Munkaszeretetét és fegyelmezettségét tartják Sávay Zalán legfőbb erényének egykori és mai edzői. Önmaga szerint az ob-győzelem kulcsa az volt, hogy fejben is sikerült mindent a helyére tennie.
Az U16-os korosztály újdonsült bajnoka tíz éves kora óta minden meccset megnéz, amit csak lehet. Példaképe Andrej Rubljev.
Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Miként a jó pedagógusok, az edzők sem verik nagydobra, ha valamelyik tanítványuk különösen közel áll a szívükhöz, hiszen a tréningeken senkit sem részesíthetnek előnyben. Mégis sokszor megesik, hogy egy-egy gyermekkel mélyebb kapcsolat alakul ki, ám ezt többnyire csak évek múltán, a közös munka végeztével illik bevallani. Ezek az érzelmek egy-egy siker kapcsán később is feléledhetnek, mint ahogy az Ledényi-Kovács Viktóriával, a CSO-KO Teniszsuli edzőjével is megtörtént Sávay Zalán ob-győzelme kapcsán. A kis Zalán, akinek ő adott teniszütőt a kezébe, az egyik legkedvesebb tanítványa volt.
– Hatéves lehetett, amikor a minitenisz csoportunkhoz csatlakozott, pontosan olyan volt, mint a kortársai – emlékszik vissza a kezdetekre Ledényi-Kovács Viktória, aki 2017 januárjában az U12-es fedett pályás egyéni ob győzelem után éppen úgy sms-ben gratulált korábbi tanítványának, mint most az U16-os sikert követően. – Ám ahogy elkezdett fejlődni, egyre inkább éreztem, valami különleges van a fiúban. Az egyéni edzéssekkel kezdődött a kettőnk szoros kapcsolata, bátran ki merem mondani, hogy szinte szimbiózisba kerültünk. Számtalan tanítványom volt már, de személyiségében senki sem hasonlított úgy hozzám, mint ő. Annyira egy hullámhosszon voltunk, hogy amikor vele foglalkoztam, fáradtság helyett az én energiaszintem is megnövekedett. Ugyanakkor végtelenül fegyelmezett és szorgalmas volt, tágra nyílt szemekkel próbált mindent megtanulni. Bármit kérhettem tőle, pontosan végrehajtotta. Ekkor már óráról órára fejlődött, nyílegyenesen haladt felfelé. Pedig ez még a legtehetségesebb gyerekek esetében sem szokványos, a normális fejlődési görbéhez az átmeneti stagnálások, de még a hullámvölgyek is hozzátartoznak. Nála ezeket sohasem tapasztaltam, ezért amikor a narancs és zöld pályán meccseket kezdett nyerni, biztos voltam benne, egy szép napon magyar bajnok lesz belőle.
A kiváló utánpótlás-nevelő szakembernek pedig igaza lett, bár Zalán 12 esztendősen, az első ob győzelem idején már a Vasas játékosa volt, ahol először Selmeci Petra foglalkozott vele, majd Bocskay József tanítványa lett. Utóbbi a mai napig irányítja a felkészülését és Ledényi-Kovács Viktóriához hasonlóan különleges szeretettel beszél róla:
– Most már lassan öt-hat éve vagyunk együtt, úgy érzem, nagyon jó a kapcsolatunk, bízunk egymásban. Zalán legnagyobb erénye, amit én különösen becsülök, hogy keményen dolgozik, márpedig a mai teniszben ez a legfontosabb. Az elmúlt év nem volt könnyű, mert több mint tizenöt centit nőtt, majd néhány kiló izmot is felszedett, ami igencsak meglátszott a koordinációján, és hullámvölgybe került. De ezen is túllendültünk, az ob előtt pedig megbeszéltük, hogy a játék lesz a legfontosabb. Ha nyer, ha veszít, az elvégzett munka úgysem vész el. A lehető legrosszabb sorsolása volt, hiszen előbb Halmos Kornél, majd Mészáros Patrik volt az ellenfele. Utóbbi ellen szett hátrányból fordított, remekül megoldotta a meccset. Ezt követte Győri Lóri, aki ellen a gyors keze miatt nagyon nehéz kemény pályán játszani. Szerencsére én is balkezes vagyok, rengeteget ütök Zalánnal, így elméletben és a gyakorlatban egyaránt felkészültünk ellene. Összességében bátran kijelenthetem, hogy számítottam Zalán jó szereplésére, és megérdemelten nyerte az ob-t.
