A Magyar Tenisz Szövetség elnöksége által véglegesített új Alapszabály tervezetének elfogadásáról a november 6-i, szombati közgyűlésen szavazhatnak a tagszervezetek.
A szövetség honlapja a tervezet jogi hátterének elkészítésével megbízott ügyvéddel, valamint az MTSZ főtitkár asszonyával készített interjút.
(Lapszemle, huntennis.hu) * Egymással párhuzamosan zajlik a Magyar Tenisz Szövetségen belül az előző vezetés által felhalmozott többmilliárdos hiány konszolidációja, valamint az érvényben lévő jogszabályokhoz alkalmazkodó új Alapszabály végleges formába öntése.
Amíg az előbbivel kapcsolatban megjósolhatatlan, hogy mikor zárul le, addig utóbbi esetében elkészült a véglegesnek szánt új Alapszabály tervezete, amelyről a november 6-i közgyűlésen szavazhatnak a tagszervezetek. Az előkészítő folyamat nehézségeiről, a tagszervezetekkel való egyeztetésekről, a módosítások szükségességéről és az esetlegesen vitát generáló döntésekről közölt beszélgetést a weblap Sütő Csillával, az MTSZ főtitkárával, valamint a tervezet jogi hátterének elkészítésével megbízott ügyvéddel, dr. Patay Gáborral.
Miért most, ebben a nagyon nehéz anyagi helyzetben, amikor a konszolidációnak nem látszik a vége, kell az Alapszabályt módosítani? Ennyire nem felelt meg a modern kor kihívásának a régi?
Sütő Csilla: Ahhoz, hogy a Magyar Tenisz Szövetség gazdasági és szakmai csődje ne ismétlődhessen meg, a szövetség tavaly megválasztott új elnöksége célul tűzte ki a szervezet működésének átfogó megújítását. Ennek keretében sor került a jelenlegi Alapszabály felülvizsgálatára, amely során megállapítást nyert, hogy annak toldozgatása helyett egy új alapszabályra van szükség. A jelenlegi Alapszabály elavult és hiányos, nem foglalkoztak korábban eleget azzal, hogy a rendelkezései megfeleljenek a jogszabályoknak. Ez sajnos olyan helyzetbe kényszerített minket, hogy rengeteg kérdésben nem tudtunk megfelelően eljárni azok pontatlan és hiányos szabályozottsága voltán, ami a szövetség napi munkafolyamataira is rányomja a bélyegét.
dr. Patay Gábor: A jelenlegi Alapszabály jogi felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy annak számos rendelkezését módosítani szükséges, illetve ki kell egészíteni a hatályos jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében. A jelenlegi Alapszabály több pontja kifejezetten ellentétes az eltérést nem engedő jogszabályi előírásokkal, és több esetben a jogszabályok által előírt tartalmi elemeket sem foglalja magában. Ezen túlmenően az Alapszabály több előírása egymással ellentmondásos, illetve jogilag pontatlan megfogalmazást tartalmaz. Mindezekre tekintettel a szövetség új elnöksége a hatékonyabb és átláthatóbb működés érdekében a korábbi Alapszabály teljes megújítását, és egy új, jogilag és szakmailag megalapozottabb, a hatályos jogszabályi környezetnek és a kor elvárásainak megfelelő alapszabály elkészítését és közgyűlés elé terjesztését határozta el.
Mennyire egy felülről irányított módosításról van szó, vagy netán a tagszervezetek is részt vehettek-e az előkészítő munkákban?
Sütő Csilla: A legkevésbé sem nevezhetjük felülről vezényelt módosításnak. Felülről leginkább csak egy keretet adtunk az új szabályrendszernek, kijelöltük a határokat, szinte mindenhol teret hagyva a módosításoknak. Ennek szellemében a szövetség több mint egy éven keresztül, többszöri felhívás alapján biztosított lehetőséget a tagszervezetek és a szakmai szereplők számára az új Alapszabállyal kapcsolatos javaslataik megtételére. Úgy gondolom, hogy ennek az egy évnek elégnek kellett lennie arra, hogy mindenki megtegye a módosító javaslatát, aki ezzel élni szeretett volna. Ezúton is köszönöm minden tagszervezetünknek a javaslattevő és építő jellegű munkáját.
dr. Patay Gábor: Az új Alapszabály tervezetének előkészítése során az elnökség több körben széleskörű társadalmi egyeztetést tett lehetővé annak érdekében, hogy annak tartalma megfelelő, minőségi kereteket biztosítson a szövetség működéséhez és a sportágban való részvételhez. A társadalmi egyeztetésekkel párhuzamosan a szövetség benchmark vizsgálatot is végzett, amely keretében több külföldi ország tenisz szövetségének alapszabálya is áttekintésre és értékelésre került, annak érdekében, hogy a már kipróbált és jól működő előírások számunkra is hasznosíthatóak legyenek, és az új Alapszabály tervezetébe beépítésre kerülhessenek. Ezen túlmenően jogi és szakmai egyeztetésekre került sor mind a szövetségben belül, mind pedig azon kívül, a tagszervezetek képviselőivel és egyéb érintettekkel egyaránt, amelyek során számos további kérdés megtárgyalásra, a javaslatok jó része pedig elfogadásra és beépítésre került.
