Az MTSZ honlapján tette közzé dr. Szűcs Lajos, a szervezet elnöke a magyar tenisz szakmai tevékenységével kapcsolatos összefoglalóját, s három melléklet (koncepciók és stratégiák; szülői értekezletek; a válogatott programok összefoglalója) is kiegészíti az elemzést.
Csütörtökön 12 órától a programok kapcsán szakmai egyeztetést tartanak a Nemzeti Edzésközpontjának nagy tárgyalójában.
Tisztelt Tagszervezet,
Kedves Sportbarát!
A hetekben elindult szakmai egyeztetések során felmerült, hogy az elmúlt években elindított programok nem minden esetben jutottak el minden érintetthez, ám ahhoz, hogy a szakmai egyeztetések, Markovits László segítőszándékú felkarolása és kezdeményezése nyomán hatékonyan tudjanak haladni.
Miután rettenetesen sok új program indult, ráadásul ezek mind írásban és nyilvánosan elérhetőek, azt tapasztaljuk, hogy gyakran a túl sok információ zavart okozott. Abban is biztosak vagyunk, hogy nem sikerült a szövetségnek minden esetben kellően átadni az információt – legyen az tartalmi kérdés vagy cél, szándékbeli kérdés. Annak érdekében, hogy a szakmai kérdésekben tovább tudjunk lépni, szükséges, hogy mindenki tisztában legyen a futó programokkal, azok rövid előzményeivel, illetve sokkal fontosabb, hogy azok céljaival, okaival. A kormány jóvoltából nagyon komoly lehetőségeink vannak, ugyanakkor a rendszert egészként kell nézni, annak szinte minden eleme összefügg egymással. Az is egy alaptézis, hogy olyan programokat indított az MTSZ, melyek lehetőség szerint hosszú távon fanntarthatóak, akkor is részben vagy egészben folytathatóak, ha az előre kitűzött végdátum után csökken vagy megszűnik a mostani kiemelt támogatása a szövetségeknek.
Ezen kiindulópontot alapul véve, az alábbiakban igyekszünk összefüggéseiben bemutatni a jelenleg futó, esetleg korábban indított, de már felfüggesztett, valamint a most tervben lévő, de még el nem indított programokat. Ezeket mellékelten megküldjük összefűzve, mely anyagok három fő szakaszra bonthatóak: válogatottakat és válogatottságot érintő programok, szélesebb értelemben vett bázisra vonatkozó programok (beleértve a 16 éves kor alatti utánpótlás korú versenyzőket is), valamint az egyéb programok (ideértve olyan kiemelten fontos, de önállóan kezelt programokat is, mint az edzőképzés vagy szervezeti átalakítások).
Mellékletként megtalálhatóak még azok a tájékoztató dokumentumok is, mint a szülői értekezletek prezentációi, közgyűlési anyagok, melyeken összességében folyamatában kerültek bemutatásra a programok, célok, tervek, és melyek szintén mind elérhetőek folyamatosan a szövetség honlapján.
A programok alapvető kidolgozása még jócskán a kiemelt sportágfejlesztési program indulása előtti időre tehető, talán az új programok alapja részben a 2010-2011-ben tartott részleges tisztújító közgyűlések előtt-között-után íródott szövetségi tervekből rajzolódtak ki.
Ezekben sem volt semmi igazán újszerű, hiszen nem lehetett és nem is lehet újra feltalálni a spanyol viaszt, azonban új elemként a teljes spektrum bevonása melletti tervszerű munka megkezdése rajzolódott ki. A kisebb egyesületek, esetleg kizárólag amatőr bázissal rendelkező klubok bevonása ekkor lett először szempont, stratégiai cél, miközben az utánpótlás neveléssel, versenyzőképzéssel, edzőképzéssel, iskolatenisszel és még sok minden mással továbbra is kiemelten kívánt foglalkozni. Az nyilvánvaló volt akkor is, hogy mindezt nem lehet anyagi lehetőségek nélkül végrehajtani, ugyanakkor arra is rámutatott az anyag, amit már korábban a Roland-Berger tanulmány is, hogy sok olyan elemen lehet változtatni, ami lehetőséget adhat a bevételek növelésére, mégsem elsősorban anyagi kérdés a megvalósítása.
Végül első lépések egyikeként 2011 folyamán a mai Nemzeti Edzésközpont helyen akkor működő egyesülettel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és az NSK/BMSK Zrt.-vel közösen sikerült 3 kemény pálya használati jogát az MTSZ-nek megszereznie. Ez akkoriban hatalmas dolognak számított, hiszen korábban a válogatottak gyakorlatilag albérletben tudtak csak edzeni korlátozó tényezők közepette.
