Bár a koronavírus-járvány éppen a legrosszabbkor érkezett Tóth Amarissa életébe, összességében sikeresen értékeli immár lezárult juniorkarrierjét.
A 18 éves játékos a Vasashoz igazolva építi tovább felnőtt pályafutását.
Agresszívabb, színesebb játékkal kívánja a jövőben meglepni ellenfeleit.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * A junior Roland Garroson vívott páros döntőjével az élen, sikeresnek értékeli korosztályos karrierjét Tóth Amarissa Kiara (WTA 835.), aki az új, első teljesen felnőtt esztendejét már a Vasas SC színeiben kezdi meg. A 18 éves játékos az MTK Budapesttől igazolt a Folyondár utcába, a NEK-en tett kitérőt követően. Az új idény kulcsfontosságú lehet a számára, amiben az új csapat segítségére is komolyan számít.
− A délutáni edzésekre korábban is be-beugrottam a vasasos srácok közé, mert ott mindig jó hangulatú és szellemű társaság fogadott – beszélt a klubváltásáról honlapunknak Tóth Amarissa. – A szakosztály vezetőjével, Bocskay Józseffel nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki közöttünk, így a velük szerzett tapasztalatok alapján hoztuk meg a döntést, amely egyelőre nagyon jónak bizonyul. Azonnal és maximálisan befogadtak, s a közös munka, amelyben Kovács Márknak is nagy szerepe van, remekül alakul.
− Igen jó eredményekkel zárta a tavalyi esztendőt a tizenötezer dolláros összdíjazású női tornákon. Ez a sorozat már az új együttműködést is dicséri?
− Mindenképpen. S bár technikailag és taktikailag is számtalan dolgon csiszolgattunk, elsősorban érzelmileg volt számomra igazán pozitív a váltás. A Folyondár utcában kifejezetten felszabadultam, s mivel jól érzem magam, a játék is jobban megy. Egyesben már október második felében egy döntőt hoztam a brit Kartal ellen, majd háromszor is elődöntőztem, párosban pedig ötször sikerült végig menni a mezőnyön, háromszor pedig a végső győzelem is miénk volt. Az év végi sorozat sikerült ezen a téren a legjobban, hiszen az orosz Laskutova oldalán csak néhány pontnyira voltunk a százszázalékos teljesítménytől. A harmadik finálénk meccs tie breakkal zárult, amit végül tíz-tizenkettőre veszítettünk el. Néhány ponttal korábban sajnos elszalasztottam egy ziccert, amivel nyerhettünk volna. Összeségében azonban nagyon örülök annak, hogy a korábbi kettővel együtt végül öt párosgyőzelmet könyvelhettem el.
− Bár az egyéni felnőtt nemzetközi cím még várat magára, párosban az elmúlt évben öt tornát is nyert. Juniorként.
− Nagyon szeretek párosozni. Az eredményességhez azonban ez kevés, az is fontos, hogy határozottan röptézek, jól olvasom az ellenfeleim játékát, így időben ki tudom számolni a következő akciójukat. Ugyanakkor nagyon jól tudok alkalmazkodni a társamhoz, hiszen nincs állandó partnerem, mégis sikeres vagyok. Ennek ellenére persze számít nagyon is számít az összhang, legutóbb Törökországban, az orosz lánnyal ez szinte azonnal jött és azt a kritikus néhány pontot leszámítva tökéletesen működtünk együtt.
− Juniorkarrierjének csúcspontját is párosban érte el az utolsó Roland Garroson.
− Az orosz Bondarenkóval tavaly egészen a döntőig meneteltünk Párizsban, amit mindenképpen sikereim megkoronázásának tartok. Összességében elégedett vagyok azzal, amit korosztályos játékosként elértem, bár egyesben azért van némi hiányérzetem. De ebben a sorsnak is szerepe van, különösen a koronavírus-járványnak, hiszen 2019-ben, alig tizenhat évesen már a junior világranglista legjobb ötven teniszezője között voltam. Ekkor jött a pandémia, épp, amikor a robbantást terveztük, tavaly pedig már érthető módon a felnőtt mezőnybe való átmenetre is koncentráltam. Erre a legjobb példa a Hungarian Grand Prix-n való indulás, amelyet óriási lehetőségnek tartottunk. A budapesti WTA-torna selejtezőjének első fordulójában azonban nyomban kikaptam az osztrák Grabhertől (jelenleg 185. a világranglistán – a szerk.), így ma már azt gondolom, talán jobb lett volna az utolsó junior Grand Slam-en Wimbledonban játszani. De ezt akkor nem tudhattuk.
− Azért tapasztalatként biztosan sokat jelentett egy ma már top kétszázas játékos ellen pályára lépni, különösen úgy, hogy nem is játszott alárendelt szerepet.
