Az MTSZ nyilvános fórumán ismét előkerültek az előző elnökség által elkövetett hibák, amelyre úgy tűnik, hogy a szülők ma már nem kíváncsiak. A jelenlévők leginkább a kiszámíthatóságot és a szabályok, valamint a versenyrendszer állandóságát kérték számon a sportág vezetésétől. Az eseményen több volt a házigazda, fotós és újságíró, mint az érdeklődő....
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu) * Alig kéttucat, elsősorban gyermeke jövőjéért aggódó „teniszszülő”, valamint néhány a sportág sorsát szívén viselő érdeklődő volt kíváncsi az MTSZ kedd estére meghirdetett nyilvános fórumára. A NEK-en megrendezett eseményt a magyar teniszélet állapotának reális értékelése, illetve a közösségen belüli kommunikáció javítása érdekében hívták össze. Előzményként a Teniszezők Szülői Köre által írt nyílt leveleket kell megemlítenünk, amelyekben a jelenlegi vezetés által elkövetett szakmai hibákat sorolták fel és kérték számon korábbi ígéreteiket.
A megjelentekkel szemközt Markovits László szakmai alelnök, Sütő Csilla főtitkár, Sávolt Attila szakmai igazgató, Bardóczky Kornél fejlesztési igazgató, Noszek Péter és Vágó László elnökségi tagok, valamit Orbán-Sebestyén Katalin P&S programvezető, illetve Gulyás István és Kisantal Péter válogatott edzők ültek, s várták a résztvevők kérdéseit.
A kötetlen beszélgetést megelőzően Sütő Csilla az MTSZ jelenlegi helyzetéről beszélve hangsúlyozva, hogy a régi vezetés által elkövetett hibák miatt még mindig a csődveszély fenyegeti a szövetséget. Ez azonban nem keverendő össze a csődhelyzettel, pillanatnyilag ugyanis nem állnak fent likviditási problémák. A főtitkár szerint az új elnökség 2020-as megválasztása óta folyamatosan abban bíztak, hogy sikerül lezárniuk a múltat, ám újabb és újabb csontvázak estek ki a szekrényből, vagyis újabb kötelezettségekre derült fény, így a konszolidáció a mai napig húzódik, s immár a 13 milliárd forintot is elérte.
Sávolt Attila ismét kijelentette, hogy az ő ajtaja mindenki előtt nyitva áll, s bár az is üdvözlendő, ha valaki őszintén leírja a véleményét, ő mégis inkább a személyes párbeszéd híve. A szakmai igazgató emlékeztetett arra, hogy 2016-ban 2,1 milliárd, 2017-ben 2,6 milliárd, 2018-ban pedig 4 milliárd forinttal gazdálkodhatott az akkori vezetés, így ehhez képest igen mérsékelt kérés volt az új elnökség részéről az 1,5 milliárdos éves költségvetés. De még ezt a keretet sem sikerült tartani, hiszen tavaly egy milliárd, idén pedig 800 milllió forint támogatás érkezett csupán. A jelenlegi helyzetben pedig a jövő még ennél is bizonytalanabb, a 2023-as büdzséről nincsenek információik. A hosszútávú szakmai fejlesztési terv megvalósításához, amely nem véletlenül kapta Körmöczy Zsuzsáról a nevét, nyolcszáz millió forintot kért a szövetség a kormánytól, az előterjesztésről azonban eddig nem született döntés.
Az elmaradt állami támogatásokkal magyarázható az is, hogy az új elnökség számos tervét nem tudta végrehajtani. Az egyik legfájóbb az elmaradt infrastrukturális fejlesztés, amely közel húsz milliárd forint értékben támogatott volna hatvan hazai klubot. Ez az előterjesztés is a kormány asztalán maradt, így az egyesületek többsége továbbra is a nyolcvanas-kilencvenes éveket idéző körülmények között látja el feladatait.
A szakmai igazgató szerint lényeges előrelépés volt, hogy a játékosok felé meglévő valamennyi tartozást törlesztették, miközben az utánpótlás-nevelő edzők számára új támogatási formát teremtettek, a mérföldkő szabályokat pedig felülvizsgálták és enyhítették a szabályait. A versenyrendezési támogatás bevezetését is fontos eredményként említette, ahogy a játékvezetők honoráriumának rendezését is.
