Nevelőegyesületénél, a Balatonboglári Tenisz Clubnál kezdte meg edzői pályafutását Fárbás Réka, aki hétfőn a női tornát nyerte meg.
A 21 éves hölgy a jövőben is szeretne még versenyeken indulni, de immár edzőként képzeli el a jövőjét.
Paszér Éva, aki mostantól kolléganőként számíthat rá, szorgalmas, motivált játékosként emlékszik vissza egykori tanítványára, akit 12 éves koráig edzett.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Az elmúlt héten Balatonbogláron rendezték az idény első szabadtéri felnőtt női I. osztályú tornáját, amelyet a Kiskút TK játékosa, Fárbás Réka nyert meg. Az ízig-vérig boglári játékos számára a győzelemnek nemcsak az ad különleges jelentőséget, hogy hazai környezetben állhatott a dobogó legmagasabb fokára, de egy új élet nyitányaként is felfogható. A hatszoros korosztályos magyar bajnok, U18-as mesterverseny-győztes, felnőtt Budapest- és vidékbajnok, valamint fedett pályás páros Ob-nyertes ugyanis mostantól az edzősködést tekinti fő foglalkozásának, a versenyzés pedig sokkal inkább hobbi lesz a számára.
− Tavaly nyár elején fejeztem be egy OKJ-s teniszedzői képzést, s néhány héten belül egy újabb, ezúttal személyi edző, testépítő, fitnesz bizonyítvány is lesz a kezemben, amelynek segítségével a tanítványaim erőnléti edzéseit is szakszerűbben irányíthatom majd − sorolja pályán kívüli elfoglaltságainak kézzelfogható eredményét az idén 21 esztendős Fárbás Réka, aki a BTC-n töltött közel egy-másfél évet követően tavaly költözött haza Balatonboglárra.
– Akkoriban mentem át Pákai Norberthez és Szamos Gergőhöz, akik éppen Székesfehérvárra tették át a székhelyüket. Boglárról pontosan ugyanolyan távolság volt, mint Budapestről, ezért örömmel jöttem vissza. A koronavírus-járvány miatt tavaly nem igazán voltak versenyek, s mivel tudtam, hogy nagyon vonz az edzői pálya, inkább ebben az irányban indultam el. Ráadásul Bogláron és Fehérváron egyaránt besegítettem a nyári táborok idején, ami csak még jobban igazolta, hogy jó úton járok. Az itteni lehetőség pedig magától kínálkozott, miután Fekete Rudolf a női szakág mellett kapott feladatot a fővárosban. Két héttel ezelőtt írtam alá a szerződésemet és boldog vagyok, hogy a BBTC-n kezdhetem ezt az új életet.
Réka kötődése a Balaton parti városhoz olyan erős volt, hogy tizennyolc éves koráig nem is gondolt arra, hogy a fővárosba költözzön. Itt végezte az általános iskolát, majd a gimnáziumot is, az edzőpartnerek hiánya csak az érettségi után érlelte meg benne ezt a döntést. Addig örömmel végezte a gyakorlásokat Paszér Évával, majd Fekete Rudolffal és Both Józseffel.
− Évi unokahúga, Klári fedezett fel az iskolatenisz program keretében, a családomban ugyanis senki sem sportolt, nem gondoltak arra, hogy engem ez különösebben érdekelhet – idézi fel a kezdeteket Fárbás Réka, aki nyolcéves volt ekkoriban, és alig két hét edzés után már Play and Stay versenyeken is indult. – Nagyon gyorsan jöttek a sikerek, ami az én kedvemet is meghozta. Tíz évesen Udvardy Panna és Pór Petra mellett helyet kaptam tizenkét éven aluli csapatban és végül országos bajnokok lettünk. Ráadásul úgy, hogy én nyertem meg az egyénit. Felejthetetlen élmény ez a mai napig, és nagyon nagy lökést adott a teniszezői pályafutásomnak.
A mindössze tíz esztendős apró és törékeny kislányt Paszér Éva tette be a csapatba, ráadásul a bajnokság akkori nagy esélyese, a Top Sport SE ellen. Az edzőnő azonban bízott a tanítványába, és tudta, hogy szóról szóra követni fogja az utasításait. A találkozó azonban így is a lehető legizgalmasabban alakult és végül néhány ponton múlt csupán a bogláriak győzelme.