A válogatott vezetőedző minden pénzügyi és infrastrukturális háttér nélkül a vezetés kérésére kidolgozott egy programot az élversenyzők támogatására annak érdekében, hogy legyen mire vonatkozóan támogatásokat, forrásokat szerezni. Az akkori elképzelés sokkal inkább piaci alapú lett volna, hiszen az elképzelés szerint a piacról is kerestünk volna forrást, ám végül tökéletes alapként szolgált a későbbi államilag finanszírozott programhoz.
A Kiemelt Sportágfejlesztési program (KSF) elgondolása 2012-ben, a londoni Olimpia során fogalmazódott meg. Akkor még a tao-sportágak bővítése volt a cél és 10 sportágat jelöltek meg, melyek az előző Olimpiák eredményessége alapján kerültek kijelölésre. Ebben a 10 sportágban a tenisz nem volt benne és még csak esély sem mutatkozott arra, hogy esetleg bekerülhessen, miután az olimpiai eredményességünk nem éppen kiemelkedő – igaz, nem is olimpiai szemléletű a világ teniszsportja elsősorban. Végül a tízből tizenhárom lett, akik a Miniszterelnökkel egyeztettek a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen 2012 őszén, melyet követően dr.Szűcs Lajos elnök úr lobbijának köszönhetően szóba került, hogy a teniszsport további két másik sportággal együtt bekerülhet a programba, ami ekkor már egyértelműen nem a tao program bővítésével számolt, hanem közvetlen állami támogatási rendszerrel. A programba végül bekerült a tenisz is, ám a rettenetesen rövid határidő, továbbá a támogatható célok meghatározottsága miatt kulcskérdés volt, hogy volt „a fiókban” egy kész terv, így ezt használtuk fel, kiegészítve további kérésekkel.
A folyamat, amíg ténylegesen elindult a KSF program nagyon hosszúra nyúlt, az MTSZ elindította a programot 2013 januárjában, ugyanakkor maga a támogatási program csak később, 2013 őszén indult el ténylegesen. Az eredeti KSF programtervezet nagyon sok olyan elemet tartalmazott, ami később kiegészült vagy elmaradt. A leggyakoribb ok arra, hogy nem az eredeti terv szerint haladtunk az volt, hogy nem az eredeti tervben rögzített mértékben részesültünk támogatásban. Ezzel nincsen és akkor sem volt baj, hiszen örültünk, hogy bekerült a tenisz is a támogatandó sportágak közé.
Időközben lezajlott egy újabb tisztújító közgyűlés, immáron teljes tisztújítással, melyen a megválasztott elnökség egy kidolgozott stratégiával rendelkezett. A bizottsági struktúra átalakításával hatékonyabb és főként gyorsabb lett a munka, a felelősség kérdése is tisztázott volt.
A versenysport bizottság a stratégiában megfogalmazott célok és irányok mentén nagyon intenzív munkába kezdett. Sajnos a bizottság lendülete idővel elfogyott, a munka viszont nem állt le, csupán sajnos bizonyos projekteket nem sikerült akkor végigvinni. Külön elemzést lehetne abból írni, hogy miért fogyott el a bizottság lendülete, de talán a legegyszerűbb összefoglalása az lehet, hogy az idők megváltoztak. Amíg korábban aránylag nagy hagyománya volt a társadalmi munkában végzett tevékenységnek, addig mára egyre ritkább az ilyen, főleg olyankor, amikor valóban sok és határidős feladatokat kell teljesíteni. Senki sem haragudhat amiatt valakire, hogy nem tud/szeretne heti 10-15 órányi effektív munkát, valamint ehhez még utazást és telefonálást vállalni ingyen. Hiszen míg korábban havi egy ülés volt, addig már 2012-ben is kétheti egy, míg korábban évi egy-két program felügyelete tartozott az aktív munkához, addig 2012-től kezdve 10-12 program kidolgozása, működtetése és felügyelete tartozott hozzá.