Hány módosító javaslat érkezett a tagszervezetek részéről?
dr. Patay Gábor: Több körben, megközelítőleg hetven észrevétel, illetve javaslat érkezett, amelyeket részletesen feldolgoztunk, és az elnökség elé terjesztettünk. Az észrevételeket az elnökség megtárgyalta, és jó részüket részben vagy egészben elfogadhatónak, az új Alapszabály tervezetébe beépíthetőnek értékelte. Érdemes megjegyezni, hogy több olyan észrevétel is érkezett, amelyekben a tagszervezetek a közgyűlés elé terjesztett tervezetben foglaltaknál szigorúbb rendelkezések beépítését javasolták.
Mindig is fontos része volt a hazai teniszéletnek az amatőrök versenyeztetése. Miként rendelkezik róluk a tervezet?
Sütő Csilla: Továbbra sem veszít fontosságából a szabadidős tenisz, az amatőr teniszezők versenyeztetése. Az új Alapszabályban megjelenő fogalmak kifejezetten úgy kerültek pontosításra, hogy annak kárát az amatőr teniszezők se lássák, hiába egy sportági szakszövetség legfőbb feladata a versenytenisz bázisának növelése. A pontosítással azon amatőr versenyek is a versenyrendszer részét képeznék, amelyek a szövetség hivatalos versenynaptárában szerepelnek.
dr. Patay Gábor: Az amatőr teniszezők fontos részét képezik a tenisztársadalomnak, ez nem csak a saját véleményem, mivel az elnökségi ülések alkalmával meggyőződhettem arról, hogy ezt az elnökségi tagok is így gondolják. Az elnökség a hatályos Alapszabály rendelkezésével egyezően úgy döntött, hogy a szövetségi tagság feltételeként továbbra is előírja a versenyrendszerben történő részvétel kötelezettségét. A versenyrendszer fogalma azonban pontosításra került akként, hogy azon versenyek minősülnek a versenyrendszer részének, amelyek a szövetség hivatalos versenynaptárában szerepelnek. Ez jogilag megteremti a lehetőségét annak, hogy az elnökség szándékával egyezően a versenyrendszerbe tagozódó versenyek köre bizonyos mértékben az amatőrök versenyeit is magában foglalja, és így a kizárólag amatőr versenyzőkkel rendelkező tagszervezetek is megfelelhessenek a versenyrendszerben történő részvétel feltételének és a szövetség tagjai lehessenek.
Az új Alapszabály szerint megváltozna a szavazási rendszer, miszerint a budapesti klubok jelentős szavazattöbbséggel rendelkeznének egy-egy döntéskor. Ez nem érinti hátrányosan a kisebb, illetve vidéki klubokat, nem veszélyezteti az ő érdekeiket?
Sütő Csilla: Ezen állítás sajnos egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az új Alapszabály kidolgozása során az elnökség kifejezetten arra törekedett, hogy a sportágban kiemelkedő utánpótlásnevelést végző, és így a sportág jövőjét jelentősen előmozdító klubok a döntéshozatal során nagyobb súlyt képviseljenek. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy állításával ellentétesen az új Alapszabály tervezete szerint jelenleg nem a budapesti, hanem éppen ellenkezőleg, a vidéki klubok rendelkeznének több többletszavazattal.
dr. Patay Gábor: A közgyűlési többletszavazatok súlyozása alapvetően szakmai kérdés, de ilyen rendelkezés a jelenlegi Alapszabályban is szerepel. Figyelembe véve a beérkezett tagszervezeti észrevételeket, a kisebb klubok védelmében az elnökség úgy döntött, hogy hat főben maximalizálja a közgyűlésen egy tagszervezet által delegálható képviselők számát. Az új Alapszabály tervezetében megállapított közgyűlési többletszavazatokra vonatkozó szabályozás nem feltétlenül eredményezi a budapesti tagszervezetek túlsúlyát. A szövetség modellszámítást végzett, amely alapján az új Alapszabály tervezetében foglaltak szerint számolva jelenleg tizennyolc vidéki és tíz budapesti tagszervezet rendelkezne több mint egy szavazattal. A többletszavazattal rendelkező klubok közül jelenleg a vidékiek ötvenegy, a budapestiek pedig negyven szavazattal rendelkeznének.
