Sütő Csilla: „Az, hogy működik a szövetség, nagyrészt a remek csapatmunka érdeme!”
A Magyar Tenisz Szövetség első női főtitkára pezsgőt fog bontani, ha végre-valahára lezáródik számukra a múlt összes ügye, és csak a szakmai feladataival foglalkozhat.
(Lapszemle: huntennis.hu) * Az idei esztendő elejétől Sütő Csilla látja el a főtitkári teendőket a Magyar Tenisz Szövetségben, aki saját bevallása szerint nem azzal foglalkozik elsősorban, hogy az előző vezetés mit rontott el, hanem azzal, hogy transzparensen és legjobb tudása szerint vezesse a szövetséget és segítse a tagszervezeteket.
Ahhoz, hogy sikerült talpra állítani minden szempontból az MTSZ-t, abban a főtitkár szerint hatalmas szerepe van a csapatának. Ugyan még mindig esnek ki csontvázak a szekrényből, úgy gondolja, lassan elérnek a konszolidációs folyamat végére, és onnantól kezdve kizárólag a főtitkári munkájára koncentrálhat. Nem szívesen ad interjút, mondván, beszéljenek helyette az eredmények, ám most a szövetségi honlap cikkének készítőjével kivételt tett. Az MTSZ internetes portálján megjelent interjút változtatás nélkül közöljük.
- Nyolc pályázó közül ellentmondást nem tűrő arányban választották meg majd egy éve az MTSZ főtitkárának. Ismerve az előzményeket, nem bánta meg, hogy pályázott?
- Ha nem szeretném a kihívásokat, akkor semmi keresnivalóm nem lenne a magyar sportéletben, a magyar sportadminisztrációban… A korábbi években a szövetség egyik tagszervezetének meghatalmazottjaként részt vettem az MTSZ közgyűlésein, kapkodtam is a fejem a botrányok miatt, és őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy pár évvel később már ebben a sportszövetségben fogok dolgozni. A kezdés nehézségein gyorsan túltettem magam, és azóta is töretlen lelkesedéssel és elszántsággal dolgozom, egyáltalán nem bántam meg, hogy pályáztam.
- Mik voltak az elvárásai önmagával szemben, mennyit sikerült megvalósítania ezekből?
- Az első hónap sokkhatásként ért, hetente kerültek ki csontvázak a szekrényekből, melyek ráadásul még nekiálltak harcolni is. A legfontosabb elvárásom az volt, hogy ne legyenek irreális céljaim, rövidtávon teljesíthetők legyenek és sikerélményeket adjanak. Az irodai adminisztrációt és pénzügyi osztályt szerettem volna hónapokon belül rendbe tenni, hogy a napi munka is folyamatosan történjen a pénzügyi elszámolások összeállítása és a szerződések rendszerezése mellett. Szeretném elérni, hogy minél több utánpótláskorú teniszezőnk teljesítménye komoly sportértekkel bírjon. Ugyanis a fiatalok könnyebben tudnak egy sikertörténettel azonosulni, illetve a szponzorok számára is eladhatóbbak lesznek a versenyeink.
- Minden sportágban, sőt az üzleti életben a siker alapja egy jó csapat. Sikerült már felállítania a sajátját? Helyére került minden a kirakósban?
- Abban, hogy ilyen töretlen a lelkesedésem, nagy szerepe van a kialakított csapatomnak. Igen, azt mondhatom, hogy remek emberekkel dolgozhatom együtt. Sikerült olyan kollegákat találnom, akik elhivatottak, nagy a munkabírásuk és ugyanúgy pozitív kihívásnak élik meg a mindennapi munkát, mint én. Nem volt egyszerű a kollegáknak sem ebben a nehéz helyzetben, éppen ezért a jelenlegi pénzügyi és jogi osztály minden dicséretet megérdemel, mert embert próbáló feladat a konszolidáció és a régi támogatások lezárása úgy, hogy szinte mindenki új, és nem rendelkezünk olyan plusz információkkal, amik ebben a helyzetben hasznosak lennének. Mivel a sportszakmai munka kialakítása, felügyelete Sávolt Attila feladata, elmondhatom, hogy az elmúlt hónapok alatt kölcsönösen segítettük egymás munkáját, teljes köztünk az összhang, és ezt mondhatom el a szövetség elnökségéről is, akik szaktudásukkal nagyon sok vitás, vagy csak megoldandó helyzetben segítik a munkánkat. Fontosnak tartom, hogy a havonta történő elnökségi ülések nagyon jó visszacsatolási lehetőségek számomra, jelzik, hogy jó úton haladunk, vagy ha bármit módosítanunk kell.
- Azt már a pályázatnál tudta, komoly gondokkal kell majd megküzdenie, hiszen az MTSZ hatalmas anyagi bajban volt. Hogy állnak jelenleg?
