Szeptembertől Amerikában folytatja majd tanulmányait és egyben teniszkarrierjét is Kincses Kristóf. Az idei felnőtt fedett pályás ob ezüstérmese korosztályos játékosként mindig a hazai top5 tagja volt. A BTC szakemberei nemcsak a sportban, de civil választásában is nagy hatással voltak rá.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu) * Kincses Kristóf számára különösen értékes a pécsi fedett pályás felnőtt országos bajnokság egyes küzdelmeiben nemrégiben szerzett ezüstérme. A korosztályos karrierje során elveszített számos elődöntőt követően végre fináléba jutott, ráadásul a legjelentősebb hazai tető alatti viadalon. Az MTK Budapest 18 éves játékosa ugyanakkor egy szép és küzdelmes korszakot is lezár sikerével, hiszen augusztusban az Egyesült Államok-beli Chattanoogában kezdi meg egyetemi tanulmányait, a teniszezést pedig a UTC első osztályában szereplő csapatban folytatja.
A sportág szeretetét korábbi első osztályú teniszező édesapjától öröklő Kincses Kristóf az Árpádföldi Tenisz Clubban tőle, majd Dobó Jánostól vette az első leckéket, később pedig Polyák Ferenc irányította az edzéseit. Az utóbbival töltött idő meghatározó lett a fiatal fiú életében, nála színesedett és teljesedett ki a játéka, miközben végig játszotta a Play and Stay valamennyi pályáját. Már ekkor ki-ki meccseket vívott például Boros Attilával, akit akkoriban legyőzve szerezte első bronzérmét az U12-es országos bajnokságon, Szegeden, most pedig a pécsi felnőtt ob döntőt játszotta ellene. Ám az, hogy komoly versenyző szeretne lenni, csak kicsit később, tizenegy évesen fordult meg először a fejében.
− Elsőéves voltam a tizenkettesek között, szabadkártya révén indulhattam a téli ob-n, amelynek első fordulójában megvertem nálam egy évvel idősebb Visontai Márkot – emlékszik vissza a további karrierjét meghatározó győzelemre Kincses Kristóf, amelyet a második körben ugyan nem tudott megismételni, ám a korosztály akkori egyik legjobbja, Buzonics Dominik ellen még a vereség is óriási motivációs erővel bírt a számára. – Annyira feldobott ez az élmény, hogy a tenisz lett a legfontosabb dolog az életemben. No persze, a suli mellett. Később folyamatosan a korosztályos válogatottak meghívott kerettagja lettem, tizenhat évesen még az Eb-re is kijutottam, éppen Boros Ati és Kalocsai Peti társaságában. Óriási megtiszteltetés volt számomra, hogy címeres mezben a hazámat képviselhettem.
Az idősebbik Kincses fiú – merthogy időközben öccse, Kolos is teniszező lett, ráadásul nem is akármilyen –, korosztályos pályafutása során végig a top 5-ben volt, többnyire a harmadik-negyedik helyen. S miközben cserélődtek körülötte a fiatalok, ő biztos pontként őrizte helyét a legjobbak között. Intelligenciájának és reális szemléletmódjának köszönhetően sohasem élte meg frusztrációként helyzetét. Számára mindennél fontosabb volt, hogy pontos képet alkothasson saját magáról és teljesítményéről.
− Mindig is láttam, éreztem, hogy nem vagyok különösebben tehetséges, ha sikerül kiemelkednem a többiek közül, az a szorgalmamnak és a kitartásomnak lesz köszönhető – értékeli szigorúan saját képességeit Kincses Kristóf, aki igazi otthonra és támogató közösségre talált a BTC-n, miután nevelőedzője, Polyák Ferenc visszaköltözött Szlovákiába. – Kalocsai Peti például mindig előttünk járt egy lépéssel, tökéletesen látott a pályán, fantasztikus keze volt, ő tényleg a tehetségének köszönhette sikereit. Pedig én is készültem annyit, mint ő, mégis jobb volt nálam. A céljaimat illetően azonban én sem ismertem lehetetlent, a pályán így is mindent megtettem a győzelemért. A hosszabb meccseken gyakran sikerült felőrölnöm az ellenfeleimet. A szívem vitt előre, tudtam, hogy a tizenötödik rövid kereszt visszaadása után úgyis hibázni fog az ellenfél. Idővel persze színesítettük a játékomat, és a balkezességemmel járó előnyt is megtanultam kihasználni.
