Újabb fontos lépés a megtisztulás útján.
A Nemzeti Edzés Központban szombaton megtartott rendkívüli közgyűlésen
Gy. Szabó Csilla tudósítása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Az eredeti kezdési időpontban még nem volt meg a határozatképességhez szükséges létszám (177), így az érdemi munka a második "rajtnál", 10 óra 40 perckor kezdődhetett meg, amikor már csaknem kétszáz szavazásra jogosult töltötte meg a sátrat.
Lázár János, az MTSZ elnöke a vendégek között köszöntötte Fábián Lászlót, a MOB sportigazgatóját, valamint dr. Géczi Mariannt, az EMMI főosztályvezetőjét (Sportszakmai és Utánpótlás-nevelési főosztály), majd elnézést kért a küldöttektől, hogy a szombati pihenőnapon kellett akár a hosszabb utazást is vállalniuk azért, hogy részt vegyenek a sportág sorsdöntő eseményén. Az alapszabály megváltoztatásával ugyanis a pénzügyi konszolidáció hosszú és rögös útján is egy nagyobb lépést tehet meg a szövetség.
kozgy 1
A közgyűlés egyhangúan szavazta meg levezető elnöknek Lázár Jánost, majd az öttagú szavazatszámláló bizottság tagjait, vagyis Ladányi Krisztinát, Bor Pétert, Szentmiklósi Editet, Enyediné Horváth Rékát, valamint Freyerné Zsélyi Anitát, jegyzőkönyvvezetőként pedig Boros Máriát. Ők mind az iroda munkatársai, a hitelesítésért felelős személyek azonban nem kerülhettek ki az MTSZ alkalmazottai közül, így a levezető elnök két független tagot, Kovács Zoltánt és Herceg Attilát javasolta erre a posztra. A grémium az ő személyüket is egyhangúan elfogadta.
Lázár János ekkor ismételten beszámolt a pénzügyi helyzetről, jóllehet az hivatalosan nem szerepelt a napirendi pontok között. Mégis kapcsolódott az alapszabálymódosításhoz, hiszen ennek hiányában, a magyar kormánytól várható további segítségre sem lehet túl sok reménye az MTSZ-nek.
Az új vezetés hivatalba lépésekor a pénzügyi biztos által előirányzott az előző vezetés által felhalmozott 3,5 milliárdos kötelezettség mára már 4,9 milliárdra emelkedett, amelyben nagy része van az újabb és újabb anomáliák felfedezésének. S úgy tűnik, ez a szám még korántsem végleges, több tétel még függőben van. A már ismert növekményhez tartozik a közgyűlés előtti napon megismert jogtalan áfa visszaigénylésre, illetve be nem fizetett adókra vonatkozó 710 millió forintos összeg, amelynek visszafizetésére részletfizetést, a késedelmi kamatok elengedését, valamint a további vizsgálatok mellőzését kéri a szövetség. Ezzel az összeggel kapcsolatban különösen nagy probléma, hogy állami támogatásokból ezt nem lehet fedezni, így vagy mecénásokhoz, vagy a kormányzathoz lehet a megoldás érdekében fordulni. Ez az újabb kérés pedig azt is indokolja, hogy miért haladnak olyan nehezen az új elnökség alatt az állami támogatások megítélése, köztük az infrastruktúrális fejlesztések. Utóbbiakhoz már idén hajlandó lenne a kormányzat hárommilliárd forintos előleget adni, ám kizárólag abban az esetben, ha legalább az adóügyekkel kapcsolatos tartozások még idén rendezésre kerülnek.
Lázár János szerint az idejét múlt alapszabálynak is szerepe volt abban, hogy törvénytelenségekkel tarkított káosz alakulhatott ki az MTSZ előző vezetése idején. Éppen ezért ennek rendezése nélkül, a továbblépésre sincs reális esély.
Az új, jelenleg érvényes valamennyi törvényi szabályozóval tökéletesen harmonizáló alapszabály szövegezésével kapcsolatban alapos és széleskörű társadalmi előkészítésre volt lehetőség a kidolgozása óta eltelt közel egy esztendő alatt.
A levezető elnök arra kérte az egybegyűlteket, hogy a parttalan viták helyett kizárólag konkrét és konstruktív javaslatokkal álljanak elő az alapszabállyal kapcsolatban, amelynek elfogadása esetén térhetnek át a második napirendi pontra, az MTSZ területi szövetségeinek – a BTSZ kivételével – megszüntetésére vonatkozó javaslatra.
kozgy 3 copy copy
A hozzászólások sorát Juhász Gábor, korábbi sportigazgató, főtitkár kezdte, aki szerint amíg ő az MTSZ-nél dolgozott, a hivatalok folyamatosan ellenőrizték az áfa visszaigénylés menetét, ezért nem érti, honnan származik ez a 710 milliós hiány.