- Az állami támogatásoknak köszönhetően stabilizálódott a szövetség helyzete, azonban ezen támogatások elszámolása, az ÁFA revízió és a folyamatban lévő peres eljárások miatt nem szeretnék becslésekre bocsátkozni.
- Befejeződtek a vizsgálatok, és végre kizárólag a szakmai munkára tud koncentrálni, vagy esnek még ki csontvázak most is a szekrényből?
- A vizsgálatok még nem fejeződtek be, de végre olyan stádiumba kerültek, hogy azok futnak a maguk jogi útján. Sajnos még a múlt héten is került elő olyan szerződés, olyan pénzügyi kötelezettség, amiről eddig nem volt tudomásunk, és sem papír, sem pedig elektromos úton nem volt fellelhető az irodában az üggyel kapcsolatban. A munka nagyon jó irányba halad, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem bontok majd pezsgőt, ha végre csak a „hagyományos” főtitkári teendőkkel kell majd foglalkoznom.
- Mire a legbüszkébb az elmúlt majd tíz hónapból, és mi az, amit már most másként csinálna?
- A konszolidációban még mindig nem látjuk az alagút végét, ezt januárban még nem gondoltuk volna a kollegákkal. Nagyon büszke vagyok az irodai csapatomra, sikerült olyan munkahelyi légkört teremteni, ahova szívesen járunk be mindannyian, és ha határidős munka leadása van, kérdés nélkül mindenki teszi a dolgát a hivatalos munkaidőn kívül is. Jól működik a csapatmunka.
- Mennyire sikerült megtalálnia a kellő hangsúlyt a klubokkal? Sikerült-e visszaszerezni az előző vezetés által elherdált bizalmat a sportág szereplőinél?
- A klubok látogatását már a nyáron elkezdtem, és remélem, hogy hamarosan arról tudok beszámolni, hogy a legtöbb klubot, tagszervezet vezetőjét, helyzetüket és problémáikat személyesen ismerem. Nem azzal foglalkozom, hogy az előző vezetés mit rontott el, hanem azzal, hogy én transzparensen és legjobb tudásom szerint vezessem a szövetsége és segítsem a tagszervezeteket. Számomra kiemelten fontos a vidéki tenisz támogatása, ami Lázár János elnök úr céljaival is összhangban áll. Itt nemcsak azok a klubok, ahol utánpótlásnevelés folyik, hanem azok a klubok is, akik 2-3 pályával rendelkeznek, egy helyi kisváros teniszéletét mozgatják, és részt akarnak venni a magyar tenisz vérkeringésében. Fel kell ismernünk, hogy a szövetségnek ezek a versenyteniszbe még nem bekapcsolódott klubok nehézségei, problémái is fontosak, hiszen kihez fordulnának segítségért, ha nem az országos szakszövetséghez? Nekünk, az új vezetésnek eltökélt szándéka, hogy minél több korosztályos nemzetközi versenyt rendezzük, hogy ezzel a hazai teniszezők ranglistapontjainak gyűjtését segítsük, extra kiadások nélkül. Ehhez a sportszakmai alapok letétele a sportszakmai igazgató feladata, mi pedig az irodai stábbal arról gondoskodunk, hogy ezeknek a versenyeknek a rendezése jogilag és gazdaságilag minden jogszabálynak megfeleljenek.
- November 6-án közgyűlést tart az MTSZ. Mi lesz a legfőbb mondanivalója a tagság számára?
- Rendkívüli közgyűlést hívtunk össze, az új Alapszabály elfogadása és a MTSZ területi szövetségeinek – a Budapesti Tenisz Szövetség kivételével – megszüntetése miatt. Az új Alapszabályon a kollégák több mint egy éve dolgoznak, a tagságnak többször küldtük ki, kikértük a véleményeket és igyekeztünk minden módosítási javaslatot figyelembe venni. Az elnökség által elfogadott és a tagszervezeteknek kiküldött új Alapszabály tervezetet szeretnénk, ha a tagság megszavazná, mivel a jelenlegi több helyen pontatlan. Az MTSZ területi szövetségeinek megszüntetésére azért van szükség, mert többségüknek a működése rendkívül szabályozatlan és még a kötelező adminisztratív feladataikat sem látják el megfelelően. A területi szövetségek helyett olyan megyei igazgatóságokat szeretnénk létrehozni, melyek a szövetség ellenőrzése alatt a mi adminisztrációs segítségünket élvezik, és megkönnyítjük nekik a megyei bajnokságok szervezését, lebonyolítását, egyre több teniszezőt bevonva a magyar tenisz életébe. Nagyon szeretném, ha a közgyűlések hangulata végre átalakulna olyan találkozókká, ahova a tagság szívesen utazik, hogy a többi klub képviselőjével és velünk találkozzon.