Az induláskor az alábbi fő területek rajzolódtak ki:
• utánpótlás élversenyzői kőr
o Nemzeti Edzésközpont
o Regionális központok
o Szakmai műhelyek támogatása
o legjobbak 4-6 éven át tartó lehetőség szerint teljeskörű támogatási rendszere objektív mérők alapján
o a meglévő támogatások átstrukturálásával létrejövő koncentráltabb, de jóval kisebb mértékű támogatási rendszer a válogatottak számára
• szélesebb körben vett utánpótlás nevelés (ideértve a 12-16 év közötti versenyzőket is)
o Héraklész és Sport XXI programok hatékonyabb kiaknázása
o hazai versenyrendszer átalakíátsa
o ONR bevezetése
o Edzői fórum létrehozása
o Szülői értekezletek tartása évi kétszer
• Szabadidősport (amatőr, hobby és szenior játékosok, kerekesszékes tenisz, beachtennis)
o a korábban tudatosan leépített amatőr és szenior szakágak újra felkarolása, támogatása, a bázis bevonása és növelése
o kerekesszékes szakág fellendítése
o beachtennis, mint alternatív lehetőség erősítése, támogatása
• Iskolatenisz és Play+Stay program
o a meglévő 1000-1200 iskolateniszező számát 2020-ig tízezer fölé vinni
o a PS rendszer újrastrukturálása, ezáltal erősítése, túlversenyeztetés megakadályoztatása
o eszköz támogatás
o Sport XXI program idevonatkozó részeinek átdolgozása
• szervezeti átalakítás
o bizottságok nyílt toborzása (általános felhívás a bizottsági helyek betöltésére)
o munkacsoportok létrehozása
o egyéni felelősségi körök meghatározása és kiszolgáló létszám hatékonyságának és létszámának növelése
o „open door policy” bevezetése – transzparencia elvének megvalósulása
• edzőképzés és -továbbképzés
o valódi érték teremtése
o az edzők aktív bevonása
o tematikus továbbképzések, best-practice előadások
• bíróképzés és -továbbképzés
o a hazai és nemzetközi bírói kar képzésének újragondolása
o főállású bírói kar mint ötlet megvizsgálandó
• Állami támogatások rendszere (részben fedve a fentieket is)
o az állami támogatások által meghatározott kötöttségek értékelése és a rendszer eszerinti felépítése
o tájékoztatás
• Klubok, egyesületek, tagság (beleértve a klublicenszet, a teniszkártyát és egyéb, a szélesebb tagságot érintő kérdéseket)
o klubtámogatási program kidolgozása
o a Sport XXI program egyesületi pontversenyének feltételrendszerének átdolgozása
o helyi műhelyek támogatása
o az iskolatenisz-egyesületi igazolás átmenetének elősegítése központi program által
o klublicenc kidolgozása és bevezetése
o teniszkártya program elindítása, adatbázis kiépítése
o kommunikációs csatornák erősítése, kétirányú kommunikáció elérése
o roadshow-k indítása
Nyilván ezek sokkal részletesebbek voltak és biztosan most nem is jut eszembe mind, de ezekre vonatkozóan vannak anyagok még a 2010-2013 közti időkből, valamint a belső dokumentumok is ezeket erősítik meg.
Végül a fentiek alapján a mellékelt programok és emlékeztetők, kódexek készültek el. A megközelítés szempontjából nagyon fontos, hogy a következő alaplogika vezette a kidolgozásukat:
Miután megszűntek a rendszerváltást követően a hagyományos nagy múltú szakosztályok – tisztelet a kivételnek – a finanszírozás nagymértékben a játékosok családjára hárult. Ez nem lehetett egy fenntartható rendszer, hiszen a tehetség nem a család anyagi lehetőségei szerint adatik meg. Éppen ezért a majdani élversenyzői kör támogatási rendszerét a játékos és családjának szempontjából nézve alkottuk meg. Ehhez jelentős számú külföldi programot, mintát vettünk alapul, melyeket a hazai viszonyokra értelmezve építettünk be a programokba.
Kezdésként a Csillagok a jövőbe program indult el, mely az akkor 14-17 évesek legkiemelkedőbb eredményeivel rendelkező 11 játékost támogatott kiemelten. Az induláskor a program a játékosok részére egy keretösszeget biztosított a versenyzéshez, melyet a játékos felelős edzője által készített és a szövetség szakmai stábja által jóváhagyott terv mentén szabadon felhasználhatott. Új elem volt, hogy meg kellett nevezni felelős edzőt, aki képzett szakember kellett, hogy legyen, az adott játékos munkájáért teljes szakmai felelősséget kellett, hogy vállaljon, leegyszerűsítve az adott játékos terve, szüksége kellett, hogy abszolút prioritást élvezzen. Az adott edzőt, amennyiben a szövetség elfogadta személyét, az MTSZ szerződtette és fizette, ám sajnos összességében a rendszer nem működött. Sok oka volt, melyeket itt most elemezni szükségtelen lenne, ám az egyik fontos szempont az adminisztratív feladatok terhe az edzők irányába volt. A rendszerben ugyanis heti, havi riportot kellett írni, edzés- és versenyterveket kellett a programfelelősnek megküldeni előzetesen, ami viszont sajnos nem mindenhol volt amúgy gyakorlat.