Lázár János válaszában konkrétan felsorolta azokat a tételeket, a könyvelési hibáktól kezdődően az elszámolási problémákig, amelyeket a NAV munkatársai találtak a 2019-es esztendő első negyedéves bevallásában.
Ezt a 178,9 millió forintra rúgó összeget tehát már hivatalosan felfedte az adóhatóság, vagyis biztosan be kell fizetni. Az önrevízióval feltárt további tételek esetében ugyan lehetne várni a jószerencsére, de nem érdemes, hiszen ezzel a méltányos elbánást kockáztatná a szövetség.
Lázár János ezt követően beszélt az alapszabály vitásabb kérdéseiről, amely az elnökség és a közgyűlés viszonyát, a tagsági jogviszony megszüntetését és a szavazati arány módosítását érintette.
Az elnök szerint az elnökség és közgyűlés jogkörei között az új alapszabály is egyensúlyt teremt, miközben az operációs munka gyorsaságát kívánja elősegíteni. Ami pedig a jogviszonyt illeti, úgy gondolja, hogy a közgyűléseken való részvétel nemcsak jog, de kötelezettség is. Aki pedig ezzel egymást követő három alkalommal, tehát több éven keresztül nem él, illetve nem tesz neki eleget, az gyakorlatilag a sportág életében sem vesz aktívan részt. A felmondásnak és a kizárásnak pedig objektív kritériumai vannak, Lázár János szerint senkinek sem kell attól tartania, hogy egy kritika megfogalmazása miatt bárkit ezzel sújtanának. A szavazati súlyozás gyakorlata már eddig is élt, az új szavazati arány a vidéki klubok erejét kívánja megerősíteni, ám ebben semmi újdonság nincs, hiszen elnöki programjában is előkelő helyen szerepelt a vidéki tenisz megerősítése.
A versenyrendszerben való aktív részvétel szükségességét Lázár János a tenisz kiemelt sportágak közötti helyével indokolta, amely egyértelműen teljesítményhez kötött. Az állam pénzügyi támogatásáért cserébe pedig joggal kéri számon az eredményes ugyanakkor jogszerű és átlátható működést. Az új alapszabály többek között erre az igényre is reflektál.
Brányik Györgyi az új alapszabállyal kapcsolatban két kifogást tett. Szerinte konkrétan meg kell fogalmazni, mi alapján lehet valakit kizárni, a „jogszabályt sértő magatartást” túlságosan tág fogalomnak tartja, hiszen a piroson való áthaladás is ide tartozik. Másrészt a közgyűlés előtt 48 órával előírt regisztráció sem tartható, így ennek megszüntetését javasolta.
Az alapszabály jogi hátterének előkészítésével megbízott ügyvéd, dr. Patay Gábor válaszában elmondta, hogy az alapszabály minden elemében az érvényes PTK rendelkezéseivel kíván harmonizálni, tehát a hatályos jogszabályoknak való megfelelés miatt került be az említett „jogszabályt sértő magatartás”.
Droppa Erika a szavazat elosztásokkal kapcsolatban azokat a klubokat hozta fel, amelyek leány és fiúcsapattal egyaránt kvalifikálják magukat az országos döntőbe, de ezért csak életkori pluszpontokat kapnak, majd kitért arra a problémára, hogy a legjobb korosztályos játékosok sok esetben már fiatalon felnőtt versenyengedéllyel rendelkeznek, nem pedig utánpótlással, jóllehet a pontszámításban ez utóbbi fog számítani. A szakember szerint az átigazolások miatt az sem teljesen világos, melyik játékos teljesítménye után, melyik klub kap majd többletszavazati lehetőséget.
A válaszban elhangzott, hogy komoly szakmai munka előzte meg a többletszavazatok megszerzésének lehetséges módozatait, a cél pedig az volt, hogy azon klubok lássák így értékelve utánpótlás-nevelő munkájukat, akik a teljes életkori vertikumot lefedik. A tervezet szerint tíz játékos után járna egy, huszonhat után pedig két plusz szavazat, így egy-két játékos alapvetően nem befolyásolja a klub súlyát. Az átigazolások miatt pedig senki sem kerülne hátrányos helyzetbe, hiszen az előző év január elseje és november 30-a közötti időszakot veszik majd figyelembe, s az átadó klub éppúgy beszámíthatja a versenyzőt, mint az átvevő. Az átláthatóság kedvéért a főtitkárnak minden esztendő december 31-ig kell nyilvánosságra hozni a pontos szavazati arányokat.
