Öt győzelemmel járult hozzá a magyar női teniszválogatott törökországi sikeréhez Jani Réka. Az MTK játékosa tizedik évét tölti a nemzeti csapat szolgálatában, s ezzel utolérte a korábbi csúcstartó Temesvári Andreát. Réka egyénileg is jól kezdte az évet, hiszen március 7-én új karriercsúcsot ért el a WTA 137. helyén.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu) * Bár a válogatottságok számában (35) már eddig is Jani Réka (WTA 140.) volt a hazai női teniszsport csúcstartója, a múlt héten, Törökországban megrendezett Billie Jean King-kupa euro-afrikai zóna I. csoportjának találkozóit követően újabb legek kötődtek a nevéhez. Az MTK teniszezőnője a legtöbb győztes meccs terén beérte Mandula Petrát, mindketten 28-cal büszkélkedhetnek, és a nemzeti együttes szolgálatában eltöltött évek számában is kiegyenlítette Temesvári Andreát a maga tíz esztendejével. A sportág iránti szeretetéről és lelkesedéséről jól ismert Jani Réka ráadásul még egyáltalán nem gondolkodik a visszavonuláson, így hamarosan túl is léphet a neves elődökön. Az összes lejátszott meccsek számában pedig csupán kettővel van jelenleg Temesvári Andrea (47) mögött, úgyhogy ezen a téren is hamarosan vezető pozícióba kerülhet.
− Természetesen nagyon jól esik, ha a nevem ilyen összehasonlításokban szerepel, ám a Billie Jean King-kupa kapcsán a statisztika jár a legritkábban az eszemben – kommentálta honlapunk kérdésére a női válogatott dicsőségtábláján elfoglalt előkelő helyét Jani Réka, aki számára a korábbi FED-kupa szereplések mindig is erős érzelmi töltetet kaptak. – Nagyon szeretek az országomért játszani, de a csapatért is. Sokan, sokszor elmondták már, hogy a tenisz az egyik legmagányosabb sport az állandó egyéni utazások miatt, de hát ez az igazság. Ebbe a néha monoton életbe hoz egy különleges színt a válogatottság, amikor nemcsak magamért, de a társaimért is játszom. Nagyszerű érzés, amelyet jó újból és újból átélni. Törökországban is remek volt a hangulat, mindenben segítettük, támogattuk egymást, igazi csapatként működtünk. Úgyhogy nemcsak a siker miatt lesz emlékezetes ez a szereplés.
Persze a lányok elsősorban játszani mentek Antalyába, így Réka számára is a Szerbia elleni egyéni meccsére gondol vissza a legnagyobb örömmel. A Radivojevic elleni három szettes (6:1, 6:7, 6:3) győzelmének ráadásul azért is volt nagy jelentősége, mert a szerbek elsőszámú játékosát, Krunicot mindannyian jól ismerték, s tudták, hogy a mezőny legveszélyesebb játékosa. Később ez be is bizonyosodott.
− Mindenképpen hoznom kellett a meccset, s bár az első szett nagyon simának tűnik az eredmény alapján, azért a pályán nem volt ilyen egyszerű a helyzet – idézte fel legfontosabb mérkőzését Jani Réka, aki 6:1, 4:2-ig magabiztosan vezetett. – Már ekkor volt két-három olyan gém, amelyben nagy küzdelem, előnyök és egyenlítések voltak, de azért én uraltam a meccset. Radivojevic láthatóan nem szerette a ritmusváltásaimat, amelyekkel felőröltem a játékát. Ekkor az esélytelenek nyugalmával elengedte a kezét és szintet lépve extra megoldásokat produkált. Én pedig kicsit izgulni kezdtem amiatt, hogy ilyen körülmények között ment el a második szett, amelyben még meccslabdám is volt. De hát ilyen a tenisz, menni kellett tovább, én pedig visszajöttem. Ekkor ismét reálisabb lett a játék képe, újból hibázgatni kezdett. A meccs után nagy kő esett le a szívemről, hiszen hoztam a tőlem elvárt eredményt. Ennek köszönhetően nem is jelentett problémát, hogy Dalma veszített, hiszen Anna és Panna szépen hozták a párost, s ezzel a találkozót.