Ennek alapján a következő évben már egy szakmailag némileg módosított rendszer indult el, mely a MOB és EMMI munkatársaival előzetesen hosszasan egyeztetve volt. Ebben a rendszerben alapvetően két út mutatkozott a programba bekerülő játékos előtt: a központi rendszerbe lép be vagy önálló utat jár. A mérföldkő táblázat, ami transzparensen és objektíven jelöli ki azokat a mérföldköveket, melyek a rendszerhez szükségesek, azt is jelzi, hogy mikor milyen súlya van a ranglistának, ám hozzátesszük, hogy ezidáig a szubjektív vélemény opciót nem alkalmazta úgy a szövetség, hogy azzal egy egyébként elért eredményt írt volna felül.
Amennyiben valaki a központi utat választja, úgy ez azt jelenti, hogy az adott játékosnak a teniszezésével összefüggésben nem keletkezik költsége. Ehhez a teljes szakmai irányítást a szövetségi edzőknek adja át, ám ezzel együtt a szakmai stáb által kijelölt feladatokat finanszírozza is a program. Az edzések a Nemzeti Edzésközpontban zajlanak, minden játékosnak van felelős edzője, aki egy belső rendszerben az edzéseket, terveket, megbeszéléseket, célokat, fizikai felmérőket és kondiedzéseket, valamint egészségügyi felmérések eredményeit rögzíti, napi kapcsolatot tart a játékossal és családjával. Amennyiben egy játékos úgy ítéli meg, hogy jó helye van a klubjában és adott minden feltétel a további sikerekhez, úgy ezt is támogatja a program, de kisebb mértékben. Ezen esetekben egy keretösszeg áll a játékos rendelkezésére, amiből az edzéseit, versenyzését tudja részben vagy egészben finanszírozni, kellő elszámolási kötelezettséggel. Ez utóbbi esetben is tájékoztatási kötelezettsége van a szövetség szakmai stábja felé, így edzés- és versenyprogramokat előre le kell adnia, a módosításokat jeleznie kell. Mindkét esetben a játékosok az egyéb, válogatottakra vonatkozó szabályokat, kódexeket betartani kötelesek, illetve kiemelten fontos, hogy példamutató viselkedést tanúsítsanak pályán és pályán kívül egyaránt.
A program indulásakor a nyújtott támogatás egy részét a programba vissza kellett volna fordítani, amennyiben profi versenyzők lesznek, ám végül ezt is módosítottuk. Az új rendszerben a 18. életév betöltéséig kapott támogatást nem terheli semmilyen későbbi anyagi kötelezettség, csupán annyi, hogy a szerződés hatálya alatt és a megszűnését követő 5 éven belül ingyen rendelkezésre kell állnia a mindenkori válogatott számára.
A 18. életév betöltését követően jelentős különbség van a központi rendszerben résztvevők és az önálló utat járók kötelezettségei között. Utóbbiak esetében a 18.életévüket követően felhasznált keretösszeget mindenképpen vissza kell forgatniuk a rendszer fenntartására azzal, hogy a kötelezettség kezdő időpontja a 60.000$-os összesített pénzdíj kereset elérése, módja pedig a nettó pénzdíjak 25%-nak befizetése. Amennyiben a központi rendszerben van a játékos, ugyanúgy 60.000$ kereset felett van kötelezettsége, a nettó pénzdíjainak 50%-t kell befizetnie, ugyanakkor bármikor felmondható a szerződés, mely esetben nincsen többé semmilyen visszafizetési kötelezettsége. Nem nehéz belátni, hogy mindkét esetben a rendszer semmiképpen sem lehet profitábilis, de nem is ez a cél. Sokkal inkább a felelősség vállalásra való nevelés a cél, hiszen a kapott támogatás nagymértékben elősegíti a játékosokat a céljaik elérésében, a következő generáció esetében ez már nem biztos, hogy továbbra is ilyen mértékben fennáll.
A Csillagok a jövőbe program egy olyan transzparens megoldást jelentett a kezdetétől a legtehetségesebbek számára, ahol jól tervezhető a jövő a szülő, játékos és egyesület szempontjából. A mérföldkő táblázat alapján tisztán látható, hogy milyen eredményeket kell elérni ahhoz, hogy akár 100%-os támogatással tudjuk versenyezni, edzeni majd a gyermek, a táblázat ezidáig csupán egyszer módosult, amikor minimálisan lazítottunk a kritériumokon. Azt fontos látni, hogy a mérföldkő táblázat és a Csillagok a jövőbe program azok számára útmutató, akik 22-23 éves korukra a felnőtt világranglista legjobb 100 játékosa közé verekszi magát.