Sávay Zalán mesteréhez hasonlóan úgy gondolja, hogy eddig is keményen dolgozott az edzéseken, csak az eredményekben még nem öltött testet a befektetett idő és energia. Ugyanakkor azt sem titkolja, hogy a Fonó Ritával végzett mentális gyakorlatok révén fejben sokkal összeszedettebb volt, mint bármikor korábban, s ennek hatására hozzáállása is megváltozott.
– Eddig a versenyeket nagyon meg akartam nyerni, ami néha görcsösséget okozott – kommentálja az ob-n történteket Sávay Zalán, aki egészen pici kora óta szeret versenyezni, nyerni pedig még annál is jobban. – Most lépésről lépésre haladtam, nem a győzelmen járt az eszembe. Ritától egyébként légzéstechnikai megoldásokat is tanultam, de az is sokat segített, hogy pontosan meghatároztuk a tenisszel kapcsolatos érzelmeket, izgalmakat vagy esetleges frusztrációkat. Így már kezelni is tudtuk őket. Március óta nagyon sokat nőttem, szinten minden héten máshol helyezkedett el a találati pontom, ami hibákhoz, s végül önbizalomvesztéshez vezetett. Nagyon csalódott voltam amiatt, hogy a versenyekre mindig szétestem, és természetesen már önmagamban is kételkedtem. Nehéz időszak volt, ezért örülök annak, hogy végre vége, mégpedig egy ob győzelemmel.
Az életben azonban semmi sem tisztán fekete vagy fehér, így a technikai problémákat okozó hirtelen növésnek is vannak előnyei, leginkább hosszútávon. Magassága például sokat segíthet egy nagyon erős szerva kialakításában, amely Zalán szerint még nem állt össze teljesen, ám az ob-n már láthatóak voltak az első jelei annak, hogy az adogatás lehet a legnagyobb fegyvere. Addig azonban a fonákját tartja az erősségének, nagyon sok munkával pedig a tenyeresét is hasonló szintre hozták fel.
A korosztályos ob-k dobogójának legmagasabb fokára két évente lépő – 2017-ben U12-es, majd 2019-ben Mészáros Patrikkal U14-es páros bajnok volt – Sávay Zalán nemcsak a pályán, de azon kívül is rajong a teniszért. Saját bevallása szerint 10 éves kora óta minden meccset megnéz, amit csak tud. A kedvenc játékosa pedig nem más, mint az ATP 8. helyén álló Andrej Rubljev, aki tizenkilenc éves korában lépett a világ legjobb ötven férfi játékosa közé.
– Az agresszív stílusa tetszik benne a leginkább, én is sokszor próbálok az lenni a pályán. A tenisz az életem. Nyáron már játszottam ITF-tornákon, még nem voltam elég jó. Nem ismerem igazán a nemzetközi mezőnyt, de alig várom a koronavírus-járvány végét, hogy végre ott is megmérethessem magam – jelenti ki a TF Gyakorló Gimnáziumának tanulója, aki maga is nagy szeretettel emlékezik a CSO-KO-nál töltött kezdeti évekre, még akkor is, ha most már a Vasast tartja szinte második otthonának. Miközben arról sem feledkezik meg, hogy az ob előtt a Vasas játékosok felkészítésébe besegítő Kisantal Péter is hozzá tette a saját részét a sikerhez. – Mentálisan nagyon jó hatással volt rám, hogy egy jó edző, aki hivatalosan nincs a csapatunkban, figyel rám, tanácsokat ad, ezért a hagyományos team-en túl, neki is meg szerettem volna mutatni, hogy képes vagyok a győzelemre.
Első edzője, Ledényi-Kovács Viktória szerint azonban valamennyi győzelemnél fontosabb, hogy egykori tanítványa mindig is egy csupaszív gyermek volt, s őt már akkor is ez a jóság fogta meg benne leginkább. A munkakedve, fegyelme és a tenisz iránti szeretete csak amolyan bónusz volt. Igaz, a tenisz szempontjából nagyon is nyerő bónusz.