A november 6-ra meghirdetett rendkívüli közgyűlést megelőzően az egy éve tartó szakmai egyeztetések javaslatait figyelembe véve az MTSZ saját weblapján közzétette az új alapszabály tervezetét. Mivel az egyik tagszervezettől ezt követően is érkeztek észrevételek a közgyűlés elé terjesztendő már elkészült változattal kapcsolatban, és megküldték azokat a többi tagszervezet számára, ezért az MTSZ közleményben reagált a tíz kérdésre.
(MTSZ) * Tisztelt Tagszervezetek!
A Magyar Tenisz Szövetség november 6-i rendkívüli közgyűlésének kiemelkedő jelentőséggel bíró napirendi pontja lesz a Szövetség új alapszabályának megvitatása. A Szövetség több, mint egy éven keresztül, többszöri felhívás alapján lehetőséget biztosított a tagszervezetek, illetve a szakmai szereplők számára az új alapszabállyal kapcsolatos javaslataik megtételére. Az eltelt idő alatt számos javaslat érkezett a Szövetséghez, ezeket az elnökség megtárgyalta, jó részüket pedig támogathatónak tartotta és beépítette az új alapszabály tervezetébe.
Egyik tagszervezetünk 2021. október 24-én tíz pontba foglalta észrevételeit a már közgyűlés elé terjesztett tervezettel kapcsolatban, és megküldte azokat a többi tagszervezet számára.
Az esetleges félreértések elkerülése, és a tagszervezetek megfelelő tájékoztatása érdekében az alábbiakban kívánunk röviden reagálni az így felmerült észrevételekre.
1. Még mindig nem világos, hogy az MTSZ a "feladatait a helyi önkormányzat által ellátandó közfeldatokhoz kapcsolódóan végzi" fordulat pontosan mit jelent, és mi szükség van az önkormányzatokhoz kapcsolásunknak?
Válasz: A Szövetség közhasznúsági nyilvántartásba vételéhez és a nyilvántartásban való feltüntetéshez az alapszabálynak tartalmaznia kell, hogy a Szövetség milyen közhasznú tevékenységeket folytat, és e közhasznú tevékenységeket mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő. Az alapszabály kérdéses pontjai azokat a közfeladatokat sorolják fel, amelyekhez kapcsolódóan a Szövetség a közhasznú tevékenységét végzi.
2. Továbbra is kizárható lenne az a klub, akinek éppen nincs versenyzője (amatőr és hobbi klubok nem lennének a jövőben MTSZ tagok).
Válasz: Az állítás helytelen. Az elnökség a beérkezett – enyhítést és szigorítást is javasló – észrevételeket megfontolva, a hatályos alapszabály rendelkezésével egyezően úgy döntött, hogy a szövetségi tagság feltételeként továbbra is előírja a versenyrendszerben történő részvétel kötelezettségét. Az új alapszabály tervezetében a versenyrendszer fogalma pontosításra került akként, hogy azon versenyek minősülnek a versenyrendszer részének, amelyek a szövetség hivatalos versenynaptárában szerepelnek. A szakmai vezetés szándékai szerint a versenyrendszerbe tagozódó versenyek köre bizonyos mértékben az amatőrök versenyeit is magában foglalja majd, így a kizárólag amatőr versenyzőkkel rendelkező tagszervezetek is megfelelhetnek a versenyrendszerben való részvétel előírásának.
3. A jelenlegi szavazat-számítási szabályok megszűnnének, a nagyobb budapesti klubok továbbra is igen jelentős többletszavazatokkal rendelkezhetnének (max. 6 szavazat).