Az energiaárak drasztikus emelkedése által okozott kedvezőtlen helyzet szeptember közepén vált világossá, a szakmai igazgató szerint ekkor úgy tűnt, hogy a működő klubok több mint fele nem fog tudni kinyitni a téli szezonra. Markovits László alelnök ekkor azt szorgalmazta, hogy legalább a NEK-en legyen fedett pálya, ahol a bajba jutott egyesületek játékosai edzhetnek. Sávolt Attila szerint azonban időközben kiderült, hogy a többség mégis felhúzza a sátrát, ezért döntöttek úgy, hogy a szövetség nem vállalja be a négy salakos pálya befedésével járó százötven millió forintos pluszköltséget. A meglévő stabil csarnokok költsége idén így is százmillióval emelkedik a téli szezonban.
Markovits László ezt követően arra kérte a résztvevőket, hogy kérdezzenek, hiszen az est célja az volt, hogy az MTSZ vezetői megismerjék a sportág mindennapi problémáit.
Elsőként Bak Klarissza emelkedett szólásra, aki a teniszszülők informálására hozott létre csoportot a közösségi médiában. Ezzel az utazás, a versenyeztetés és a szparingpartner keresés útvesztőjében kívánta segíteni azokat, akik még nem rendelkeznek ezen a téren elegendő tapasztalattal. Az itt felmerülő problémák kerültek be abba a levélbe, amelyet a Teniszezők Szülői Köre eljuttatott a sportág vezetéséhez.
A következő kérdező Dávid Aliz volt, aki szerint a régóta versenyző, kemény magnak számító szülői körön kívül lévők nem tudnak kihez fordulni a problémáikkal, hiszen nem ismerik a sportág belső mechanizmusát. A gondok között említette a versenyzóna működése során tapasztalható hibákat, amely gyakorlatilag a versenyző kisgyermekeket és szüleit bünteti.
Sávolt Attila szerint jogosak a honlappal kapcsolatos kritikák, ám az IT-fejlesztést a XXI. század digitalizált világában különösen fontosnak tartották, s ezért talán túl nagy fába is vágták a fejszéjüket. Az általuk megálmodott bonyolult rendszer teljes működéséhez ugyanis sok pénz kellene, így arra végső befejezésére még jó pár évig várni kell.
Kerekes Péter hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kellett volna semmi újat kitalálni, hiszen a világon léteznek és működnek olyan rendszerek, amelyeket kifejezetten a teniszre fejlesztettek ki. Elegendő lett volna egy ilyen lincencet vásárolni és a magyar helyzetre alakítani.
A szakmai igazgató válaszában jelezte, hogy ez is egy vásárolt kész rendszer, amelyet tovább fejlesztettek. Öt cégtől kértek eredetileg ajánlatot, mindegyik 40-50 millió forintnál kezdődött. Ezek közül választották ki a legjobbnak látszót.
Markovits László elismerte, hogy a jelenlegi elnökségnek még sok mindenben javulnia kell, nem végeztek minden területen tökéletes munkát.
Ezt követően több szülő is a sportorvosi engedélyek lejárta körüli problémákat taglalta, amelyek felülvizsgálására ígéretet is kaptak.
A hazai teniszberkekben elterjedt a hír, hogy jövőre sem Budapest-, sem pedig vidékbajnokságot nem rendeznek a fiatalok számára. A szakmai igazgató szerint ez ismét egy félinformáció, hiszen valóban szóba került a versenysport és utánpótlás bizottság ülésén, de nem született negatív javaslat ezzel kapcsolatban. Változások azonban várhatóak, a budapestit a NEK-en szeretnék rendezni, a torna jogtulajdonosa ugyanakkor már fél évszázada a Budapesti Tenisz Szövetség, amelyik eddig ragaszkodott az Építőkhöz, mint tradicionális helyszínhez. A rendezéssel kapcsolatban nehézségként merül fel, hogy tíz pálya szükséges hozzá. A vidékbajnokság ugyanakkor állandó otthonra lelhet Balatonbogláron, amely a nyári szezonban igen népszerű versenyhelyszínnek számít.
Dávid Aliz nehezményezte, hogy míg a szülőktől profi hozzáállást várnak el, addig a versenyeken korántsem találkoznak profi körülményekkel, a bírók, különösen a sétálóbírók felkészültsége gyakran hagy kívánni valót maga után. Többen ekkor a közelmúltban Pécsett megrendezett ITF-tornát hozták fel rossz példaként, ahol nem kaptak a játékosok elegendő beütő pályát, a húrozás sem volt megfelelő minőségű és a szervezők is igen kedvezőtlen árfolyamon váltották a forintot.