Miután korlátozott mértékben állt rendelkezésre támogatás az induláskor, a szövetségi stratégiával összhangban a legjobb utánpótláskorúak mellett a széles alapok megteremtése irányába mutató programok kerültek elindításra. Ez az iskolatenisz és Play + Stay programokkal valósult meg.
Az iskolatenisz program keretein belül a kezdetekkor nagyjából 60 iskola volt jelen, akik egyesületekkel és a szövetséggel kötött megállapodások alapján elsősorban eszköztámogatásban részesülhettek. Az EMMI által indított Sport Legyen a Tiéd (SLT) program segítségével ugyanakkor további több száz iskola részesült jelentős eszköztámogatásban, a szövetség pedig a saját ilyen irányú programjait átalakította és erősítette a klubok és/vagy edzők jelenlétének motivációját az iskolában. Mára közel 25.000 gyerek találkozik rendszeresen az iskolában a teniszsporttal, több olyan egyesület is van, ahol 4-5 iskolával van együttműködés, vagyis több száz első és második osztályos tanuló találkozik a sportággal.
Fentiekből következik az is, hogy a legkisebbek és a legjobbak közötti, aránylag nagy réteg volt a szenvedő alanya az induláskor, azonban ezt is úgy kell nézni, hogy rájuk is lényegesen több támogatás jutott, mint korábban, hiszen a korábbi támogatásokból nem kellett a továbbiakban a legjobbakra fordítani támogatást, holott korábban értelemszerűen ők vitték el arányaiban a legtöbbet. Ez elsősorban a Héraklész programot érintette, mely gyakorlatilag a 12-18 év közötti válogatottak nemzetközi versenyeztetésében nyújt támogatást. Ebből a keretből így közel 50%-kal több támogatás jutott a második vonal versenyeztetésére, mint korábban. Tény, hogy nagyon nagy különbség volt és van továbbra is a támogatási intenzitás között, azonban az olló egyre szűkül, hiszen a Csillagok programot sikerült úgy kiegészíteni, hogy a csillagok programhoz nagyon közel lévők, de el nem érők kiemelt támogatást kaphassanak, mely részben már egyéni keretet is tartalmaz, de javarészt központilag szervezett utazások keretén belül valósul meg. A Csillagok a jövőbe program akár 100%-os támogatást is jelent a játékos döntése alapján, azaz egyetlen forintjába sem kerül a teniszezése adott esetben. A kiemelt keret tagjai a nemzetközi versenyzésükhöz szükséges források akár 60-70%-át is támogatásból fedezhetik, míg a további válogatottak akár évi 5-6 nemzetközi verseny költségét is támogatásból fedezhetik.
A programok további kiigazításra szorulnak, elsősorban annak érdekében, hogy a 12-14 évesek között nagyobb legyen a merítés a nemzetközi szinten is. A terv szerint még 2015-ben történt volna meg a hazai versenyrendszer átalakítása annak érdekében, hogy több versenyző induljon hazai versenyeken. Erre azonban két ok miatt nem kerülhetett sor. Az egyik az, hogy nem volt rá olyan mértékű forrás, mely erőből oldhatta volna meg a problémát, a másik pedig a hazai klubok és edzők közötti egyet-nem-értés. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a különböző variációk egyike sem tudott egyértelmű többségi támogatást élvezni, így a forráshiány mellett a szövetség sem tudta felvállalni egyik megoldási javaslatot sem.
Miután többletforrásra idén sem volt esélyünk, a sportigazgatóság döntése alapján a legégetőbb kérdést vette előre, mégpedig a Play + Stay versenyek és a 12 évesek versenyrendszere közötti átmenet kérdését.
Az egyik edzői továbbképzés, mely éppen a legfiatalabbak korosztálya kapcsán volt megtartva a Nemzeti Edzésközpontban, meghirdetésre került egy fórum az adott korosztály edzői számára a 12 évesek versenyrendszerével kapcsolatban. Az ott elhangzott és egyértelműen és egységesen hozott döntéseket az elnökség jóváhagyásával a szabályzatba átültette a sportigazgatóság. Nyilván vannak ennek kapcsán is folyamatosan egyeztetések zajlottak továbbra is, az átalakítás nyomonkövetése során pedig nyilván körvonalazódnak azok a kérdések, melyek esetleg módosításként a jövő évi versenyekre bevezetésre kerülhetnek (kiemelés a bajnokságokon, stb.). Azonban a legfontosabb kérdés az elmúlt 5-6 év tapasztalatai és tényei alapján a versenyzésben a minőségi versenyrendezés.
