Családi okok miatt tervezi Amerikából való hazatérését Hornok Miklós, a korábbi Davis Kupa-kapitány. A szakember szerint Fucsovics ismét jó formában van, ezt személyesen is tapasztalta San Diegóban. Hornok Miklós azt szeretné, ha legkisebb gyermeke hazai környezetben tenné meg az első versenyzői lépéseket.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Több mint nyolc évvel ezelőtt döntött úgy sportágunk egyik kiváló szakembere, hogy az Egyesült Államokban kezd új életet, és ott folytatja edzői munkáját is. Hornok Miklós számára az országváltás egyértelműen sikeres volt, saját tenisziskolájában immáron amerikai bajnokokat nevel, jelenleg is két korosztályos játékosát jegyzik az ország legjobb húsz teniszezője között.
Kaliforniában tehát minden a lehető legjobban alakult számára, a korábbi sikeres játékos, majd a különböző válogatottak szövetségi edzője, és Davis Kupa-kapitány azonban most ismét fontos döntést hozott. A tanév végeztével hazaköltöznek Magyarországra, jövő nyáron itthon kezdenek új életet.
− Megtaláltuk a számításunkat, éppen ezért nem anyagi, hanem családi okok állnak a döntésünk hátterében – osztotta meg honlapunkkal gondolatait Hornok Miklós. – Legkisebbik gyermekünk, Maverick most hatéves és azt szeretnénk, ha otthon kezdené meg az iskolát. Egyrészt azért, mert a gyökereink megőrzését nagyon fontosnak tartjuk, másrészt pedig azért, mert általában a sport kultúrája hazánkban és a környező országokban jóval magasabb szinten áll, mint itt. Ez első hallásra talán furcsának tűnik, pedig igaz. Különösen Kaliforniában nehéz olyan klubot találni, ahol a versenyzés, a legjobbra törekvés lenne a legfontosabb. A többség a viszonylag gyengébb eredményekkel is megelégszik. Ezzel szemben otthon még él a kiemelkedés, és a kitűnés iránti vágy, s igazából a feszültségek egy része is annak köszönhető, hogy mindenki túl akarja szárnyalni a másikat. Ez a szemlélet pedig a sport tekintetében kifejezetten jó, szeretném, ha kisfiunk is ebben a légkörben nőne fel.
Hornok Miklós az elmúlt több mint nyolc év során soha nem szakította meg a kapcsolatot az itthoniakkal, a magyar tenisz sorsát és mindennapjait a messzi távolból is szívén viselte, illetve nyomon követte. Ennek is szerepe volt a döntésében.
− Bevallom, kicsit irigykedve figyelem a Play and Stay-rendszer sikerét, azt a törődést és szervezettséget, amiben a legkisebbeknek részük lehet otthon – hozza fel az országváltás mögött meghúzódó teniszszakmai indokokat Hornok Miklós. – Ebből tudnak a gyerekek hosszútávú motivációt nyerni, szeretném, ha Mavericknek is része lenne ebben. Magyarországon az általános sportképzés és versenyrendszer jobb, mint az Államokban, arról nem is beszélve, hogy az ITF-tornák sokasága hatalmas segítség a teniszezők számára. Ha csak a környező országokat vesszük figyelembe, akkor egy pár száz kilométeres körzetben szinte egész évben lehet viszonylag olcsón versenyezni, s nem is akármilyen színvonalon. Itt hatalmas távolságokat kell megtenni egy-egy tornáért, ami gyerekkorban akár a nyugodt és kiegyensúlyozott fejlődés kárára is mehet.
A szakember szerint a sportban, különösen a teniszben nem lehet pénzért sikert vásárolni, csakis a kemény és hosszú évek alatt befektetett munka árán lehet befutni. A tengerentúlon, különösen Kaliforniában ezzel szemben a legtöbb tanítványa a gyors érvényesülést keresi, s ideje-korán feladja a küzdelmet. Mostanáig a legfiatalabb Hornok is négy-öt sportot űzött, édesapja az atlétikus alapok lerakására és a sport megszerettetésére fektette a hangsúlyt, ám szép lassan a versenyzés felé kell fordulniuk, amit igazából csak Európában lehet megtanulni. Amerikában ezzel szemben nagyon könnyen és gyorsan el lehet tűnni.