Vélhetően az egyik legvitatottabb pontja a tervezetnek a kizárásokról szóló passzusok lesznek. Valóban kizárható lesz az a tag, amelyik kritizálja a szövetség munkáját?
dr. Patay Gábor: Ez a felvetés vélhetően félreértésen alapul. A szövetséget kritizáló tagszervezet kizárására vonatkozó rendelkezés nem szerepel az új Alapszabály tervezetében. Valóban tartalmazza a tervezet, hogy a szövetség tagja nem sértheti vagy veszélyeztetheti a szövetség sportszakmai, illetve sportdiplomáciai érdekeit, valamint nem sértheti a szövetség jó hírnevét. Ezek a rendelkezések azonban nem a szövetség kritizálására vonatkoznak. Előbbi a szövetség, és ez által a tagság sportszakmai és sportdiplomáciai érdekeit védi, míg utóbbi egy jogszabályban meghatározott és a joggyakorlat által megfelelően körülhatárolt kategóriát takar, amely annak alapszabályba foglalása nélkül is irányadó a tagságra.
Miért jobb, ha az elnökség határozza meg a tagdíjak mértékét, és nem az eddigi módon a közgyűlés?
Sütő Csilla: A Covid-helyzet miatt a közgyűlés hónapokig nem tudott ülésezni, így a tagdíjak megállapítására sem volt alkalom, ezért e körben az elnökség gyakorlati szempontokat vett figyelembe. Mivel a tagdíjak a költségvetés részét képezik, ezért a költségvetés elfogadása során erről a közgyűlés közvetve akkor is döntést hoz, ha a tagdíjak mértékét előzetesen az elnökség állapítja meg, azaz a közgyűlésnek lehetősége van az elnökség által meghatározott tagdíj mértékét módosítani. Az MTSZ vezetésének meglátása szerint elősegíti a szövetség éves gazdálkodását és hatékony működését, ha a tagdíjak megállapítása operatív szinten, már az év elején megtörténik.
Mennyire lehetséges ilyen anyagi háttér mellett megoldani a klubok támogatását?
Sütő Csilla: Véleményem szerint az anyagi támogatások szabályzása nem az alapszabály témakörébe tartozik, de a szövetség jelenlegi anyagi helyzetében is mindent megtesz azért, hogy lehetőségihez mérten támogassa tagszervezeteit különböző programokon keresztül. Pályázati lehetőségeket a megelőző évekhez hasonlóan tervezünk biztosítani, mint ahogy eddig is lehetett jelentkezni a Sport XXI. programra, versenyrendezési támogatásra, vagy említhetjük akár az Iskolatenisz programot is.
A másik nagy vita a megyei szövetségek megszüntetésére tett javaslat körül alakulhat ki. Tényleg szükséges lépés ez, miközben a budapesti szövetség működhet tovább?
Sütő Csilla: Személyesen egyeztettünk a megyei szövetségek képviselőivel, akik örömmel fogadták, hogy a szövetség leveszi a vállukról a szervezeteik adminisztrációs, valamint jogi feladatait, mert így ők kizárólagosan a megyei teniszélet fejlesztésére, különös tekintettel a bajnokságok szervezésére koncentrálhatnak a szövetség pénzügyi támogatása mellett.
dr. Patay Gábor: A jelenlegi Alapszabály szerint a szövetség területi feladatait a megyei szövetségek látják el. A megyei szövetségek többségének működése azonban rendkívül szabályozatlan és nehézkes. Jelenleg tizenöt megyei szövetség szerepel a bírósági nyilvántartásban. Ezek közül három rendelkezik bejegyzett adószámmal, kettő esetében az adószám törlésre került, míg a fennmaradó tíz területi szövetség bejegyzett adószámmal sem rendelkezik. A megyei szövetségek többsége a kötelező adminisztratív feladatait sem látja el megfelelően. Mindezeket értékelve az elnökség egy új szervezeti struktúra kialakítását javasolja, amelynek keretében – a rendezetten működő Budapesti Tenisz Szövetség kivételével – a megyei szövetségeket a szövetség hivatali szervezeti rendszerébe tagozódó megyei igazgatóságok váltanák fel. Az így létrejövő új szervezeti egységek gazdálkodásának, illetve működésének ellenőrzése lényegesen egyszerűbbé, praktikusabbá válhat. Mivel a jelenleg fennálló rendszerben a szövetség kezesként felel az önálló megyei szövetségek kötelezettségeiért, így különösen indokoltnak tűnik a szorosabb felügyelet és ellenőrzés.