Karnyújtásnyira kerültünk a világra szóló bravúrhoz, ám végül érvényesült a papírforma, s az ausztrálok jutottak tovább a magyarok elleni Davis Kupa-párharcból.
Egy vesztes meccsnek is lehet pozitív hozománya - állapítja meg vélemény-írásunk.
Gy. Szabó Csilla kommentárja * Ismét csodára volt képes a magyar Davis Kupa-válogatott. Igaz nem úgy és akkor, ahogy arra számítani lehetett. De a sportban, a teniszben pedig különösen az a szép, hogy mindig tartogat váratlan meglepetéseket.
Az ausztrálok elleni világcsoport selejtező mérkőzésen nem sok reményt fűztünk a páros megnyeréséhez, hiszen a vendéglátóknak ez tűnt a legkevésbé sebezhető pontjának. Még akkor is, ha végül Lleyton Hewitt kapitány a duók világranglistáján 11. helyezett John Peers mellé nem az ötkarikás játékokat is vele megjárt 29. Max Purcellt, hanem az 53. Luke Savillet-t jelölte. Volt miből válogatnia, hiszen az ausztráloknak nem kevesebb, mint nyolc teniszezőjük van párosban a legjobb száz, egészen pontosan a legjobb kilencven között. A mi oldalunkon ezzel szemben Fucsovics Márton is csak a 238., míg a második legjobbként rangsorolt Nagy Péter pedig az 526. A többiek csak ezután következnek. S bár a világranglista a párosok esetében nem mindig tükrözi a valós erőviszonyokat, hosszútávon mégis megbízható támpontnak számít.
A papírforma szerint egyesben is az ausztrálok voltak az esélyesebbek, ám itt már sokkal kisebbnek tűnt a különbség a két nemzet játékosai között. Éppen ezért három egyes győzelemben reménykedtünk a találkozó előtt, Fucsovics Márton részéről akár két diadal is könnyen elképzelhető volt, Piros Zsombor pedig már többször is megmutatta, címeres mezben bármikor képes meglepetést okozni.
Teljesen logikus és megfontolt döntésnek tűnt tehát, hogy a magyar kapitány, Nagy Zoltán két fiatalt, Marozsán Fábiánt és Valkusz Mátét nevezte a találkozó sorrendben harmadik összecsapására. A másik oldalon a kifejezetten páros specialista, 2017-ben (Henri Kontinennel) Australian Open-t nyerő, finn párjával két ATP Finals-on győzedelmeskedő John Peers állt, az Australian Openen 2020-ban és 2022-ben egyaránt döntős Max Purcell oldalán.
Hatalmas falat a GYAC két játékosának.
Fábi és Máté azonban nem ijedt meg a saját árnyékától, bátor és agresszív tenisszel lepte meg rutinos ellenfelüket. Saját bevallásuk szerint is őrületes meccset játszottak, és nyertek 6:4, 6:4-re. És ezzel már fordult is a találkozó állása, és mi jutottunk vezetéshez. A hátralévő két egyesből csupán egyet kellett volna hozni, Marcinak, vagy Zsombinak. Küzdöttek is derekasan mind a ketten, ám győzniük egyiküknek sem sikerült.
A magyar tenisz szempontjából mégis fontos állomás lehet a Sydneyben vívott párharc. Marozsán Fábián és Valkusz Máté ugyanis képességükhöz mért lehetőséget kaptak, amellyel gondolkodás nélkül éltek is. Egyikük sem számít páros specialistának, mindketten egyéni karrierjüket tartják a legfontosabbnak, együtt mégis csodára voltak képesek. Két látszólag sima szettben legyőzték a megélt években és a világranglistán elfoglalta helyezésben egyaránt jóval előttük járó ausztrál kettőst.
Davis Kupa-csapatunk ma vereséget szenvedett Ausztráliában. A magyar tenisz azonban mégis nyert, mégpedig két olyan fiatal játékost, akik hosszú éveken át szerezhetnek majd örömöt nekünk a hazai és a nemzetközi küzdelmekben. Merthogy Marozsán és Valkusz számára óriási motivációt jelent majd ez a győzelem, abban egy percig sem kételkedhetünk. S nemcsak a siker, de a kapott bizalom által is, amelyet nagyszerű teljesítménnyel háláltak meg.
Hajlamosak vagyunk a sporteredményeket kizárólag győzelmekben és vereségekben mérni. Pedig gyakran ez utóbbi is rejthet magába előremutató és értékes momentumokat. Sydney-ben az vált láthatóvá, hogy a Fucsovics Márton mögött jövő fiatalok is helyet követelnek maguknak. S bár Piros Zsombornak ezúttal nem sikerült meglepetést okoznia, helyette kortársai, Marozsán és Valkusz lepték meg az ellenfelet. Ez utóbbi pedig az MTK Budapest 22 éves, a kihívásokat egyébként kifejezetten szerető játékosának is sok terhet levehet a válláról. Mert a csoda is akkor válik csak igazán szerethetővé, ha igazi csapatmunka eredménye. Még egy olyan egyéni sportágban is, mint amilyen a tenisz.
Piros, Marozsán, Valkusz és Fajta Péter egymásnak is köszönhetik tehát, hogy napról napra közelebb kerülnek céljaik eléréséhez. Erre pedig az ausztrálok elleni mérkőzés szolgálta a legjobb bizonyítékot.