A Budapesten megrendezett 25 ezer dolláros női illetve férfi ITF World Tour viadalon minden számban magyar győzelem született.
Jani Rékának hibátlan játékot kellett produkálnia olasz vetélytársa legyőzéséhez. Valkusz Máté vállsérülése miatt továbbra sem tudott felülről szerválni, az alapjátékban azonban felülmúlta lengyel ellenfelét.
A páros számokban már előző nap ünnepeltük a hazai nyerteseket.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) Jani Réka, a női 25 ezer dolláros budapesti ITF-torna harmadik kiemeltje, a tőle megszokott elhatározottsággal és lelkesedéssel lépett pályára a vasárnapi döntőben. Ellenfele, a második kiemelt olasz Giulia Gatto-Monticone volt, akit szinte állva hagyott a meccs elején. A WTA világranglistáján pillanatnyilag 191. helyen álló magyar teniszezőnő már 5:0-ra vezetett, amikor ellenfele az első játékot nyerte. Végül 6:1-re hozta Réka az első szettet, s alig több mint harminc percre volt ehhez szüksége.
− Kívülről és az eredmény alapján is úgy tűnhetett, hogy igen sima volt az első szett, de belülről azért ezt másképp éreztem. Hiba nélkül kellett játszanom – idézte fel az első szettet Jani Réka, amelyről az eredménynél sokkal többet egyébként sem lehetett feljegyezni, csak annyit, hogy a pályán minden úgy történt, ahogy azt a magyar teniszező eltervezte. – Variáltam a játékot, ami láthatóan egyáltalán nem feküdt az ellenfelemnek. A gyors első szett tehát elsősorban ennek volt köszönhető.
A második szett viszont heves olasz támadásokkal indult, Gatto-Monticone elvette Réka adogatását, s gyorsan 2:0-as vezetéshez jutott. A magyar teniszező ekkor egyre idegesebb lett, ami egyáltalán nem akadályozta meg abban, hogy visszajöjjön a játékba. Nagy küzdelemben hozta a következő szerváját, majd visszabreakelt. Ez láthatóan megnyugtatta a magyar játékost, ám 2:2-nél ismét egy hosszú és nehéz gémmel tudta csak visszavenni a vezetést. A hatodik játékban már az olasz játékos idegeskedettt, olyannyira, hogy kettős hibával fejezte be adogatását. Réka ekkor már az 5:2-ért szerválhatott, s bár 0-40 is volt az állás, sikerült hozni az adogatását. A meccs befejezésére ennek ellenére várni kellett, az olasz teniszezőnő még összehozott két játékot, ám a szettet és vele a meccset, valamint a tornát, Jani Réka nyerte.
− Giulia a második szett elején sokkal agresszívabb lett, hiszen a gyors első után változtatnia kellett valamin – avatott be bennünket a pályán történtek lelki hátterébe Jani Réka. – Emiatt természetesen idegesebb lettem a szokásosnál, hiszen mindenképpen nyerni akartam. S bár amikor visszabreakeltem, valamelyest tényleg megnyugodtam, azért a nyomás egyáltalán nem enyhült. Egy meccset mindig nehéz befejezni, különösen akkor, ha az ellenfél is hasonló tudású. Ráadásul ismertem is, tudtam róla, hogy nem fogja ajándékba adni a meccset és a tornagyőzelmet. Éppen ezért a feszültség végig bennem maradt. A kitartásom azonban most is kifizetődő volt, nagyon örülök a győzelemnek. És természetesen annak is, hogy a hosszú és fárasztó menetelés után ezen a héten beiktattam a programomba ezt a magyar versenyt. Jó érzés volt hazai közönség, a családom és a barátaim előtt nyerni.
És persze a tornagyőzelemmel járó pontok is nagyon jól jönnek Jani Réka Lucának, aki saját bevallása szerint sohasem szokta nézni melyik verseny, mennyit ad. Ő inkább a játékra koncentrál, és valóban pontról pontra, meccsről meccsre halad. Ahogy ezt Budapesten is tette. A pályán nyújtott jó teljesítmény pedig így is úgy is, a világranglista helyezésben tükröződik majd.
A délutáni férfi döntőnek is volt magyar résztvevője, Valkusz Máté révén, aki a lengyel Pawel Cias személyében egy rutinos, három éve még az ATP világranglista 393. helyén álló játékost kapott ellenfeléül. Utóbbi, a torna negyedik kiemeltje a torna során többször is a kitartásának köszönhette győzelmét. Az első mérkőzésén Colin Sinclair ellen rövidítésben hozta a második szettet, a következő körben pedig Fajta Péter ellen nyerte 7:5-re az elsőt. Igazán emlékezetes meccset azonban az elődöntőben játszott, Piros Zsombort nagy fordítás után verte 3:6, 7:5, 6:3-ra.
Valkusz Máté ezzel szemben látszólag könnyebben jutott el a döntőig, valamennyi meccsét két szettben nyerte, s csupán a második fordulóban, a szlovák Milos Karol ellen volt izgalmasabb az első játékrész, amit 7:6(1)-re hozott. A valóságban azonban ennél jóval bonyolultabb volt a torna harmadik kiemeltjének helyzete, hiszen a második fordulótól kezdődően vállsérülés miatt csak alsó tenyeres szervával tudott adogatni. S bár az elején gondolkodott azon, hogy feladja emiatt a tornát, végül úgy döntött, amíg így is sikerül nyernie, addig küzdeni fog. Azt azonban maga sem gondolta volna, hogy a döntőig, mi több a tornagyőzelemig meg sem fog állni.
