Lukács Vanda szerint a hosszú évek befektetett munkája ért be az elmúlt hónapok sikereiben. A 28 éves játékos a 15 ezres tornákon gyűjtött pontokkal már a 25 ezreseket, később pedig a Grand Slam viadalok selejtezőit célozza. Sokat fejlődött fejben az utóbbi időben, a törökországi döntőben is jól kezelte a törvényszerű hullámvölgyet.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Sikeresen portyázott Törökországban Lukács Vanda, hiszen az Antalya városában töltött három hét alatt az első 15 ezer dolláros összdíjazású női tornát megnyerte, a másodikon negyed-, a harmadikon pedig elődöntős volt. Utoljára két évvel ezelőtt emelhette magasba hasonló viadal trófeáját egyesben, párosban viszont már idén is összejött egy tornagyőzelem. Május végén Görögországban sikerült a dobogó legmagasabb fokára felállnia, az olasz Melania Delai oldalán.
A három hetes török túra alatt azonban csak az egyesre koncentrált, mivel célja eléréséhez, vagyis a 25 ezreseken is biztos főtáblássá lépni elő, a 15 ezreseken elért sikereken át vezet az út. A távolabbi jövőben pedig a Grand Slam-viadalok kvalifikációja jár a fejében, amelyben mostanában több magyar női versenyzőnk is rendszeresen érdekelt.
De Vandánál maradva, arra kérdésre kerestük a választ, hogy a WTA világranglistáján pillanatnyilag 547. helyen álló, 28 esztendős játékos minek köszönheti a jó sorozatát?
− Összességében mindenképpen a hosszú évek alatt beletett kemény munkát említeném, s csak halkan jegyzem meg, ezek az eredmények már korábban is jöhettek volna, ha kicsit is szerencsésebb vagyok – véli Lukács Vanda, aki nehéz és küzdelmes karriert tudhat maga mögött, s bár 2017-es hátsérülése előtt már a női profi teniszezők összevetésében a 369. helyen rangsorolták, a kihagyást követően a 796.-ra csúszott vissza. Két éve azonban ismét újult erővel harcol az élmezőnybe kerülésért, s azóta segíti felkészülését Kardhordó Szilárd, a MESE Tenisz vezetője.
lukacs vanda es kardhordo szilard copyLukács Vanda és Kardhordó Szilárd
– Szilárddal nagyon jól megértjük egymást, de utazni nem tud velem, mert egyrészt ott van neki a saját klubja, másrészt a kicsi gyerekei életében is jelen szeretne lenni. Emiatt került a képbe nem is olyan régen, Tóth Gábor János, aki a kísérésemben is lát fantáziát, s bár eddig az elfoglaltságai miatt a vártnál kevesebbszer utaztunk együtt, szeptembertől szorosabbra fűznénk ezt a szálat. Törökországba a párom kísért el, aki ugyan teniszkérdésekben nem szakember, de legalább nyugodt hátteret biztosított nekem. Sajnos nagyon nehéz jelenleg utazóedzőt találni, s ezzel a problémával korántsem vagyok egyedül.
Lukács Vanda kénytelen volt hamar felnőni és az önállóság útjára lépni, amelynek jelenleg is nagyon nagy hasznát veszi. Mérnöki pontossággal rakja össze a verseny- és edzésprogramját. Utóbbiban nagy segítség számára, hogy a Nemzeti Edzésközpontban az ott készülő lányokkal üthet, amikor éppen itthon tartózkodik. Ilyenkor kora délelőttől késő délutánig egyetlen helyen meg tudja oldani az aznapi gyakorlásait, ráadásul anélkül, hogy edzőt, vagy pályát kellene fizetnie.
− A NEK-en magas színvonalú edzések vannak, és a versenyek előtti pontjátékokat is le tudom ilyenkor a lányokkal – beszél Vanda a mindennapi magyarországi rutinjáról. – Ezek a napok nagy könnyebbséget jelentenek, hiszen Szilárdhoz is mennem kell, és Gáborral is van, hogy csak este, az edzéseit követően tudunk találkozni a Tabánban. Ilyenkor gyakran lépcsőzünk, mert nagyon jól ért a kifejezetten teniszes erőnléti fejlesztéshez. Egyébként, amikor erőt akarok építeni, akkor még mindig kitartok Kiss Dániel mellett, aki ebben verhetetlen. De Kellner Ádám révén a BTC-n megismerhettem Mészáros Dánielt is, aki szintén remek kondiedzéseket tartott.
A törökországi jó sorozat hátterében azonban Vanda szerint inkább az áll, hogy fejben sokat fejlődött, a mentális felkészülésre minden mérkőzés előtt nagy figyelmet fordít. Mégis nehéz egy fontos találkozón végig ugyanazon a jól meghatározott szinten maradni. A török Ilay Yoruk elleni fináléban már 6:0, 3:0-ra is vezetett, s végül 6:0, 5:7, 6:3 lett az eredmény, jóllehet a meccs elején tökéletes játékot hozott.
− Kicsit elfáradtam az erős kezdéstől, s az jutott az eszembe, hogy már csak három gémet kell nyernem – idézi fel a török torna egyik nagy tanulságát Lukács Vanda. – Ettől persze azonnal elment a jó játék, jöttek az apró hibák, amit az ellenfél tökéletesen megérzett. A döntő napján egyébként is pokolian meleg volt, negyven fölé kúszott a hőmérő higanyszála, amit akkor szintén nehezen viseltem. A döntő szettet végül fejben hoztam le, örülök, hogy egy hullámvölgy nem törte meg az elhatározásomat. Tudom, hogy pontról pontra szabad csak haladni, másra nem lehet játék közben gondolni, a kisördög valamiért mégis mindig megkísért bennünket a negatív bevillanásokkal. Ezeket kell időben és határozottan kezelni a győzelemhez, ahogy most is tettem. Figyelem a játékostársak nyilatkozatait és igyekszem belőlük tanulni, ők is hasonlóképpen oldják meg ezt a problémát.
lukacs vanda 202106 15 ezres tornagyozelemAntalya, 2021: tornagyőzelem
Vanda tehát a rá jellemző kitartással és céltudatossággal járja tovább a tornákat, az erőt pedig abból a meggyőződésből meríti, miszerint több van benne annál, amit eddig sikerült kihoznia magából. Éppen ezért nem is tudna egyelőre búcsút inteni a tenisznek, hiszen úgy érzi, ezt a feladatát még közel sem teljesítette. A sportág iránti szeretete miatt pedig továbbra sem érzi tehernek a mindennapi küzdelmeket és a többnyire magányos utazásokat.
− Az szokott eszembe jutni, bárcsak tizenkilenc évesen is úgy kezeltem volna a dolgaimat, mint manapság. De ezen már kár rágódni, járom a saját utamat és kizárólag a játékomra koncentrálok – összegzi ars poétikáját Lukács Vanda, akinek azért más dolgokra is figyelnie kell. Most éppen arra, hogy a programjában következő grúziai, immáron főtáblás 25 ezer dolláros tornára való nyugodt felkészülését kockáztassa-e azzal, hogy a budapesti WTA-tornára várakozók listáján maradva esetleg később kell Telaviba utaznia.
Hiába, az élet általában döntések következménye, a profi teniszezők esetében pedig ez hangsúlyosan igaz. Bár Vanda továbbra is úgy gondolja, az általa befektetett munka valamilyen formában úgyis meghozza gyümölcsét.