A közelmúltban Miskolcon megrendezett Braun János kerekesszékes tenisz emléktornán játékosokkal és vezetőkkel beszélgettünk a szakág helyzetéről.
A mozgássérült emberek számára a sport nemcsak a fizikális aktivitás megőrzését biztosítja, de emberi kapcsolatokat is jelent.
Bor Péter szakágvezető szerint az épek számára is sok tanulsággal szolgál a kerekesszékes versenyzőkkel való találkozás.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * 2020 júniusában nagy veszteség érte a hazai kerekesszékes teniszezők társadalmát Braun János, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége alelnökének halálával. Az ő emlékére rendeztek június közepén emlékversenyt Miskolcon, a lelkes sportoló és szakvezető szűkebb pátriájában. Olyan kezdeményezések voltak köthetőek a nevéhez, amelyek alapjaiban változtatták meg az Észak Magyarország legnagyobb településén és környékén élő mozgáskorlátozott emberek életét. Munkásságában pedig a tenisz, mint egyik kedvenc sportága mindig is központi kérdés volt, a világranglistán a 112. volt a legjobb helyezése.
− Jánossal közel harminc éve találkoztam először, együtt feküdtünk egy kórházban, majd sokáig együtt dolgoztunk, ám a legszorosabb kapocs mégiscsak a tenisz volt közöttünk – emlékszik vissza párospartnerére Mézes János, az Alapítvány a Kerekesszékes Teniszért játékosa. – Emiatt mindenképpen különleges érzés a nevével fémjelzett tornán indulni, ráadásul nagyon sokat tett a sportág népszerűsítéséért is. Nemcsak játszott, de abba is sok energiát fektetett, hogy mások is tudomást szerezzenek arról, mit is csinálunk a teniszpályán, s ezen keresztül kicsit jobban megismerjék a mindennapi nehézségeinket. Nagyon fontos tehát, hogy megőrizzük emlékét, s a jövőben is összegyűljünk itt Miskolcon, az ő tiszteletére.
kerekesszekes 5Mézes János
Mézes János 1988-ban került kerekesszékbe, s úgy gondolja, azóta sokkal jobb lett a helyzetük. Nemcsak a sport, de az élet valamennyi területén. Szerinte, az átlagemberek is nyitottabbak lettek feléjük, ám még mindig van min javítani. A legfontosabb azonban mégiscsak a sportolási lehetőségek bővülése.
− Több mint húsz éve járok rendszeresen versenyekre, amelyek elsősorban az aktív mozgás és a teniszező társakkal való találkozás örömét adja. Számunkra különösen fontos az aktivitás megőrzése, hiszen amint ez eltűnik, kiszolgáltatottak leszünk. És ez nem jó. Aki versenyszerűen sportol, az természetesen szeretne minél jobb lenni. Én általában saját magamhoz viszonyítom a fejlődést, saját magamat szeretném legyőzni. S bár gondolunk a helyezésre is, nem érmekben mérjük az igazi sikert − összegzi a versenyzéssel kapcsolatos gondolatait Mézes János.
Lelik Ferenc, a Smart Tennis SE válogatott játékosa egészen más utat járt be, mint sporttársa. Ő már korábban is teniszezett, ám balesetét követően hosszú ideig, ez volt az egyetlen dolog, amelyet nem tudott újrakezdeni, immáron kerekesszékesként.
kerekesszekes 6Lelik Ferenc
− Viszonylag gyorsan hozzászoktam az új helyzethez, minden problémával megtanultam együtt élni, semmi sem zavart, csak a tenisz – emlékszik vissza a kezdetekre az azóta ebben a szakágban is sikeres játékossá fejlődött Lelik Ferenc. – Hosszú-hosszú éveken át jelentett problémát, hogy taktikájában, szellemi hozzáállásában igencsak különbözik az alapsportágtól. Körülbelül tíz év telt el, mire ráéreztem, hogy ennek is megvannak a szépségei. Azután jöttek a vállfájások, amelyeket egyszerűen nem tudtam kikúrálni. Mindent kipróbáltam, semmi sem segített. Végül az erősítésben találtam meg a megoldást, jóllehet az egyik orvos kifejezetten a pihenést javasolta. Ráadásul ekkor más sportágakat is kipróbáltam, s minél erősebb lettem, úgy tűntek el a fájdalmak is. Nagy meglepetésként ért, hogy nemrégiben a kézilabda válogatottba is bekerültem.