Éppen ezért a szövetség a meglévő forrásaiból átcsoportosítással a 12 éven aluliak versenyeink a központi támogatását jelölte ki, aminek célja, hogy a lehető legkisebb legyen a szakadék rendezési minőségben a P+S versenyek és a 12 évesek normál versenyei között. Azon is dolgozik a szövetség, hogy a teljes hazai versenyrendszer átalakítása tervezhetőbbé tegye a versenyeztetést, versenyzést, valamint a versenyrendezést is.
Tudomásul kell vennünk, hogy a versenyzés és versenyeztetés elsődleges zálogai az edzők, ugyanakkor egyre több szülőtől érkezik arra vonatkozóan panasz, hogy az edzőik, klubjaik nem is javasolják nekik a versenyeken való részvételt. Így azok a játékosok, akik nem profi ambíciókkal rendelkeznek, a legritkábban maradnak meg a versenyrendszerben. Ebben nagyon káros tényként van jelen az is, hogy a tao támogatásokkal nem tudunk és nem is lehet versenyezni, hiszen ott szinte számolatlanul áll rendelkezésre forrás az utánpótlás terén. Ugyanakkor azt is igazolja a rendszer, hogy csak pénzzel minőséget nem lehet elérni, hiszen a látvány csapatsportágak háza táján is küzdenek a szakemberek.
Az idei év végére készül el az a javaslatcsomag, mely a hazai versenyzői bázist hivatott erősíteni, amihez most már megvan „lentről” a bázis (az iskolateniszben résztvevők kb 25 000 gyereke és a P+S versenyrendszerben résztvevő kb 900-1000 gyerek) és megvan „fentről” a motiváció, hogy minél jobb és eredményesebb lesz a gyerek, annál kevesebbe kerül majd az egész (Héraklész, Kiemelt keret, Csillagok a jövőbe). Abban kell nagyon erősödnünk, hogy a klubok és edzők, akik jelenleg is ösztönzik a versenyzésre a játékosaikat, motiválva maradjanak, sőt egyenesen honorálva legyenek. Amiben nem hiszünk, hogy fenntartható egy olyan rendszer, melyben azért dolgozik valaki jobban, mert többlet támogatást kap, hiszen amennyiben az állami támogatás mértéke csökken vagy megszűnik jelenlegi formájában, akkor összeomlik a rendszer.
A problémára jelenleg közel egy éve két programmal lobbizunk minden fronton: az egyik a „partner akadmémia program”, míg a másik a „bónusz vagy nevelési díj rendszer”. Mindkét program jelentős forrást igényel, előbbi kizárólag hosszú távon működőképes, míg utóbbi akár rövidtávon is segítség lehet. Nagyon nehéz pontosan meghatározni a kritériumokat (ki kapja a támogatást, hiszen szabad igazolás van, nincsenek vagy csak nagyon ritkán szerződések az egyesületek és a játékosok között, milyen mértékű legyen a támogatás, legyen-e osztott vagy csak egy pólusú, akkor járjon, ha az egyesület támogatta is a játékost vagy minden esetben, és akkor még nem mentünk bele a szülői fenntartásokba, a szakmai elvárásokra, az „edző fogalmába” és még nagyon sok másba sem. Ez a kérdéskör még sok egyeztetést igényel, de prioritásként szerepel a napi folyamatok között.
Miután a tenisztársadalom csupán nagyon kis százaléka az, akik aktívan versenyez, továbbá a ma Magyarországon működő egyesületek, klubok, sportvállalkozások maximum fele tagjai a Magyar Tenisz Szövetségnek, kiemelten fontosnak tartottuk, hogy oda is juttassunk forrásokat, ahol a napi munka zajlik. Az ebből a szemszögből nézve irreleváns, hogy ez a munka utánpótlásnevelés, versenyzőképzés vagy társasági tenisz erősítése, fenntartása.
Azzal, hogy valahol szervezetten a teniszsport promóciója megtörténik, a sportág jövőjét segítik elő és ez a szempont korábban semmilyen formában nem volt támogatva vagy elismerve. Ennek érdekében hozta létre a szövetség az Együtt a pályán programot, mely két éve indult. Az első kiírásban 80-250 ezer forint közötti támogatást nyerhetett el egy egyesület, a legtöbben helyi nyílt napokkal, közösségi programokkal pályáztak, melyekre a pályabérleti díjat vagy az eszközöket a szövetség finanszírozta. Ahova volt lehetőségünk, le is utaztunk és segítettük a rendezvényeket, programokat.
Nagyon sikeres volt az első év és majdnem 70 egyesület részesült támogatásban, akik korábban nem kaptak segítséget. Ezzel az MTSZ tagsága is bővült, a kapcsolatrendszer és kommunikáció is javult.