− Réka alig volt magasabb a hálónál, ezért azt kértem tőle, hogy legyen türelmes, minden labdát adjon vissza – eleveníti fel Paszér Éva a meccset, amelyen Panna első kockán, Petra pedig másodikon veszített. A párosnak pedig csak úgy volt jelentősége, ha a harmadik játékos nyer, ráadásul a lehető legnagyobb különbséggel. – Tudtam, hogy nem fog összeroppanni a teher alatt és ahogy máskor is, most is minden tőle telhetőt meg fog tenni a győzelemért. Így is történt, ám az izgalmaknak nem volt még vége, hiszen Petra és Panna számára is meg volt határozva mennyivel kell nyerniük. Hihetetlen izgalmak közepette zajlott a meccs, teljesen reménytelen helyzetből álltunk fel. A lányok végül egyetlen gémmel bizonyultak jobbnak. Réka mindig is szorgalmas, motivált játékos volt, soha nem volt közöttünk probléma. Kemény pályán különösen érvényesült a jó keze és csuklója. Emlékszem egy fedett pályás Ob-ra, amelyen Lukács Líviát verte, pedig szinte pontosan feleakkora volt, mint ő. A hétvégén különösen jó érzés volt számomra, hogy a női verseny elődöntőjében két tanítványom csatázott egymással, a tizenöt esztendős Farkas Bonita próbálta Réka útját állni a döntőbe vezető úton.
A BBTC új s egyben legfiatalabb edzőjének meccseire természetesen a tanítványok is kíváncsiak voltak, a női tornával párhuzamosan zajló Kinder+Sport Joy of Moving versenysorozat boglári állomásán pedig többen el is indultak. Réka számára azonban mégiscsak az volt a legkülönlegesebb érzés, hogy az ellen a Farkas Bonita ellen kellett pályára lépnie, akinek heti kétszer ő tartja az edzéseit.
− Szokatlan volt meccs körülmények között játszani, ezért az első szett nagyon szoros lett, de az egész tornára igaz, hogy borzasztóan izgultam. Most már nagyon ritkám gyakorlom saját magamért, a kicsiknek tartott órák, még ha imádom is őket, pedig egészen másról szólnak. Ennek ellenére nagyon jó érzés volt újra tornán indulni. Az elején látszott is, hogy kijöttem a gyakorlatból, de meccsről meccsre egyre jobban játszottam. A döntőben is idegesen kezdtem, Kántor Anna ellen szett, kettő-nulláról fordítottam. Azt hiszem én akartam jobban a győzelmet. Hazai pályán, az egykori edzőm, jelenlegi kolléganőm, valamint a kis tanítványaim előtt ennek így kellett történnie. Nagyon boldog vagyok, hogy nyertem, s ha valakivel hetente kétszer rendesen tudok majd szparingolni, akkor a munka mellett is igyekszem majd minél több női versenyen elindulni.
Ami pedig a mögötte álló küzdelmes éveket illeti, azokból is sokat tanult Réka, aki alacsony termete és az átlagosnál vékonyabb alkata miatt viszonylag korán belátta, hogy nem lehet top 100-as játékos. Ennek ellenére folytatta az edzéseket és a versenyeket, egyszerűen azért, mert szeret teniszezni.
− A szerváknál elég nagy hátrányt jelentett a magasságom, cserébe nagyon jól tudtam kontrázni, az ellenfél erős ütéseiben lévő energiát a saját hasznomra fordítottam. Jól láttam a pályán, ezzel ellensúlyoztam, hogy kisebbet ütök a többieknél − beszél képességeiről Fárbás Réka, aki számára a közelmúlt egyik legszebb emléke a 2020-as fedett pályás Ob párosgyőzelme volt az MTK-s Földeák Kata oldalán.
– Tudtuk, hogy Kata Amerikába megy tanulni, ezért nagyon lelkesek voltunk, mindenképpen győzelemmel akartunk búcsúzni. Mindig is ő volt a páros partnerem, miatta mentem a BTC-re is, hiszen vele szerettem volna edzeni. Szerencsére minden úgy történt, ahogy elterveztük és nyertünk. De az idén Wiandt Vikivel szerezett bronzérem is szép emlék lesz. Természetesen szomorú, hogy valami most véget ért, ám legalább ilyen örömteli, hogy egy új viszont éppen kezdődik. Nagyon szeretnék bajnokot, vagy még inkább bajnokokat nevelni Balatonbogláron. Ahogy Éviéktől megtanultam a tenisz alapjait, most úgy fogom az edzői munka mesterfogásait is ellesni.
Összességében azonban nemcsak neki, de valamennyi mesteremnek hálás vagyok, akivel játékosként valaha dolgozhattam. Mindenkitől tanultam valamit, ami jobbá tett játékosként, s aminek edzőként is biztosan hasznát fogom venni!