Az ETC-n és a Dunakeszin megrendezett ITF juniortornán egyaránt Boros Attila jutott a magyar fiatalok közül a legtovább. A Vasas 17 esztendős játékosa kiváló edzésmunkáján túl profi hozzáállásának köszönheti győzelmeit. Boros Attila és edzője, Bocskay József fontos döntés előtt állnak, hogy az utolsó juniorév programját is eredményesen tervezzék meg, miközben már a felnőtt kihívásokra készülnek.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Az elmúlt két hétben, két 4-es kategóriájú ITF-versenyt is rendeztek Magyarországon, s a fiúk mezőnyében mindkettőn Boros Attila volt a legeredményesebb hazai játékos. Az ETC kupán a negyeddöntőben, Dunakeszin pedig az elődöntőben szenvedett csak vereséget. Előbbin ráadásul ő volt az egyetlen magyar, aki egyáltalán meccset nyert a főtáblán, utóbbin Mészáros Patrik jutott el a negyeddöntőig. Május elején a G4-es szkopjei tornán nyerte idei első páros trófeáját a görög Theodoros Mitsakos oldalán. Tavaly háromszor is győzni tudott Kalocsai Péterrel párban, ám azok mind G5-ös hazai viadalok voltak.
A Vasas SC 17 éves játékosa tavaly hét hetet töltött Sergi Bruguera barcelonai akadémiáján, ahová a koronavírus-járvány miatt idén már nem tudott visszatérni, ám úgy tűnik, a Folyondár utcában is adottak számára a feltételek, hiszen egyre jobban megállja helyét a nemzetközi tornákon.
− A Spanyolországban töltött időszak valóban óriási lökést adott nekem, de ahogy az eredményeim mutatják, a fejlődésem a szeptemberi hazatérés óta is töretlen – véli Boros Attila, aki szerint a nemzetközi juniortornákon is lassan visszaáll a régi rend, ezért a magyar fiataloknak is egyre erősebb mezőnyön kell átverekedniük magukat, ha nyerni akarnak. – A Vasasnál jól érzem magam, Bocskay József kisebb koromban is volt már edzőm, s most is nagyon jól megy a közös munka. Az erőnlétemért Kiss Dániel felelős, akivel szintén tökéletesen dolgozunk együtt. Úgy érzem, kifejezetten jó hatással van a kondimra, fizikálisan remekül rásegít a teniszemre, nagyon jó állóképességet kaptam tőle. Barcelonában talán kicsit több volt a specifikus sportági gyakorlat, de az én esetemben ennek nincs túl nagy jelentősége, hiszen a lábmunkám jó, ellenben az erő és az állóképesség terén volt mit javítani, s ezt Dancónak köszönhetem. Az egyetlen negatívum, hogy nem igazán van alkalmam felfelé játszani, de azt hiszem, itthon mindenkinek az edzőpartner-hiány a legnagyobb problémája.
Boros Attila úgy gondolja, sikerének kulcsa nemcsak a teniszpályán és a konditeremben elvégzett munka mennyiségében és minőségében keresendő, de jó hozzáállásában is. Mindig is komolyan vette a teniszt és próbált profi mentalitással készülni a mérkőzéseire. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a Barcelonában eltöltött időszak, ám ő úgy érzi, hogy valójában családi örökség ez a mentalitás. Szülei hozzá hasonló elhivatottsággal egyengetik útját, már egészen kicsi kora óta.
− Nem kell külföldre utazni ahhoz, hogy lássuk egy szerb, egy osztrák vagy egy cseh játékos hihetetlen győzni akarását, hiszen gyakran jönnek a magyar tornákra. Számomra ők jelentik a példát, s ha szépen lassan is, de határozottan lépegetek felfelé. Mostantól 3-as és 2-es erősségű tornákra fogok nevezni, hogy lássuk, ott mire vagyok képes. Annak mindenesetre nagyon örülök, hogy az utóbbi hetekben sikerült szoros meccseket nyernem, egyet az ETC-n döntő szettben, Dunakeszin pedig a második körben és a negyeddöntőben is két-két tie breakben kerekedtem ellenfelem fölé. Korábban sokszor ment el meccs az utolsó pillanatban, amit vélhetően önbizalomhiány okozott. Úgy érzem, a sok gyakorlás és edzés most elég stabillá tett, ami elengedhetetlen a győzelemhez – beszél a tenisz igen fontos mentális oldaláról Atis, aki az étkezésére is odafigyel. Mérkőzések és edzések előtt kerüli a nagyon cukros ételeket, amelyektől csak szédelegne a pályán, miközben pontosan tudja, jól fel kell tankolnia „egészséges” élelmiszerekből ahhoz, hogy bírja a terhelést. Sokat eszik, de kíméletesen.
A fiatal játékos és edzője, Bocskay József most fontos döntés előtt áll. Kérdés, hogy a korosztályos versenyekre koncentrálva megpróbáljanak-e a jelenlegi 328.-ról a top100-ba kerülni az év végéig, vagy Futures-tornákon igyekezzenek felnőtt tapasztalatot szerezni és legfőképpen ATP-pontokat.
− Ha a jelenlegi ütemben haladok tovább, jó sok versennyel szerintem meg lehet a legjobb száz is – tervezget Boros Attila. – Ennek az az előnye, hogy jövőre, a 19. születésnapomig kaphatnék szabadkártyát Futures-tornákra a jó junioreredményre való tekintettel. De mi van, ha mondjuk százötödik leszek? Emiatt lenne logikus már idén elindulni néhány 15 ezer dolláros torna selejtezőjében, hátha sikerül a főtáblára küzdeni magam, majd ott egy meccset nyerni. Ezzel lehetne ugyanis egy ATP-pontot szerezni. De ez is borzasztó nehéz feladat, hiszen tudom, hogy a felnőtt tenisz óriási ugrás a juniorhoz képest. Egyébként már tavaly szerettem volna belekóstolni ebbe a légkörbe, ám a járvány miatt olyan erősek lettek a 15 ezres tornák is, hogy még a kvaliba sem fértem be. De ez már a múlt, én pedig a jövőre koncentrálok. Most, hogy ismét egyre több tornát rendeznek és szóródik a mezőny, biztosan könnyebb lesz. Joséval napokon belül eldöntjük, hogyan tovább, ám az biztos, hogy ahová lehet, nevezek és a következő másfél évben annyi tornán indulok, amennyin csak lehet. Ehhez persze nagy szükség lesz szüleim támogatására és rugalmasságára, akik ahogy eddig, úgy ezután is minden tőlük telhetőt megtesznek majd a sikereimért.