Borfői Botond hozzászólásában megköszönte, hogy Lázár János korábban levette az alapszabály módosítását a közgyűlés napirendi pontjai közül, mert így valóban elkezdődhetett egy érdemi egyeztetés ezzel kapcsolatban, s bekerülhettek olyan javaslatok a tervezetbe, amely a tagság véleményét tükrözték. Azt azonban nem érti, mit is jelent valójában az önkormányzatok munkájához való kapcsolódás, továbbra sem ért egyet azzal, hogy a tagság kezéből kiveszik a tagdíj összegéről való döntést, valamint a közgyűlés összehívásának 30-ról 15 napra csökkenő időkeretével. Ezt követően azt kérdezte, vajon mi lesz a hobbiteniszezőkkel, akik nem indulnak MTSZ-versenyeken, s ad-e lehetőséget a kritikai hangokra az új alapszabályzat.
Lázár János adott választ a kérdésekre, s az összehívás 30 napos határidejével és a tagdíj kérdésében egyaránt rugalmas álláspontra helyezkedett. Dr. Patay Gábor a versenyrendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy az abban való részvétel jelenleg is előfeltétele a szövetségi tagságnak, ám ezentúl csak azok a tornák számítanak, amelyek szerepelnek az MTSZ hivatalos versenynaptárában. Utóbbiba azonban az amatőr versenyeket is be kívánják emelni, s ha egy klubnak akár egyetlen teniszezője is elindul valamelyiken, akkor ezzel az egyesület már teljesítette is a tagság feltételét. A közgyűlés gyors összehívásával kapcsolatban úgy vélte, az elektronikus, e-mail-es kapcsolattartás ezen a téren is segíteni tudja az ügymenetet.
Sávolt Attila szakmai igazgató szerint most csak annyi történt, hogy meghatározták ezt a versenyrendszert, a terveik szerint azonban az MTSZ hivatalos naptárába nemcsak az amatőr, de az iskolai és megyei események is be fognak kerülni.
Kollár László azt kérdezte az MTSZ vezetésétől, hogyan fogják ellenőrizni az amatőr versenyzők indulását?
A szakmai igazgató a komoly információs fejlesztésben látja erre a megoldást, amely már zajlik a szövetségben, s a modern követelményeknek megfelelő, digitalizált eredménybejelentésnek köszönhetően valamennyi hazai teniszeredmény pontosan bekerül majd az adatbázisba, amely többletszavazatok összeszámlálásához biztosítja a kívánt adatokat.
Balázs Ildikó, a Decathlon teniszvetélkedők szervezője az általa életre hívott rendszerben szereplőkért, valamint az elsősorban hobbitenisszel foglalkozó klubokért érzett aggodalmát fogalmazta meg, amelyre Sávolt Attila úgy válaszolt, hogy a szövetség ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki a hivatalos programba be szeretne kerülni.
Utolsó hozzászólóként ismét Juhász Gábort hallhatták az egybegyűltek, aki nagy tapsot kért a jelenlévő teniszlegendának, Szabó Évának, majd azt javasolta, hogy az alapszabály tervezetnek az a körülbelül 98 százalékos része legyen csak most megszavazva, amellyel mindenki egyet ért, s ne nyílt, hanem titkos voksolással szülessen meg a döntés.
Lázár János ekkor lezárta a vitát, az új alapszabály előterjesztőjeként pedig bejelentette, hogy az együttműködés bizonyítékaként a hozzászólások alapján három ponton módosította előterjesztését. Eszerint nem lesz kötelező a közgyűlés előtti regisztráció, a tagdíjat nem az elnökség, hanem a közgyűlés fogja meghatározni, a rendes közgyűlés összehívásának határideje pedig továbbra is harminc nap lesz.
Ekkor Juhász Gábor kérésének megfelelően szavazásra bocsátotta, hogy titkos legyen-e a döntés, ám erre mindössze 16 igen és 1 tartózkodó szavazat érkezett, a szükséges 30 százalék (58) helyett, így nyílt szavazással döntöttek a küldöttek a két napirendi pont sorsáról.
1. napirendi pont: az új alapszabály elfogadása:
167 igen, 9 nem, 10 tartózkodás (nyolcan nem szavaztak).
2. napirendi pont: Az MTSZ területi szövetségeinek – a Budapesti Tenisz Szövetség kivételével – megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatala:
171 igen, 0 nem, 14 tartózkodás (kilencen nem szavaztak).