Nándori Levente teniszezőnek sem volt akárki, hiszen juniorként a top száz közé jutott az ITF rangsorban, itthon pedig korosztályos és felnőtt válogatott, csapatban magyar bajnok volt.
Amerikában Észak-Karolina egyetemi csapatában játszott, s tanulmányai végén közgazdász MBA diplomával tért haza.
Kipróbálta magát a többi ütős sportágban is. Előbb a tenisz közvetlen rokonában, a fallabdázásban, aztán kedvet kapott tágabb família megismeréséhez, s képbe került a pingpong és a tollaslabda is.
Napjainkban ő e kombinált sportág, a racketlon legjelesebb hazai művelője, többszörös szenior világbajnok.
Nemrégiben tovább gyarapította éremgyűjteményét.
Skandináviából ered a világ egyik leggyorsabban fejlődő játéka, az ütős sportágat kombináló racketlon. A magyar infrastruktúra nem kedvez a speciális ütőtusának, mégis több játékosunk van a legjobb százban a világranglistán. Nándori Levente a legjobb, a top 10-be verekedte magát három gyerek és munka mellett.
A pénzügyi-befektetési szakmában dolgozó, a hazánkban is vezető banknak számító pénzintézet nemzetközi ügyfeleinek részvénypiaci megbízásaival foglalkozó 49 esztendős, ma is aktív sportoló arról beszél, milyen a racketlon helyzete nálunk, hogyan lehetett a csúcsra érni a nemzetközi mezőnyben.
Az asztaliteniszt, tollaslabdát, fallabdát és teniszt mixelő racketlonnak már 1990-ben országos bajnokságot rendeztek a svédek, majd 2001-ben eljött az első vébé ideje is.
A pingpong és a tenisz házasítása már a múltban sem volt ritka, hiszen például Kehrling Béla, a magyar tenisz talán legsokoldalúbb egyénisége Wimbledonban kétszer is páros elődöntős volt, sorra nyerte a trófeákat a salakon, legyőzhetetlen volt a Davis Kupában – s egyáltalán nem mellékesként tagja volt a világbajnoki aranyérmes magyar asztalitenisz válogatottnak. Hasonlóan duplázott a brit Fred Perry, aki 1929-ben Budapesten lett pingpong világbajnok, majd 1933 és '36 között teniszben nyolc egyéni Grand Slam trófeát nyert (egyaránt triplázott a wimbledoni és a US Open küzdelmein).
Az all round sportoló tehát ismert volt a múltból, ám a négy sportágat tömörítő „üt-tusa” modern megoldás, s jóval nehezebb és kiszámíthatatlanabb, mint bármelyik összetevője önmagában.
– Fizikálisan és mentálisan is megterhelő, annak is komoly kihívást jelent, aki már elért a profi szintre valamelyik szakágban – vélekedik Nándori Levente. – Napjainkra a racketlon letisztult sportággá vált, nemzetközi szövetséggel (FIR), pénzdíjas versenyekkel. A mögöttünk levő évtizedben megtriplázódott a regisztrált játékosok száma, a FIR már több mint kétezer racketlonost rangsorol 48 országból.
A sportág magyarországi művelőinek helyzete nem könnyű – leginkább az infrastruktúra hiánya miatt. A racketlon ugyanis egy helyszínen igényli a játszóhelyeket – a tenisztelep, s a pingpongnak, tollaslabdának otthont adó csarnok még csak-csak összejön azonos klubban, ám squash csak néhány egyesületnél csatlakozik a kínálathoz. Győrött, a Marcal Tenisz Klub területén, Pécsett a Makár-tanyán, Budapesten a Római Teniszakadémián, a Marczibányi téri Sportközpontban (a szomszédban kapcsoló Match Point, valamint az asztalitenisz centrum segítségével), illetve Szigetszenmiklóson, az Oázis Wellness Parkban már voltak versenyek.
– Külföldön, már itt a szomszédos Ausztriában is egymást érik az olyan létesítmények, ahol mód van mind a négy sportág művelésére. S ez nem csupán a versenyrendezést teszi lehetővé, de a játékosok számának növekedésére is kedvező hatással van, hiszen nem kell a városon áthajtani, hogy edzéslehetőséghez jussunk. Európában gomba módra szaporodnak a klubok, a vébéken is kontinensünk országai dominálnak, igen népes mezőnyök állnak rajthoz. A legutóbbi világbajnokságon hatszáz felett volt a nevezési névsor, s le kellett zárni a jelentkezést, mert többen nem „fértek” volna el a táblákon – tudjuk meg a Nándoritól, aki egy térdműtétet követően 1997-ben hagyott fel a teniszezéssel, s 2002-ben állt át a fallabdázók táborába.
– A cég, ahol dolgoztam, munkatársainak testmozgását elősegítendő squashpályát bérelt. Én voltam az egyedüli, aki rendszeresen lejárt, s a szintén teniszes múlttal rendelkező Rajó Balázst hívtam partnerül. Megszerettem a fallabdázást, s noha nem volt egyszerű az „átállás”, a hazai felnőtt ranglista 14. helyéig feltornáztam magam, csapatban pedig magyar bajnoki címeim is vannak. Aztán Hrabina Éva, akit szintén a teniszpályáról ismertem, s ő már régen racketlon-fanatikus volt, elcsalt egy versenyükre.
A folytatás, mondhatni, menetrendszerű volt.
– A négy sportágából kettő már ki volt pipálva, ezeket szinten kellett tartanom. A tollasnak viszont a szabályait sem ismertem, úgy magyarázták el, hogy melyik vonal mire jó. De egy hónap után megnyertem az első versenyemet, ami új motivációt jelentett. Tanulni kezdtem a pingpongot is, 2007-ben pedig racketlonos magyar bajnok lettem, azóta sem kaptam ki hazai vetélytárstól.
Megtudjuk, hogy viszonylag gyorsan jöttek a nemzetközi sikerek is: a világranglistán egyéniben a legjobb tíz közé került, párosban a 6. helyig jutott. A szeniorok közé lépve, a 45+ kategóriában hasít igazán: volt, amikor Nándori Levente állt a világranglista élén, egyéniben és párosban is.
– Tavaly, Wiener Neudorfban négy aranyat nyertem az Európa-bajnokságon, a nemrégiben Nusslochban zárult páros világbajnokságon a 40 évesek között egy német partner oldalán, a 45 éveseknél Sákovics Péter társaként, vegyes párosban pedig egy angol hölgy oldalán szintén a dobogó legmagasabb fokán állhattam. Jövőre ötven esztendős leszek, az új korosztályban a legfiatalabb évjáratú versenyző, úgyhogy van esély arra, hogy folytatódjon a jó sorozat…
Egy racketlonmeccset a legkisebb ütőtől a legnagyobbig tartó sorrendben átszanak, összesen 84 pontot kell nyerni a győzelemhez. Pingpong, tollas, fallabda, tenisz a sorrend, s mindegyikből egy-egy 21 pontos szett szerepel a párharcban. Az győz, aki a végén a több pontot szerzi, tehát akkor is nyerhetsz, ha három sportágban elvernek, mert három szoros vereséget felülírhat egy fölényes győzelem.
– Akkor is küzdened kell, ha valamelyik sportágban sokkal jobb vagy az ellenfélnél, mert a kellő pontfölény hiányozhat egy másik játékban. Ha két-három percet kihagysz, cseszheted az egész meccset, nincs olyan, mint a teniszben, ahol 0:40-ről vissza lehet jönni…