Karrierje első Challenger-tornáját nyerte augusztus végén Boszniában Marozsán Fábián, aki ezzel az ATP 185. helyére lépett előre. Két héttel később Sevillában negyeddöntőzött, október elején pedig Alicantéban jutott elődöntőbe. Új karriercsúcsát a 174. helyen állította be. Palágyi Miklós tanítványa maga sem számított a tornagyőzelemre, és ilyen jó helyezésre.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu) * A 2022-es esztendő márciusának végén, a Loule-i 25 ezer dollár összdíjazású ITF-torna megnyerésével Marozsán Fábián rálépett egy útra, amely nyílegyenesen vezette augusztus végére, a TOP200-ba. Ehhez persze arra volt leginkább szükség, hogy maximálisan kihasználja az akkor előtte megnyíló Challenger-viadalok kínálta lehetőséget.
A 22 esztendős játékos ezt követően a kvalifikációs tábláról rendre felküzdötte magát a főtáblára, a júniusi, milánói tornán pedig az elődöntőig menetelt. Ezzel az eredményével végérvényesen biztosította helyét a főtáblákon, s bár Pozoblancoban még az első körben búcsúzott, később kétszer is a másodikban, San Marinoban pedig már a negyeddöntőig juutott.
A végső siker sem váratott sokáig magára, augusztus végén Banja Lukában megnyerte a Srpska Opent. Addigi karrierje legszebb eredménye, a boszniai győzelem pedig bőven a TOP200-ba, az ATP világranglista 185. helyére repítette a Somogyi Elektronic-GYAC hazai Szuperliga-győztes játékosát.
− Nem mondom, hogy teljesen előzmények nélküli ez a siker, hiszen a terveknek megfelelően haladtam előre, de arra azért nem számítottam, hogy már most Challengert nyerek, a száznyolcvanötödik hely elérése pedig tényleg később lett volna realitás – beszélt a bosnyák torna előtti terveiről honlapunknak Marozsán Fábián, akinek szinte semmi ideje nem maradt az ünneplésre, hiszen a győzelem másnapján már utazott is tovább Franciaországba, ahol hetedik kiemeltként vágott neki az Open de Toulouse küzdelmeinek. – Ugyanakkor azt sem titkolom, nagyon szomorú voltam amiatt, hogy nem fértem be a US Open kvalifikációjába. Úgy terveztük ugyanis, hogy a nevezés pillanatában kétszázhúsz körül legyek, de sajnos akkor még több mint harminc hellyel hátrébb voltam. A várólistáról így nem is kerültem fel az indulók közé. Egész évben ezért hajtottam, küzdöttem és olyan kevésen múlt csupán…
Szerencsére Marozsán Fábián nem sokáig búslakodott, két-három nap alatt megemésztette a történteket, és még a korábbinál is nagyobb lendülettel folytatta útját. Mielőtt Boszniába utazott volna, egy hétig keményen készült a Nemzeti Edzésközpontban mestere, Palágyi Miklós irányításával, s két régi jó csapattársával, Fajta Péterrel, valamint Velcz Zsomborral. A gyakorlások jól mentek, bár közben egy új ütőt is tesztelt, s csak a hétvégén, közvetlenül az indulás előtt tért vissza a régihez.
Boszniában hűvös, esős idő és csúszós, sáros pálya fogadta, aminek egyáltalán nem örült. Annak viszont annál inkább, hogy karrierje során először, a kiemeltek közé került. Ráadásul nyomban a második legjobb lett, ami még őt magát is meglepte. A sorsolást látva abban bízott, hogy pár fordulót biztosan sikerrel vesz, s titokban az elődöntőt célozta meg.
− Második kiemeltként a döntő lett volna a minimum, de ennyire azért nem mertem előre tekinteni – idézte fel a torna részleteit Marozsán Fábián. – A német Fanselow ellen kezdtem, aki ugyan nem volt könnyű ellenfél, de tudtam mit kell játszanom, és jó tenisszel sikerült is két szettben nyernem. A következő fordulóban a norvég Durasovic volt az ellenfelem, akivel korábban edzettem már, és akkor nagyon megvert. Emiatt igencsak óvatosan léptem a pályára, s ő nyomban le is breakelt. Szerencsére én is azonnal vissza tudtam vágni, ami nagy erőt adott a folytatáshoz. Akkor már éreztem, hogy van esélyem a győzelemre, és próbáltam pozitív lenni, s ezt kifelé is mutatni. Működött a taktika és ezzel már a legjobb nyolc között voltam.