Lelik Ferenc azon kerekesszékesek közé tartozik, akik nemcsak a mozgás öröméért játszanak, de az eredményt is fontosnak tartják. Bár azt is elismeri, hogy a fizikális aktivitás a mentális és szellemi képességek karbantartásához nagyban hozzájárul. Néhány évvel ezelőtt komolyan kezdett el edzeni, s a munkához kiváló trénert és egyesületet is talált. Napról-napra a lehető legtöbbet próbálja kihozni magából, s ezt számszerű célokban is ki tudja fejezni:
− A mi világranglistánkon több mint hatszáz sportoló van, a legjobb helyezésem a 130. körül volt, a pandémia miatt azonban visszacsúsztam a 180.-ra. Most azért dolgozom, hogy a legjobb száz közé kerüljek. Ez egy fantasztikus kihívás a számomra, külön öröm, hogy ötvennégy évesen sikerült megvalósítanom ifjúkori álmomat, a válogatottba kerülést.
Lelik Ferenc ennek köszönhetően ma már a nemzetközi viszonyokat is jól ismeri, a legutóbbi világkupán résztvevő magyar együttes tagjaként a középmezőnyben végzett. Ausztria, Izrael, Lengyelország, Chile, Németország és Görögország tartoznak szerinte az éltanulók közé, ám korántsem az adott ország gazdagságától függ, milyen eredményeket érnek el mozgássérült sportolóik. Sokkal inkább attól, hogyan kezelik magukat a kerekesszékes sportokat, azon belül is a teniszt. Vannak olyan helyek, ahol profi módon űzik a sportágat, szponzorálják, támogatják a gyakorlatilag főállású sportolókat.
kerekesszekes 7Csiszár Attila
Az MTSZ kerekesszékes szakágának vezetője, Bor Péter szerint mi itt még nem tartunk, szép eredményekről ennek ellenére be lehet számolni:
− Van némi lemaradásunk a legjobbakhoz képest, Farkas László személyében azonban van világszínvonalon elismert játékosunk. Ő jelen pillanatban is top százas, illetve a quad kategóriában Csiszár Attila a legjobb ötvenben található. Még mind a kettőjüknek van halvány esélye arra, hogy bekerülhessenek a paralimpia mezőnyébe. A lemaradás egyik oka, hogy folyamatosan változnak a sérülési kategóriák, ami miatt egyre több enyhébb sérüléssel rendelkező játékos érkezik a versenyekre. Nálunk inkább a gerincsérült játékosok dominálnak, nemzetközi szinten azonban többnyire az amputáltak és a kevésbé sérültek viszik el a pálmát. Utóbbiakkal nehezebben vesszük fel a versenyt, de nem adjuk fel, próbáljuk tartani velük a lépést.
farkas l. 2021Farkas László
Bor Péter úgy gondolja, a szakág legnagyobb problémája, hogy a mozgássérült embereket igen nehéz rávenni a sportolásra. S ez nemcsak a teniszre, de valamennyi sportágra igaz. A hazai szakágvezetés éppen ezért nagyon fontosnak tartja a népszerűsítést, és a mozgássérült egyesületekkel való kapcsolattartást. Utóbbiak révén jutnak el ugyanis a célcsoportjukhoz, akiket rá szeretnének venni a játékra.
kerekesszekes 2Szabó Béla és Szabó Lőrinc, középen Bor Péter
− A kerekesszékes tenisz nem könnyű sportág, szerintem az egyik legnehezebb – ismeri el Bor Péter, aki személyes indíttatás, egy barátság révén lett az ügy elkötelezett híve. – Ám amikor valaki eljut a biztonságos játék szintjére, akkor nagyon élvezetes azok számára, akikben van egy kis kitartás, illetve ügyesség. Lehet, hogy világszínvonalú játékos nem lesz belőle, de nem is ez a lényeg. A mi esetünkben ugyanis tényleg az a legfontosabb, hogy valaki szeressen teniszezni és sportolni. Számunkra, épek számára, pedig fontos tanulságokat hordoz ez a tapasztalat, látva a sok értékes és kitartóan küzdő mozgássérült társunkat, talán a saját életünket is átgondoljuk egy picit. Engem minden nap gazdagabbá tesz a velük való kapcsolat!
kerekesszekes 6Pokornyi Tamás és Szabó Lőrinc
farkas a. 2021Farkas Attila
bovier gy. 2021Bovier György