A második kiírásban kitétel volt a támogatáshoz a korábban megadott taglétszám adott részének „leigazolása”, ami jelenthetett egy szövetségi igazolást (ami nem egyenlő a játékengedéllyel) vagy a teniszkártya kiváltását. Ebben a kőrben már összesen akár hatszázezer forintot lehetett elnyerni.
Az idei kiírásban már az utánpótláskorúak adott részére ki kell váltani a játékengedélyeket, hogy a maximális támogatáshoz jussanak, de továbbra is támogatjuk azt is, ha egy egyesület „csupán” szélesíti a bázis, mert ez legalább olyan fontos, mint a versenyzőképzés. Miután az Együtt a pályán program nagyon szélesítette azon egyesületek körét, akik támogatásra jogosultak, a Sport XXI program keretében nyújtandó Egyesületi pontverseny támogatási körét szűkítettük, ezzel az itt elérhető 17 millió forintot 16 egyesület között osztjuk fel, a tavalyi év eredményessége alapján. Akik versenyeredményekkel bíró játékosokkal rendelkeznek, milliós nagyságrendű támogatásra számíthatnak, míg több százezer forintos támogatásokat kaphatnak a többiek is, feltéve, hogy hozzájárulnak a jövő teniszsportjának fenntartásához az MTSZ stratégiájának keretében.
Van tehát program a legkisebbekre, a legjobbakra, a kis egyesületekre, a nevelő és utánpótlásképző egyesületekre, szervezetten jelen van a tenisz az iskolában, átalakítás alatt van a hazai versenyrendszer a nagyobb versenyzési kedv érdekében, a válogatottak számára minden korosztályban vannak programok (TE16 Start, ITF Start, Héraklész, Csillagok, Akadémia, Kiemelt keret, EYOF), transzparensen, objektív szempontok szerint tervezhető életpálya modell látható, rendszeres szülői értekezletek pedig biztosítják a kommunikációt, mely egyébként írásban, emailben történik. A hazai versenyek kapcsán még sok munka van, de ezek is elindultak, folyamatban vannak és 3-5 éven belül válnak láthatóvá majd az eredmények.
Természetesen minden programot folyamatosan monitorozni kell, mert „tökéletes” vagy „hibátlan” program nincsen, minden lehető alkalommal elmondjuk, hogy számítunk minden észrevételre, amikor felmerül, mert így egyrészt elkerülhető a „javaslatcunami”, másrészt könnyebb folyamatában megvizsgálni, megvitatni és esetlegesen beépíteni a javaslatokat, mint utóbb sok, helyenként egymásnak is ellentmondó kérést elemezni.
Folyamatban van már két éve az edzőképzési és -továbbképzési rendszer teljes reformja, mely a Testnevelési Egyetemmel egyeztetve, az ITF edzői rendszerek elfogadására vonatkozó iránymutatásai alapján zajlik. December 31-ig kell véglegesítenie a tervet, hogy 2018-ban elindulhasson, ám addig is továbbképzésekkel, best-practice előadásokkal igyekeztünk képzési lehetőséget biztosítani. Bár aránylag kis érdeklődés övezte az eseményeket, örömteli, hogy rendszerint új, fiatal kollégák és kollégajelöltek jöttek el, ezzel a hazai edzői társadalom következő generációját erősítve.
Ugyanígy a bírói rendszer átalakítása is folyamatban van, melyben a sok nemzetközi hazai esemény erős támogatást nyújt. A cél, hogy a hazai versenyeken a bírói jelenlét minőségileg és mennyiségileg egyaránt javuljon.
Nagyon fontos része a mai, hazai teniszsportnak a sokak által „kirakat eseményeknek” nevezett nemzetközi versenyek. Nyilván az ATP és a WTA torna kirakatesemény, azonban még ezek is sokkal többek ennél. A 15 ezer dolláros versenyektől kezdve az ATP 250-es tornáig bezárólag minden ilyen esemény lehetőség a hazai játékosoknak, szabadkártyák által sokkal többen próbálhatják ki magukat, mint valaha, a fiatalok láthatják a nemzetközi mezőnyt, az edzők láthatják hol tart a világ, a klubok a tagságuk számára nyújthatnak nemzetközi sportélményt, a bíróknak van munkájuk itthon, a gyerekek labdaszedőként kiváló élményekkel gazdagodhatnak és végül, de nem utolsó sorban rengeteg külföldi tölt el heteket nálunk, miközben eszik, iszik, alszik és vásárol. Nem véletlen, hogy a kormány erre a célra adott kiemelt támogatást, hiszen ez közvetve minden területre kihat, amennyiben van szándék erre.