A negyeddöntőben az az orosz Vatutin volt az ellenfele, akit június végén, Milanóban 6:2, 6:3 arányban, simán vert. Az ATP pillanatnyilag 284. helyén jegyzett ellenfél korábban már 136. is volt, így ez a találkozó sem ígérkezett könnyűnek. Fábi azonban remekül játszott, hatékony szerváira támaszkodva a ritörn-gémekben kockáztatni is mert, s ezek többnyire be is jöttek. Ráadásul a Vatutintól várt biztos alapvonaljáték ezúttal elmaradt, amit a magyar játékos könyörtelenül ki is használt. Ismét öt gémet veszített összesen, igaz, most fordított sorrendben (6:3, 6:2).
Az elődöntőben a svéd Madaras következett.
− Balkezes fiú, aki nagyon kellemetlen stílusú, rutinos ellenfél – folytatta mérkőzéseinek értékelését Fábi. – Tipikusan az az ember, aki bárkinek szétszedi a játékát, hangosan elégedetlenkedik, néha még kiabál is. Szerencsére jól kezdtem, gyorsan breakelőnybe kerültem, s hoztam is az első szettet. Ezt követően azonban több hibát is elkövettem és csakis magamnak köszönhettem, hogy végül harmadik szettre került sor. Bevallom, nem játszottam túl jól, a kitartásomnak és az akaraterőmnek köszönhetem, hogy ezt az akadályt is sikeresen vettem. A torna során ez volt számomra a mélypont, de nem adtam fel. Ugyanakkor hatalmas tanulság és öröm is, hiszen ilyen körülmények között is megoldottam a helyzetet. Ezt követően kicsit fáradtan álltam ki a döntőre, ráadásul a helyiek nagy kedvence Dzumhur ellen, aki évekkel ezelőtt ugyan, de harmincadik is volt a világranglistán. Egy villanyfényes, éjszakai meccset játszottunk, a hűvös idő, a nedves talaj sokkal inkább az ő rutinos, stabil, pörgetős játékának kedvezett. De rögtön breakeltem, és amennyire csak lehetett ráerőltettem az akaratomat. A közönséget próbáltam teljesen kizárni és csak magamra figyelni. Szerencsére sikerült.
marozsan 20220828Mesterével, Palágyi Miklóssal együtt ünnepelt
A fiatal magyar számára az is segítség volt a fináléban, hogy ekkor már mestere, Palágyi Miklós is mellette lehetett. Persze a hét folyamán is állandó kapcsolatban voltak, meccs előtt, meccs után egyaránt átbeszélték a teendőket. Fábi pedig nem az a típus, aki a nehézségeken sokáig rágódna, elfogadta, hogy neki is be kell vállalnia az egyedüllétet, még ha nem is rajong érte. Szerencsére itthon remek csapat veszi körül, s a felkészülés során nemcsak Palágyira számíthat, de Vaskó Balázs erőnléti edzőre és Barta Kincső fiziósra is. Úgy érzi, hogy a játék minden elemében fejlődött az elmúlt időszakban, de leginkább fejben és a hozzáállásában. No és persze az a rutin is jól jött, amelyet ez idő alatt felszedett.
− Nagyon boldog vagyok, s bár jó lett volna a győzelem után egy picit ünnepelni, ennek sajnos még nem jött el az ideje. S bár a következő tornán, Toulouse-ban nagyon nehéz sorsolásom volt, a belga Coppejanstól az első fordulóban elszenvedett három szettes vereség mégis biztató volt a számomra. A folytatásban, Sevillában negyeddöntőztem, Alicantéban pedig elődöntőztem. Ezek mind értékes apró sikerek az utamon, amelyet végig szeretnék járni, hiszen nagyon jól tudom, hogy az újabb tornagyőzelemért sokat kell küzdeni. Akkor sem keseredem el, ha most várnom kell kicsit a következőre. A célom nem változott, nagyon sok erőt ad, hogy már biztos az Australian Open kvalifikációs tábláján való részvételem. Életem első felnőtt Grand Slam-tornája lesz, s én szeretném majd minden pillanatát kihasználni – összegezte érzéseit és az előtte álló feladatokat Marozsán Fábián a jól sikerült 2022-es esztendő után.