőedzői munkától. Aki pedig alig várta, hogy ismét vele gyakorolhasson, az nem más, mint az MTK-s Hermán Benedek, az idei mesterverseny U18-as kategóriájának fiú győztese.
– Természetesen drukkoltam nekik, de titokban mégis arra vártam, hogy ismét Árpival edzhessek – beszélt a májusi újrakezdés körülményeiről a fiatal játékos. – Meghatározó személyisége az életemnek, ő a legjobb edző, akivel valaha is találkoztam. Nagyon örültem, hogy újra elvállalt. Kemény munkába kezdtünk, aminek a nyár végén érett be az eredménye.
És valóban. A korosztályos országos bajnokságon a döntőig menetelt, ahol csak Makk Pétertől kapott ki, a felnőtt mezőnyben pedig úgy jutott be a legjobb nyolc közé, hogy a főtábla első körében Velcz Zsombort győzte le három szettben. A mesterverseny előjelei tehát jók voltak. S bár Benji bevallása szerint az első meccsen nehéz volt visszaszoknia a salakra, a lelkesedés, amivel a versenynek nekivágott, ezen is átsegítette.
– Cseresznyés Mátét már az ob-n is megvertem, most is nagyon akartam a győzelmet, Kéki Márk ellen a döntőben viszont én izgultam jobban, hiszen ő nagy név már a korosztályunkban. Izgalmas meccs volt, a döntő tie-breakben már dupla breakkel vezetett, nem is tudom végül hogyan nyertem. A lényeg, hogy sikerült – idézte fel a korosztályos mesterverseny eseményeit Hermán Benedek, aki nincs könnyű helyzetben, hiszen a tenisz mellett a tanulást is fontosnak tartja. Két álma van, az orvosi és a profi teniszezői pálya. A fiatal sportoló ezzel igen magasra tette fel a lécet, hiszen mindkét helyen 100 százalékos teljesítményt kellene nyújtani a saját maga által is elvárt eredmények eléréséért. Hiába a Morvai Árpádtól tanult remek második kick-szerva és röpte, s az utóbbi félévben sokat javuló tenyeres, hogyha nem lesz nap mint nap elég ideje az edzésekre. Ettől pedig maga a mester is tart.
– Nagyon sok lehetőség van Benjiben, mindig is jó kezű gyerek volt, intelligens fiú, s mint ilyen, gyakran kételkedik önmagában is – vélekedik tanítványáról Morvai Árpád. – Az átlagosnál kicsit sérülékenyebb, ezért nagyon odafigyelünk a gyógytornára és a nyújtásokra. Edz, dolgozik rendesen, én azonban érzem rajta, hogy a figyelme megoszlik a tanulás és a tenisz között. Megértem őt, azt is, hogy nincs könnyű helyzetben, de a tenisz könyörtelen, eredményt csak maximális erőbedobással lehet elérni. Bízom benne, hogy így is menni fog.
Morvai Árpád pontosan tudja miről beszél, jól ismeri a profik világát. Az itt szerzett tapasztalatai alapján azonban a legjobbakat felkészítő edzők helyzetét korántsem tartja olyan csábítónak, mint azt sokan gondolják. De nemcsak ezért tért vissza a kaptafához:
– Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, látni, ahogyan formálódnak, javulnak a kezem alatt. Egy felnőttnél ez már nem megy, ráadásul kialakul egy furcsa alkalmazott-beosztott viszony is, amelyben az edző szerepe meglehetősen leszűkül. Az én mentalitásomhoz ez nem igazán illik, szeretem a helyzetet irányítani, látni a munkám kézzel fogható eredményét, átadni a tudásomat. Makk Petivel két éve fejeztem be a munkát, de örömmel nézem, amikor játszik, és felfedezem rajta a saját „kézírásomat”. Ez jobb érzés, mint egy olyan eredményt elkönyvelni, amihez nem sokat tettem hozzá. Most azt csinálhatom, amit akarok, saját elképzeléseim szerint irányíthatom nyolc fős, fiatal csapatom, amelyhez kilencedikként Füle Matyit is elfogadtam. Remélem igazi „team” leszünk.
Ehhez a csapathoz csatlakozott a nyáron Dobák Bálint (UNIK SE) a mesterverseny U16-os fiú mezőnyének győztese is, aki tavaly nyolc hónapot volt kénytelen sérülés miatt kihagyni. Ranglistapontok híján nem is lehetett kiemelt, ám az algériai G5-ös junior ITF-tornán elért negyeddöntője, és korábbi eredménye alapján mégsem volt olyan nagy meglepetés a győzelme.
– Bálint a tipikusan nehéz esetek közé tartozik edzői szemmel – jelenti ki tanítványáról Morvai Árpád, aki nem szeret köntörfalazni, így most is nyíltan beszél a nehézségekről. – Ügyes, jó adottságú gyerek, látom benne a lehetőséget, ám ha valóban profi szeretne lenni, akkor nagyon kemény, valóban profi szemléletű munka vár rá. Nemcsak a pályán, de azon kívül is. Én partner leszek ebben, de nálam a fegyelem és a szorgalom a legfontosabb. Ha ezt el tudja fogadni, akkor sikeresek lehetünk együtt.
Dobák Bálint, saját bevallása szerint valóban profi teniszező szeretne lenni. Úgy érzi, már most, a közösen eltöltött három hónap alatt sokat fejlődött. Különösen a tenyeresében, amelyen azért maradt még javítanivaló.
– Az első, Boros Attila elleni meccsem volt a legnehezebb – idézi fel a fiatal játékos a mesterversenyt. − Kellemetlen volt ellene játszani, de úgy mentem oda, hogy nyerni akarok. A hosszú kihagyás miatt a ranglistán is alaposan lecsúsztam, de most visszakerülök a hazai top tízbe. Algériában végre megszereztem az első ITF-pontjaimat, jövőre már az ötszázban szeretnék lenni. Azért választottam Árpit, mert nála vannak a legkeményebb edzések. A hétvégékre alaposan el is fáradunk, de ha eredményt akarunk, ez normális. Algériában jól játszottam, nagyon örültem az eredményemnek. Láttam az ellenfeleket, akik nemcsak a pályán, de azon kívül is profi módon viselkedtek. Igyekszem én is ebben az irányban fejlődni.
Morvai Árpád úgy gondolja, utánpótlás-nevelő edzőként ismét azt csinálhatja, amit a legjobban szeret és amihez a legjobban ért. A tanítványainak azonban el kell fogadniuk az általa diktált játékszabályokat. Ezek közül pedig a legfontosabb: jobban kell akarniuk, mint mesterüknek. A szakember elhivatottságát ismerve, talán ezt lesz a legnehezebb betartaniuk.