Fontos, hogy nem egy keretet kap az MTSZ, melyről eldönti, hogy mire költi, hanem adott célra kaphat keretet, amit kizárólag arra költhet el. Az is fontos, hogy a versenyek kapcsán jelentős önerőre is szükség van, tehát hiába a hatalmas támogatás, több százmillió forint önerőt is fel kell mellét mutatni, amit a piacról kell beszerezni. Ezt pedig a nagy események és a legkisebb események kapcsán lehet, így van egyensúlyban a rendszer. A versenyek továbbá a felnőtt korosztályban versenyzőket is támogatja, amire korábban egyáltalán nem volt lehetőségünk. A Fed kupa csapat évek óta tartó kiegyensúlyozott stabil teljesítménye és a Davis kupa csapat világraszóló szenzációja pedig mutatja, hogy együtt, összefogással hihetetlen dolgokra lehetünk képesek.
A következő hónapokban még kiemelten fontos kérdés lesz a hazai csapatbajnoki rendszer kérdése is, ami összefügg a megyei rendszerrel is.
Utóbbi kapcsán a megyei igazgatóságok támogatása folyamatban van, itt is értelemszerűen nagyon sok olyan kérdés van, amit meg kell vitatni, de a folyamat elindult és a cél itt is a hosszú távon fenntartható rendszer kialakítása, mely részben önfenntartóvá válhat egy kezdetleges nagyobb támogatás segítségével. A CSB kérdése azért is kulcsfontosságú, mert klubon belül ez az, ami az alapmotivációt adja sok esetben a hazai versenyzéshez, jó egy közösséghez, csapathoz tartozni, főleg egy egyéni sportág esetében. A cél az lenne, hogy a megyei rendszer átalakítása és támogatás nyomán, a II. osztályú szint alatt a lehető legkisebb utazási teherrel lehessen megoldani a bajnokságot, ezzel költséget is csökkentve a csapatok részére.
Végül, mindezek kidolgozása, működtetése és ellenőrzése nagyon komoly adminisztrációs terhet ró a mindenkori szövetségi irodára. Amikor 2012-ben felállt az új bizottsági struktúra, annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb kőrből vehessenek részt a döntés-előkészítésben, a szövetség teljesen nyílt jelentkezést hirdetett meg, míg az elnökség szakmai alapon megválasztott tagjai alanyi jogon a versenysport bizottság tagjai voltak.
Az idő azt mutatta meg, hogy ezt a mértékű munkát nem lehet elvárni senkitől sem társadalmi munkában, ugyanakkor még az észrevételezési és javaslattételi eljárásban is egyre kevesebben vettek részt.
2014 januárjában végül meghirdetésre került az „Edzői fórum”, mely dokumentumot érdemes a mellékletek közül elolvasni, hiszen pontosan azt a célt szolgálta (volna), amit most is közösen próbálunk elérni. Az első fórumon még 32 kolléga vett részt, a másodikon már csak hatan míg végül érdektelenség miatt fel kellett függeszteni a programot.
Elnök úr és Markovits úr egyetértésben újra szeretné indítani a fórumot, hogy a futó, kifutott vagy tervezés alatt lévő programok szakmai tartamát minél szélesebb körben lehessen megvitatni, ezzel a lehető legtöbb olyan javaslat kerülhet beépítésre, mely a rendszert segíti, erősíti. A teljes rendszer vizsgálata fontos minden egyes módosítás alkalmával, hiszen minden mindennel összefügg.
A melléklet tehát egyfelől a válogatottakra és hozzájuk kapcsolódó programokat és dokumentumokat tartalmazza, a másik a szülői értekezletek előadásait, amiben nagyon sok kiegészítő információ található, míg a harmadikban a korábbi átfogó programok és leiratok, továbbá az edzőképzésre és -továbbképzésre, valamint a klubokra, bírókra vonatkozó, máshol nem jegyzett programjai találhatóak.
A közgyűlési beszámolókat, elnökségi határozatokat, bizottsági emlékeztetőket és határozatokat nem mellékeltük, hiszen így is több száz oldal a melléklet, az említett anyagok az interneten is megtalálhatóak (igaz a most mellékelt anyagok jelentős része is).
Ahogyan azt néhány napja már jeleztük, jövő héten csütörtökön a programok kapcsán folytatjuk a szakmai egyeztetést 12 órától a Nemzeti Edzésközpontjának nagy tárgyalójában, valamint azt követően az edzői fórumot felélesztjük és bízunk benne, hogy aktív részvétel mellett sikerül együtt javítani a meglévő programokat, illetve olyan új programokat indítani, melyek előreviszik a magyar tenisz ügyét.
Sportbaráti üdvözlettel,
dr.Szűcs Lajos