Válasz: Az új alapszabály tervezetének kidolgozása során lefolytatott sportszakmai és elnökségi egyeztetések eredményeképpen az elnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szövetségi döntéshozatalban nagyobb súlyt kíván biztosítani a sportágban kiemelkedő utánpótlás-nevelést végző, és így a sportág jövőjét jelentősen előmozdító klubok számára. A beérkezett tagszervezeti javaslatokat figyelembe véve az elnökség akként döntött, hogy a közgyűlésen egy tagszervezet által delegálható képviselők számát maximalizálja, így az új alapszabály közgyűlésre előterjesztett tervezete szerint egy tagszervezet legfeljebb 6 képviselő delegálására jogosult. Az új szabályozás alapján több elismert, szakmailag sikeresen dolgozó vidéki klub is rendelkezne többletszavazatokkal, például, de nem kizárólagosan a Budaörsi Sport Club, a DEAC Sport Kft, a Fehérvár Kiskút Teniszklub Sportegyesület, a Gellért Szabadidőközpont Sportegyesület, a Panakor Tenisz Klub Egyesület, a Soproni Vasutas Sport Egylet, a Sportmánia Közhasznú Egyesület, Százhalombattai Városi Utánpótlásért Közhasznú Sportegyesület. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a fenti állítás helytelen, a vidéki tagszervezetek jelentős számú közgyűlési képviselővel rendelkeznének, biztosítva a vidéki teniszélet megfelelő súlyú képviseletét.
4. Továbbra sincsen garantálva, hogy a szavazatszámok mindenki számára ellenőrizhetők legyenek.
Válasz: Az állítás helytelen. Az átláthatóság érdekében – szintén tagszervezeti kérésnek eleget téve – az új alapszabály közgyűlés elé terjesztett tervezete már tartalmazza, hogy a főtitkár a tagok által a tárgyévben delegálható közgyűlési képviselők számáról készített nyilvántartást legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a tagok számára hozzáférhetővé teszi.
5. Továbbra is kizárható lenne az a tag, aki kritizálja a szövetség munkáját, vagy aki nem adja meg időben az e-mail címét.
Válasz: Az állítás helytelen. A Szövetséget kritizáló tagszervezet kizárására vonatkozó rendelkezés nem szerepel az új alapszabály tervezetében. Az észrevétel vélhetően arra az előírásra vonatkozik, amely szerint a Szövetség tagja nem sértheti vagy veszélyeztetheti a szövetség sportszakmai, illetve sportdiplomáciai érdekeit, valamint nem sértheti a Szövetség jó hírnevét. A Szövetség érdekeinek veszélyeztetése, illetve jó hírnevének sérelme azonban nem a Szövetség kritizálására vonatkozik. Előbbi a Szövetség és ez által a tagság sportszakmai és sportdiplomáciai érdekeit védi, míg utóbbi egy jogszabályban meghatározott és a joggyakorlat által megfelelően körülhatárolt kategóriát takar, amely annak alapszabályba foglalása nélkül is irányadó a tagságra. Az új alapszabály tervezete alapján kizárási oknak minősül, ha a tag az elektronikus levelezési címét, illetve annak változását a Szövetség felhívására póthatáridőn belül sem közli. Ennek oka az, hogy az új alapszabály alapján – a XXI. század követelményeinek megfelelve, illetve a hatékony működés érdekében – a Szövetség a tagszervezetekkel elsődlegesen a tagok által megadott elektronikus levelezési címen kíván kommunikálni. Kizárást azonban csak az okozhat, ha a tagszervezet a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a hiányosságot a póthatáridőn belül sem orvosolja. A kizárás továbbá ebben az esetben is csupán lehetséges szankció, az automatikusan nem következik be.
6. Továbbra is az elnökség határozná meg a tagdíjat (nem tudjuk, hova akarják emelni?).
Válasz: Tekintettel arra, hogy a járványhelyzet miatt a közgyűlés sokáig nem tudott ülésezni, és így a tagdíjak megállapítására sem volt lehetőség, a Szövetség részéről megfogalmazódott, hogy egyes más országos sportági szakszövetségekhez hasonlóan, lehetőség szerint, az elnökség hatáskörébe kerüljön a tagdíjak megállapítása. Mivel a tagdíjak a költségvetés részét képezik, ezért a költségvetés elfogadása körében erről a közgyűlés közvetve akkor is döntést hoz, ha a tagdíjak mértékét előzetesen az elnökség állapítja meg. Amennyiben esetleg a költségvetést a tagdíjak összegére kiható módon a közgyűlés nem fogadja el, vagy másként fogadja el, abban az esetben egy kezelhető elszámolási helyzet alakul ki. Az elnökség meglátása szerint elősegíti a Szövetség éves gazdálkodását és hatékony működését, ha a tagdíjak megállapítása operatív szinten, már az év elején megtörténik.