Az MTK játékosa szerint az első nap volt mindannyiuk számára a legkellemetlenebb. Olyan nehéz időjárási körülmények között kellett helytállniuk, amilyenre csak elvétve akad példa. A viharos erejű szél például a lepattanó labdákat simán a testükre fújta, megakadályozva ezzel bármilyen normális reakciót. Ezek az esetek persze mindkét oldalon megtörténtek, ám egyértelműen a jobb játékosokat, ebben az esetben a magyarokat sújtotta inkább, hiszen teljesen kiszámíthatatlanná tette a labdameneteket. Utóbbiak gyakorlatilag alig alakultak ki, ezért érvényesülhetett kevésbé a nagyobb tudás.
− Az extrém időjárás annyira kiegyenlítette az erőviszonyokat, hogy Anna hiába volt sokkal jobb ellenfelénél, végül kikapott a török lánytól. Párosban nagyon kellett Dalmával koncentrálnunk, az döntött ki hibázik kevesebbet, s ki alkalmazkodik picit jobban a körülményekhez. Szerencsére a végén a mi javunkra billent a mérleg nyelve, de ebben néhány kifejezetten jó megmozdulásunknak is része volt. Egy-egy jó ritörn és egyenes döntött a javunkra. Labdamenetet nem mondok, hiszen az szinte nem is volt – összegezte a Törökország elleni vártnál izgalmasabb találkozóról véleményét Jani Réka, aki az észtek ellen, a felnőtt női válogatottban Antalyában bemutatkozó Tóth Amarissa oldalán játszott páros meccset. A 6:1, 6:3-as győzelem a Vasas Körmöczy Akadémia 19 éves teniszezője számára nemcsak a siker, de Réka személye miatt is emlékezetes lett. Utóbbi ugyanis a mai napig nem feledi tizenkét évvel ezelőtti saját debütálását Kapros Anikó és Marosi Katalin társaságában. Ahogy a két kiváló teniszező akkori segítőkészségét és barátságát sem. Réka most a tőlük kapott kellemes élményeket szerette volna, immáron rangidősként továbbadni a magyar csapat jelenlegi legfiatalabb játékosának azzal, hogy mindenben bátorította, segítette őt.
Az élet azonban megy tovább, Jani Réka jelenleg Svájcban versenyez, s a Roland Garrosig, amelynek selejtezőjében indulhat, most már minden hétre valamilyen európai tornát választ. S bár a párizsi eseménnyel kapcsolatban nem szeretne jósolgatni, remek évkezdete azért ad némi optimizmusra okot.
jani reka 2022 2Antalya, 2022 - Fotó: Facebook
− A február végi tornagyőzelmem nagyon jól jött ki, ennek köszönhetően sikerült karriercsúcsot is javítani, ami azért meglepő a számomra, mert a szezon elején nem szoktam sikeres lenni – értékelte az év első negyedévét Jani Réka, aki szerint ebben annak is része lehet, hogy a tavalyi programja a szokásostól eltérően alakult. – Őszi budapesti sikerem idején már meglehetősen fáradt voltam, a csuklóm is nehezen bírta a terhelést. Talán jól is jött, hogy a koronavírus-betegség miatt novemberben két-három hetet végül ki kellett hagynom. Ezért előrébb hoztam az évkezdetet és már az Australian Open előtt visszatértem a pályára. Egyéniben akkor ugyan nem voltak túl jó eredményeim, de most már látom, hogy azok a meccsek nagyon sokat segítettek abban, hogy január végére igazán belelendüljek a játékba. Azóta tornáról-tornára építem magam, s bármikor összejöhet egy újabb győzelem. A teniszt továbbra is tiszta szívemből élvezem, a játék semmi máshoz nem fogható örömet okoz nekem. Persze most már vannak apró fájdalmak, amelyeket folyamatosan el kell viselnem, de nagyon figyelek a terhelés és a regeneráció számomra ideális egyensúlyára. Szerencsére sokan állnak mellettem, az edzőm Filip Svozilek, a kondiedzőm, Simai Péter, valamint a párom Boros Miklós, aki sokszor elkísér a versenyekre. No és persze a családom, amely most már közel másfél évtizede támogat ezen a nehéz úton. De amíg bírom és élvezem, addig biztosan folytatom.
Fotók: huntennis