Kristóf élete egyik legjobb döntésének azt tartja, hogy a Budapest Tenisz Centrumhoz igazolt, ahol kezdetben Borsos Olivér és Kisantal Péter személyisége volt rá a legnagyobb hatással, ma pedig a teljes edzői team-nek hálás az eddigi eredményeiért. A karrierje szempontjából meghatározó eseményként jellemzett felnőtt ob-ra való felkészülésében nemcsak edzője, Kaszás Benjamin, de Kellner Ádám, Krafcsik Tamás, Balázs György és Tóth Barnabás is segítették, a kondiedző Varga Antallal egyetemben. Tavalyi, hosszabb sérülése idején pedig Enyedi János volt az, aki, úgy tartott neki edzést, hogy ő egy nagyobbacska fitneszlabdán ülve fogadta az ütéseket. A 2021 januárjában elszenvedett részleges bokasérülésnek is meg van azonban a maga története, s az előzményekre visszagondolva egyik rossz döntésére derül fény vele:
− Előző év őszén a Grand Slam parkban játszottam egy ITF- tornán, s az első körben nyomban a második kiemelthez sorsoltak. A pandémia miatt azonban a cseh fiút nem engedték át a határon és az utolsó pillanatban Miljanic Markóval találtam szemben magamat. Én viszont a nagy favorit ellen készültem, s úgy gondoltam, semmi esélyem a győzelemre. Tudom, ez egy rossz hozzáállás volt a részemről, de sajnos így történt. Nehezen lendültem túl azon, amit a fejembe programoztam, úgyhogy el is buktam az első szettet, a másodikban viszont már én uraltam a játékot. A döntő szett első pontjánál azonban a bokám alám fordult, s fel kellett adnom a meccset. Emlékszem, Kisantal Péter ölben hozott le a pályáról. Kihagyni mégsem akartam, hiszen az Olivér emlékére első alkalommal megrendezett viadal következett, s mindenképpen pályára akartam lépni a róla elnevezett centerpályán. Edzeni nem tudtam, folyamatosan jegeltem a lábam, de végül elindultam, s az első fordulót sikerrel vettem. Ma már tudom, feleslegesen terheltem rá a kezdődő sérülésre, amiből alig két hónappal később a nagyobb baj fakadt. Végül több mint három hónapot kellett kihagynom. Most mégis azt mondom, ennek így kellett történnie, hiszen a kényszerpihenő alatt tanultam meg értékelni, hogy teniszezhetek.
A kéthetes ágyhoz kötöttséget követően Muzer Tanja fizioterapeuta sietett a segítségére, akivel a gipsz levételét követően azonnal megkezdték az érintett izmok erősítését. A BTC szakembere tökéletes munkát végzett, Kristóf teljesen felépült, bár kemény borításra készülve azért még most is „betapeli” a lábát. Persze, csak biztonságból. Foci, kosár- illetve röplabdapályára azonban már nem lép bokamerevítő nélkül, bármennyire is szereti ezeket a sportágakat.
− Ami labda, az mindig jöhet, imádok játszani – mondja a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója, aki az iskolai versenyeken valamennyi sportágban az élen járt. – Polyák Feri bácsival minden szerda délután kosárlabdáztunk, amit mindannyian nagyon szerettünk. Annyira jó visszaemlékezni rá.
Kristóf júliusban ugyan még csak 19 esztendős lesz, a szép emlékek közül mégis nehezen választja ki a legszebbet. Az Árpádföldi TK felnőttjeivel aratott csb-győzelmek mellett leginkább a hosszú, vesztett állásból megfordított korosztályos mérkőzések ugranak neki be. Ilyen volt a Tennis Europe 2019-es soroksári tornáján, a szlovák Marosik Norbert ellen vívott is. A két fiatal három óra harmincöt percig küzdött egymással a júniusi forróságban, s végül a kitartás döntött. Természetesen Kristóf javára, aki a döntő szett tie-breakjét két fonák winnerrel hozta 7:5-re. Még maga is meglepődött a két ütésen, amely sohasem tartozott az erősségei közé. Az első bronzérmét is hasonlóan nagy csatában nyerte Dulganov Richárd ellen, mégpedig az U16-os fedett pályás országos bajnokságon, ahogy Szombathelyi Benedeket is hősies küzdelemben győzte le a tizenhat éven aluli korosztály Budapest-bajnokság fináléjában.
− Egy meccsnek tényleg akkor van csak vége, amikor kezet fogsz. Én mindig ezt tartottam szem előtt, mégis sok elődöntőt elbuktam. A szüleim azonban biztattak, hogy a sok bronzból egyszer úgyis fényesebb érem lesz. Most megtört ez az átok, ráadásul a felnőtt ob-n, s nyomban duplán – tér vissza a legfrissebb élményhez Kristóf, aki az egyes mellett párosban is második lett. Ráadásul öccse, Kolos oldalán, akiről csak dicsérettel tud szólni, az első pillanattól látta rajta, hogy nála többre hivatott a teniszpályán. S bár gyermekfejjel eleinte ő sem igazán értette a helyzetet, gyorsan győzött a testvéri szeretet, s ma már sokkal jobban örül öccse sikereinek, mint a sajátjának. Emiatt volt annyira különleges a pécsi közös ezüstérem is.
Kristóf tekintete azonban most már egyre gyakrabban kalandozik a tengerentúlra, ahol augusztustól egy új és izgalmas élet vár rá. S mivel számára mindig is a tanulás volt a legfontosabb, a döntés meghozatala sem volt fájdalmas. Ráadásul a tenisznek sem kell búcsút mondania, hiszen egy spanyol ügynökség - amelyhez Taróczy Balázs ajánlására került – és Halász Klaudia segítségével nemcsak jó egyetemet, de hasonlóan kiváló csapatot, és egy olyan tapasztalt edzőt is talált magának, aki nagyon is számít a játékára. Az első évben általános üzleti tanulmányokat folytat majd, amely mellé a későbbiek során a sportpszichológiát szeretné felvenni.
− A BTC-re érkezve lenyűgözött Olivér életútja, aki kiváló sportoló volt, ugyanakkor világlátott, amerikai egyetemet végzett sportpszichológus és sportszakember is. Nem tagadom, az ő példája nyomán jutott eszembe, hogy hasonló szakokat válasszak majd a magas színvonalú tenisz mellett. Biztos nagyon nehéz lesz az első időszak messze a családomtól, de úgy hallottam, többek között a korábban szintén a Tennessee Egyetem csapatában játszó Sauska Pétertől, hogy az új élmények hatására úgysem marad majd időm a honvágy miatti kesergésre – tekint bizakodóan a jövőbe Kincses Kristóf, aki a tenisz szempontjából sem a végnek, sokkal inkább egy új kezdetnek tartja az előtte álló amerikai éveket.