− Természetesen így is óriási élmény volt, és hálás vagyok a szabadkártyáért. A második szettben nagyon közel voltam az osztrák játékoshoz, ha azt megnyerem, minden másképp alakulhatott volna. Nem így történt, amit nagyon sajnáltam. Fizikálisan jobban bírta nálam. Ezt ránézésre is elsőre megmondtam volna, hiszen olyan felépített izomzata volt, amilyen nekem még nincs. A Vasas erőnléti edzőjével, Kiss Dániellel nagyon komolyan dolgozunk ezen a téren is, többek szerint már az elmúlt néhány hónap alatt is láthatóan szálkásodtam, erősödtem. A tizenötezres tornákon azonban nem igazán érzem, hogy bárki is sokkal jobb lenne nálam fizikálisan, ez a különbség inkább csak a WTA-viadalok mezőnyében tapasztalható. De szerintem minden csak elhatározás és gyakorlás kérdése, én pedig továbbra is kész vagyok a maximumra.
− Ezek szerint még mindig pontosan úgy szereti a teniszt, ahogy a kezdetek kezdetén? A felnőttek közé vezető út nehézségei sem szegték kedvét?
− Egyszerűen imádom, ez az életem! A mindennapjaimat nem is tudom tenisz nélkül elképzelni. Szeretek versenyezni, de az edzések is örömöt okoznak. Utóbbiban nagyon nagy része van korábbi edzőmnek, Borsos Olivérnek, aki ugyan nagyon sokat követelt tőlem, ám ezt olyan nagy szeretettel és megértéssel tette, hogy mellette kifejezetten élveztem még a legkeményebb gyakorlásokat is. Ez az érzés pedig azóta is bennem van, s ha elkísér a karrierem végéig, akkor nagyon nagy baj már nem lehet. A nemzetközi porondon említett korosztályos hiányérzetemet azért nagyban enyhíti, hogy a hazai felnőtt országos bajnokságokon viszont fiatalon letettem a névjegyemet címeimmel, a szabadtérit tavaly például már meg is védtem.
toth amarissa 2021 oktober drahota szabo dorkaval 2Drahota-Szabó Dorkával a törökországi TF-torna megnyerése után
− Milyen eredményekkel lenne elégedett egy év múlva, az első teljes felnőtt idényt követően?
− Egyesben a legjobb ötszázat, párosban pedig a háromszázötvenet céloztam meg. Előbbiben akkor lennék igazán elégedett, ha huszonötezres tornát tudnék nyerni, utóbbiban pedig ezen a szinten is túllépve, már komolyabb WTA-tornákon indulhatnék. Eleinte persze ehhez még szükségem lesz néhány szabadkártyára, de a korábbi eredményeim alapján erre is van remény. Amikor tavaly áprilisban nekivágtam a női ITF-viadaloknak, Tunéziában nyomban elődöntővel kezdtem és a negyeddöntőben azt a lett Vismane-t vertem két szettben, aki ma már 279. a világranglistán. Ez a győzelem azonnali visszaigazolása volt számomra annak, hogy fel tudom venni a versenyt a felnőttekkel, amit az októberi döntőm erősített meg. Amit kívánnék magamnak, az a kedvező sorsolás lenne, mert úgy érzem, azzal eddig nem nagyon volt szerencsém. Már az első fordulókban gyakran a legjobb kiemelt ellen játszottam, akik ellen egy későbbi körben több esélyem lett volna. De hát ilyen az élet, és a tenisz, ezen nem szabad túl sokáig rágódni. Inkább saját magamra és a további fejlődésemre koncentrálok.
− A Vasas teniszszakosztályának vezetője, Bocskay József leginkább a taktikai elemeken szeretne az ön esetében változtatni. A szakember úgy gondolja, hogy támadóbb szellemben, színesebb játékkal kell a jövőben pályára lépnie.
− Szerintem is jobban kell majd variálnom a teniszemet, és igen, én is szeretnék agresszívebb harcmodort képviselni. Az alapvonalon már felszálló ágban is megütni a labdákat, és bátran feljönni a hálóhoz. Még akkor is, ha viszonylag alacsony vagyok. Technikailag azonban a szerváimon is van még mit javítani, bár a januári alapozás során szerintem már ezen a téren is nagyon sokat fejlődtem. Februártól azonban a versenyeken lesz a hangsúly, a hosszú túrákra továbbra is édesapám fog elsősorban elkísérni. Összeszokott, sikeres páros a miénk, amin egyelőre nem szeretnék változtatni. A fontosabb, nagy tornákra azonban én is igénylem a komolyabb edzői támogatást, amelyet a Vasas szakemberei fognak biztosítani a számomra. Bevallom, nagyon optimista vagyok a folytatással kapcsolatban, és alig várom a megmérettetéseket.
20220126 mimi 2Mimi és a Vasas-fiúk: Bocskay József, Boros Attila és Kovács Márk