7. Továbbra is rövidített, 15 napos közgyűlés összehívás lenne.
Válasz: Az új alapszabály tervezetében praktikus okokból, a gyorsaság és a hatékonyság növelése érdekében legalább 15 napos határidő szerepel a közgyűlés összehívására, azzal, hogy ebbe az időtartamba a meghívó megküldésének napja, valamint a közgyűlés napja nem számít bele. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy érkezett még rövidebb összehívásra vonatkozó tagszervezeti javaslat is. Az elnökség álláspontja szerint az elektronikus kapcsolattartás bevezetésével a határidők könnyebben tarthatóak lesznek. Ezzel együtt, a napirendi pontok kiegészítésére vonatkozó határidők a tagszervezetek számára kedvezően – a tagszervezeti javaslatoknak megfelelően – módosításra kerültek.
8. A bizottságok önálló döntéseket hozhatnak, de nem tudni, mely bizottságok, milyen döntéseket?
Válasz: A bizottságok munkája elsősorban nem az alapszabályhoz, hanem a Szövetség operatív működéséhez kapcsolódó kérdés. A bizottságokat a jelenleg hatályos alapszabály sem sorolja fel, azok az SZMSZ-ben kerülnek meghatározásra. A Szövetség az új alapszabály elfogadása esetén is ezt a struktúrát kívánja fenntartani.
9. A megyei szövetségek megszűnnének, egy kivétellel: Budapest Tenisz Szövetség.
Válasz: Az elnökség álláspontja szerint az új alapszabály tervezetében megjelenő, a Szövetség központi szervezetrendszerébe tagozódó megyei igazgatóságok rendszere jobban működő és felügyelhető, hatékonyabb megoldást jelent. Az újonnan kialakításra kerülő rendszerben a Budapesti Tenisz Szövetség (BTSZ) jól szervezett működéséből és kiemelkedő jelentőségéből adódóan a központi szervezetrendszertől elkülönülve megtartaná önálló jogi személyiségét. Erre tekintettel azonban az új alapszabály tervezete részletesebb szabályokat tartalmaz a BTSZ felügyeletére, ellenőrzésére. A beérkezett tagszervezeti észrevételek között a megyei igazgatóságok hatáskörére vonatkozó javaslatok is szerepeltek, ezek jelentős részben beépítésre kerültek az új alapszabály tervezetébe.
10. Továbbra sincsen szó sajnos a klubok anyagi támogatásának biztosításáról, és - tudomásunk szerint - a tagszervezetek már második éve nem kaptak semmi támogatást munkájukhoz.
Válasz: A tagszervezetek anyagi támogatásának biztosítása nem az alapszabályban rendezendő kérdés. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy az állítás helytelen. A tagszervezetek az elmúlt évekhez hasonlóan a Sport XXI. program (23 millió forint) keretében pályázhattak támogatásra, ezen felül a Szövetség idén két új támogatási programot indított el. Az egyik a versenyrendezési támogatás, amelyből több, mint negyven klub részesült, a másik az Iskolatenisz program támogatás (jelentkezési határidő 2021.október 31.), amelyre eddig több, mint harminc tagszervezet adta be a jelentkezését. Ez utóbbi program keretében 10 millió forint kerül kiosztásra a tagszervezetek között. Mindezek mellett még az idei évre vonatkozóan folyamatban van két újabb támogatás kidolgozása, az egyik egy utánpótlás bázisnövelő, a másik pedig kizárólag vidéki klubok részére meghirdetni kívánt támogatási forma.
Budapest, 2021. október 27.
Magyar Tenisz Szövetség