− Nagyon rossz érzés lehetett a többieknek ellenem játszani, hiszen nagyon is bele tettem mindent azokba az alsó szervákba, amelyek kiszámíthatatlanul, mégis jól helyezve és erősen érkeztek meg a másik térfelére – ismerte el az alulról is többször 120 km/óra felett „szerváló” Valkusz Máté, akinek a találkozó elején azonnal adogatással kellett kezdenie. A rutinos lengyel, aki alaposan feltérképezte a magyar játékát, hiába nyerte meg a meccs előtti pénzfeldobást, ő inkább a fogadást választotta. A taktika azonban nem jött be, mert a pályán láthatóan ő sem tudott mit kezdeni Valkusz tenyeres szervájával. Különösen 2:2 után lett ez látható, Máté magabiztosan és szép játékkal, 35 perc alatt hozta az első szettet 6:3-ra.
Pedig a lengyel minden tőle telhetőt megpróbált, gyorsítást, labdatartást, rövidítést, amit csak kínált a játékhelyzet. Hiába, inkább csak egyre idegesebb lett. A második szettre azonban higgadtabban állt fel, hozta a szerváját, majd Mátéét is elvette, a meccs folyamán először. Az addig rezzenéstelen arccal teniszező Valkusz ekkor lett picit ideges, ám nem sokáig tartott felindultsága, így rögtön visszabreakelt, majd a saját adogatását hozva ismét 2:2 lett az állás. És ismét Máté lépett meg a legjobb pillanatban 3:2-re fordítva. A hatodik játék az idegek harcát hozta, különösen a lengyel teniszező részéről, aki ekkor már nemcsak a körülményekben, de a közönségben is kereste a hibát. Máté ezzel szemben szótlanul játszott, s ezzel a legjobb taktikát választotta, hiszen 5:3-ra elhúzott.
− Egyszerűen nem éreztem a félelmet, egy sajátságos „flow-élményben”, vagyis átszellemült állapotban teniszeztem végig a hetet, s különösen ezt a meccset. Meg se szólaltam, csak mentem előre, semmi sem tudott az egyensúlyomból kibillenteni – beszélt a találkozó alatti érzéseiről Valkusz Máté, aki 5:4-nél a meccsért szerválva, már három labdányi hátrányban volt, mégis fordítani tudott. Sőt, ezt követően a legelső meccslabdáját meg is nyerte. – Ha eltekintünk a sérülésemtől, akkor azt tudom mondani, hogy ez volt az egyik legjobb teniszélményem, számomra a legszebb győzelem. Jó volt hazai közönség előtt játszani, a családom és a barátaim előtt nyerni. Ami pedig a tanulságokat illeti, mert van belőle bőven, menni kell tovább, edzeni a lehető legmagasabb szinten. Nincs mese, a topszint ott van bennem, csak hétről hétre ki kell hoznom magamból. Hátulról most is nagyon erős és jó voltam, ami azért nagy magabiztosságot ad a játékomnak. Most az lesz az első dolgom, hogy rendbe hozom a vállamat, s utána folytatom az idén sikeresen megkezdett utat.
A találkozó után edzők, edzőtársak, barátok és családtagok köszöntötték a hősies körülmények között győzedelmeskedő Valkusz Mátét. Honlapunk pedig Sávolt Attilát, az MTSZ szakmai igazgatóját kérte rövid értékelésre.
− A torna beváltotta a reményeinket, amelyeket egy olyan nemzetközi torna rendezéséhez fűztük, amelyen láthatjuk a magyar játékosok helytállását, miközben magunkat is ki tudjuk próbálni verseny rendezőként – mondta Sávolt Attila. – Mindkét kérdésre egyértelműen pozitív választ kaptunk, teniszezőink kihasználták a kínálkozó lehetőséget és nagyszerűen szerepeltek, a szervezés szempontjából pedig az a tanulság, hogy jövőre további ITF, sőt ATP Challenger tornáknak is otthont tudunk adni. Huszonöt és tizenötezer dollár összdíjazású versenyből hármat-négyet szeretnénk a férfi, és a női vonalon egyaránt, Challengerből pedig kettőt. Utóbbiak fontos lépcsőfokot jelenthetnek a Piros, Valkusz, Marozsán, Fajta, Velcz ötösfogat számára, ráadásul a Grand Slam-kvalifikációk idején szeretnénk majd pontszerzési lehetőséget biztosítani a számukra. Az elsőt ezért a Roland Garros előttre tervezzük. A lányoknál a WTA-torna szerencsére már adott, Márky Jenővel azonban már gondolkozunk egy százhuszonötezer dolláros viadal megrendezésén is. Ezeknek köszönhetően egy szép karriermodellt tudunk kínálni a tizenkilenc-huszonhárom éves korosztálynak. De azt azért hozzá kell tennem, a rendezés elsősorban mindig anyagi kérdés, tehát a szövetség helyzete határozza meg, milyen szakmai lépéseket tehetünk.
Sávolt Attila a tornát értékelve elismerte, hogy a selejtezőtáblán szereplő magyar játékosok számára még túl magasan volt a léc, így azt többnyire nem is tudták átugrani. Ebből pedig az következik, hogy tíz alatti azon női illetve férfi játékosaink száma, akik egy 25 ezer dollár összdíjazású torna színvonalán tudnak játszani. Ezzel azonban a szakmai igazgató szerint mindannyian tisztában voltak, már az első találkozók előtt is:
− Jó lenne, ha dupla, vagy tripla ennyien lennének, de ez most még nincs így. Viszont ez az elérendő cél. Most annak örülünk, hogy a főtáblán szereplő magyarok bizonyítási és pontszerzési lehetőséget kaptak, s a jövő évre tervezettek is hozzájárulnak majd a fejlődésükhöz. Azt ugyanis már a nyári WTA-torna is megmutatta, a hazai pálya előnye a mi sportágunkban is nagyon sokat számít – zárta értékelését Sávolt Attila.