Sávolt Attila ennek kapcsán megjegyezte, ma már örülni kell annak, ha egy klub versenyt kíván rendezni, s amennyiben valakinek hasonló negatív tapasztalatai lesznek a jövőben, azt hivatalosan neki kell jelezni, hogy orvosolni tudják a problémát.
A folytatásban ismét szóba kerültek az előző vezetés elkövetett hibák, ám még mielőtt nagyobb vita alakulhatott volna ki a témában, a szülők jelezték, ők nem ezért jöttek el a fórumra, a jelen, és a jövő jobban érdekli őket, mint a múlt ezerszer végig hallgatott történései.
De mik is a pillanatnyi problémák? Például a Tennis Europe U16-os tornák alacsony száma, a korosztályos ranglista kiszámításában nyáron végrehajtott változtatások, amelyek a tizenhat éven aluliak között alaposan felborította az erőviszonyokat, az alacsony gyermeklétszám, vagy a Play & Stay korcsoporti változtatások okozta nehézségek. Ezek alapján kijelenthető, hogy a szülők leginkább az állandó és jól kiszámítható szabály- és versenyrendszert, valamint a pontos éves naptárt hiányolják, ezek nélkül ugyanis szinte lehetetlen gyermekeik életét gondosan megtervezni. Pedig a sikerekhez ezekre a kellékekre is igen nagy szükség van. Ezt már Valkusz Valériától tudtuk meg, aki három fiát is végig kísérte, illetve kíséri a mai napig a versenyzés rögös útján.
Markovits László szerint hazánkban sem a nagy merítésen nyugvó élénk klubéletre, sem pedig a központosított régiós képzésre nem lehet pillanatnyilag alapozni. A nemzetközi élvonalba törekvő fiatalok számára így nem marad más, mint az egyéni út, amilyen Fucsovics Mártoné, vagy Babos Tímeáé is volt. A szövetség azokat a juniorokat tudja csak felkarolni, akik már bizonyítottak és az edzőik, klubjuk és szüleik révén már megkapták a kellő alapokat. Ezen csak akkor lehetne változtatni, ha a tenisz a jelenleginél nagyobb támogatásban részesülne következő tíz esztendős időszakra.
Erre azonban, valljuk be, igen kicsi az esély…
*
Érdekes olvasmány a fórumot felvezető cikk, mely az nso.hu portálon jelent meg, s változtatás és komment nélkül közlünk.
Lapszemle (nso.hu): Tenisz: nyilvános fórumon tisztázná a helyzetet a magyar szövetség
A Magyar Teniszszövetség a sportág hazai állapotának reális értékelése, valamint a közösségen belüli kommunikáció javítása érdekében keddre nyílt fórumot hívott össze.
A Magyar Teniszszövetség (MTSZ) előző időszakában kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett Tamás Kriszta, s lapunk információi szerint ő állhat a Teniszező Szülők Köre megnevezésű csoport nevében körbeküldött, az MTSZ jelenlegi irányítóit számonkérő levél mögött is. A múlt hónapban a sajtóban is megjelent írás tartalma alapján a Teniszező Szülők Körének tagjai azért nem vállalják egyénenként, név szerint a véleményüket, mert állítólagos retorziótól tartanak. A volt kommunikációs igazgató cége ellen – csakúgy, mint Richter Attila korábbi főtitkárral szemben is – a tevékenységük során a szövetségnek okozott kár miatt bírósági eljárás folyik.
A MTSZ vezetősége október közepén közleményben reagált a kritikus hangú, az új elnökség tevékenységét bíráló, az előzetes ígéreteket számonkérő nyílt levélre, amelyben arra hívja fel a figyelmet: az előző érából fennmaradó anyagi problémák egy része még mindig nehezíti, lassítja az előrelépést, a konszolidáció sokkal több időt vesz igénybe, mint arra előzetesen számítani lehetett, ezt pedig súlyosbította a koronavírus-járvány, majd a jelenlegi háborús helyzet.
Emellett az eredetileg ismert 3.5 milliárdos költségvetési hiány helyett immár világos, hogy legalább 13 milliárd forint tűnt el, s az összeg még további egymilliárddal nőhet. A helyzet tisztázásának, a sportági közösségen belüli kommunikáció javításának érdekében az MTSZ kedden este hat órára fórumot hívott össze a Nemzeti Edzésközpontban, amelyre a szervezők minden érdeklődőt várnak.