− Nagy örömmel követem Gálfi Dalma, Bondár Anna és Udvardy Panna sikereit, Stollár Fannyval őket még mi motiváltuk fiatal korukban a versenyzésre, ami egy életen át bennük maradt. Nagy szerencse volt, hogy együtt nőhettek fel, mindannyiuknak jót tett a hazai konkurencia – véli Hornok Miklós, aki Pannával kapcsolatban éppen azt az elhivatottságot emeli ki, amellyel már tizenhárom évesen naponta feljárt Balatonkeneséről, egy-két évvel később pedig egymaga is vállalta a Budapestre vonatozást. – Dalmának, aki kicsi korától, heti rendszerességgel járt a fővárosba Balatonfüredről, fantasztikus eredményei voltak juniorként, amit később ugyan számos hiba követett, de most úgy látom, ismét a munkáé nála a főszerep. Bodnár Anna Szeghalomról csinálta végig a gyermekkori felkészülést és futott fel 18 éves korára Európa tetejére. De ne felejtsük el a Babos nővéreket sem, akik Sopronból indultak a világ meghódítására, s Timi fényes karriert tudott építeni. A US Open idei döntőse, a kanadai Leylah Fernandez hozzájuk hasonlóan korosztályos Grand Slam-et nyert, világelső volt, s két évvel később, mindössze tizenkilenc évesen a felnőttek között is a legjobbak között van. Ez az átmenet sajnos nem minden magyarnak sikerült, ezért mindenképpen változtatni kellene a tehetségek menedzselésén. Fucsovics Marci is elvesztegetett néhány évet, szerencse, hogy végül visszakerült az élmezőnybe. Remélem, most már Dalma is ezen az úton jár. Csak éppen kár minden győzelemért, élményért, amit ebben a fontos életkorban kihagynak.
A szakember szerint egész fiatal korban kell a játékosok „programozását” megkezdeni. Nem véletlenül rendezik a juniorok számára a Grand Slameket azonos időpontban, a bioritmust is a nagy tornák üteméhez kell igazítani. A koronavírus-járvány miatt most ez a rend alaposan felborult, a férfi mezőnyben ezért is vannak olyan furcsa eredmények. Novak Djokovics is túlterhelte a programját, Golden Slamet szeretett volna, és még Grand Slam sem lett belőle. Tíz éve már, hogy augusztusban jut némi ideje a feltöltődésre, idén erre nem volt lehetősége.
− Nehéz dolog a formaidőzítés, még a legjobbak is tévedhetnek – teszi hozzá Hornok Miklós. – Éppen ezért nagyon fontos a szakemberek szerepe, akiket szerintem egyre kevésbé becsülnek meg. Minél sikeresebb egy játékos, annál inkább a menedzserek döntenek a sorsáról, ami senkinél sem vezet jóra. A siker titka ugyanis az edző-játékos kapcsolatban rejlik, az érzelmek és a kötődés minden sportoló esetében fontos.
Fucsovics Mártont nemrégiben személyesen ment el megnézni San Diegóba és nagyon elégedett volt azzal, amit látott. Szerinte a legjobb magyar férfi játékos jól játszik és igen harmonikus körülmények között edz. Jancsó Miklóssal és Nagy Zoltánnal szakmailag megalapozott, jó munkát végeznek. (A legfrissebb hír: Marci 6:7(5), 6:3 6:1-re legyőzte a 4. kiemelt, a világrangsor 20. helyén álló Bautista Agutot az antwerpeni ATP verseny második körében és idei ötödik negyeddöntőjébe jutott be, aztán viszont Lloyd Harris 6:2, 7:5-re nyert a magyar játékos ellen − a szerk.)
− Törvényszerű, hogy Marci az utóbbi időben egy picit halványabb teljesítmény nyújtott, az első félévben annyit volt pályán és olyan jó eredményeket hozott, hogy kijátszotta a maximumot. Történelmi eredményt ért el, nem csoda, ha elfáradt. Az elszántság és az akarat, amellyel országunkat a legjobbak között képviseli, azonban még mindig ott ég benne, s ez a legfontosabb – eleveníti fel a Fucsoviccsal és stábjával történt találkozását Hornok Miklós, aki szerint az idősebb játékosok számára már jó választás lehet az Egyesült Államok. Nem véletlenül keresik a tengerentúli egyetemek is a hajtós és lelkes európai, annak is leginkább a keleti részéről érkező teniszezőket. Szerinte az amerikai fiatalok esetében éppen akkor tennék jól, ha már junior korukban évente három-négy hónapra átküldenék őket az öreg kontinensre versenyezni.
A Hornok család ezt most maga teszi meg, s szerencsésnek érzik magukat amiatt, hogy ezt a „luxust” megengedhetik maguknak.