Az utánpótlás nevelés versenytenisz felé mutató ágában gondolkodik Papp Sándor, a Next Tenisz Akadémiát megálmodó és megalapító szakember. A Normafánál működő új klub nem a nyereséget, hanem a minőségi munkát tűzte zászlajára. Az edzőképző bizottság élére kinevezett szakember saját klubjában ugyanolyan magasra teszi a mércét, mint amilyenre a magyar tenisz megújulásához is szükség lenne.
Gy. Szabó Csilla írása *A Next Tenisz Akadémia és annak vezetője, Papp Sándor révén idén tavasszal új életre kelt a Normafa mellett található négypályás teniszklub. A kiváló szakember a saját igényeihez és munkamódszeréhez alakította új egyesületét, amely tervei szerint a hazai utánpótlás nevelés egyik minőségi bázisa lehet néhány éven belül. Az egyik legjobb hazai nevelőedzőnek tartott Papp Sándor számára ugyan idegen volt a klubalapítás körüli teendők jelentős része, ám a cél érdekében hónapok óta zokszó nélkül végezte ezeket a feladatokat. Az eredményre pedig ma már igazán büszke lehet.
Teljesen felújították a klubházként működő faházat, kicserélték a víz és villanyvezetékeket, festettek, mázoltak, kertet rendeztek, virágot ültettek, parkolót építettek és új, távirányítós kapukat helyeztek szolgálatba. No és persze jó minőségű pályákat is építettek, amelyeken – a koronavírus-járvány miatti szabályokat maximálisan betartva – csupán május közepén indultak meg a kiscsoportos foglalkozások. Az eredetileg áprilisra tervezett nyitás csúszott is egy hónapot, a végeredmény azonban magáért beszél. Még akkor is, ha néhány fejlesztésre, mint például a konténerszobából kialakítandó konditeremre, az új ötödik salakos pályára, valamint az alumíniumvázas fixsátorra egyelőre várni kell. Igaz, csupán néhány hónapot.
A Normafa környékén hamar híre ment a munkálatoknak és a nagyratörő terveknek is. A szép új külső a bérlőket csalogatja, Papp Sándor neve pedig a fiatalokat. Utóbbinak köszönhetően, már most hatvan-nyolcvan körüli az edzésre jelentkező gyermekek száma, s csupán a pályák, no és az edzők száma szab határt annak, hogy többet is fogadjanak.
– Tapasztalataim szerint továbbra is van érdeklődés a sportág iránt, különösen itt, a tizenkettedik kerületben, ahol az utóbbi időben megfogyatkozott a pályák száma, jóllehet fizetőképes kereslet lenne rájuk – vázolja új klubja lehetőségeit Papp Sándor, aki igen nagy fába vágta a fejszéjét azzal, hogy fő irányként az utánpótlás nevelést határozta meg, s annak is a versenyteniszt erősítő ágát. Elképzelései szerint hatvan-hetven százalékban juniorteniszezők lennének a háló két oldalán, és csupán harminc-negyven százalékban adnának helyet az amatőröknek. Pedig ez az arány általában fordítva szokott lenni. A bérlők és a csoportos foglalkozások résztvevői szokták kitermelni a szűk versenyzői réteg költségeit.
– Fantasztikusan jó elnökségem van, amelynek tagjai többnyire a versenyzőim szülei. Szerencsére egyetértettek célkitűzéseimmel és megértették, nem nyereségre, hanem minőségi munkára törekszünk. Ha nullán, vagy icipicit pozitívan zárunk az első év végén, akkor már mindannyian elégedettek leszünk. A befektetett tőkét az ötödik év végére szeretnénk visszaforgatni, persze ha ez előbb sikerülne, annak is örülnénk. De ezen a téren egyáltalán nincs nyomás rajtunk.
A hosszú távú tervekben természetesen versenyrendezések is szerepelnek majd, ám a szakember szerint ahhoz minden feltételt tökéletesen meg kell teremteni. Ahogy természetesen a munkához is, s bár egyelőre csak Varga Hunorra számíthat, Darvas Lucára pedig erőnléti edzőként, a végleges keretébe még keresi a szakembereket. Ambiciózus, kitartó és megfelelő végzettséggel rendelkező edzőkben gondolkozik csak, de ez nem is meglepő az új elnökség által a napokban kijelölt edzőképző bizottság vezetője részéről. A szövetségnél korábban az edzőbizottság vezetőjeként, majd szakmai igazgatóként is tevékenykedő Papp Sándor saját klubjánál pontosan ugyanolyan mércét kíván felállítani, mint amilyet a sportág egészére nézve elengedhetetlennek tart.
– Elrontod, elrontod … Addig nem hagylak békén, amíg nem csinálod meg rendesen a gyakorlatot – feddi szeretettel, mégis határozottan válogatott tanítványát az akadémia vezetője, s ebben a mondatban szinte minden benne van, amit a klub filozófiájáról tudni kell. Hibázni lehet, benne maradni azonban sohasem. S hogy megoldást is nyújtson a délelőtti forrósággal és a mestere által elvárt kitartással egyaránt küzdő fiatalnak, azért még hozzáteszi – Egyszerűbben! Az egyszerű lesz mindig a nagyszerű és a célszerű is! Gyerünk melózz!
Hasonló elvek mellett fejlődik a többi fiatal is a Next Tenisz Akadémián, a 2006-2008-as korosztályból Olasz Domonkos, Sárecz Milán, Burkus Bella, Béres Samu, Hajdó Anna, Lovas Balázs és Jek Viola révén már kialakult egy hat-nyolcfős tehetséges brigád, lefelé pedig már ilyen rövid idő alatt is szinte teljesen felépült a piramis, közülük Olasz Botond, Tóth Barnabás, Erdey Ádám, Holczer Dániel, Gémes Dominik, Jávor Mihály és Rényi Vámos Fanni már a legjobb úton jár az eredmények felé. Erre pedig az a legjobb bizonyíték, hogy az U12-es fiúcsapat döntős volt a szegedi ob-n. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor lesz teljes a rendszer, amikor a tizenhat-tizennyolc évesek között is lesz hat-hét éljátékosuk. Ebben az esetben pedig már a nemzetközi versenyek lesznek a célok, s nemcsak a szövetséggel, de más akadémiákkal, klubokkal is szoros kapcsolatot szeretnének kiépíteni. Meggyőződése ugyanis, hogy a magyar tenisz csak egységben építhető újjá.
– Szükség van egészséges konkurenciára, a jóknak egymást kell húzniuk, ezért szeretnénk mindenkivel korrekt kapcsolatot kialakítani, s közös edzőtáborokat szervezni. Persze a sikernek nagyon sok összetevője van, a nevelőedzők megbecsülése, a klubok minősítési rendszere, no és persze a szakemberképzés is elengedhetetlen az előrelépéshez. A Play and Stay a jelenlegi felállásában alig öt százalékát tereli a gyermekeknek a versenytenisz felé. Pedig, ha jól csinálnánk, akkor remek eszköz lenne a sportág bázisának szélesítésében, a könnyített feltételek révén a biztos alapok elsajátításában, és a versenyzésre való felkészítésben. De szakképzett edzők nélkül ez a szint sem működik, jóllehet itt még nagyobb súllyal esik a latba az oktató lelkesedése, gyermekek iránti szeretete, szervezőképessége és kommunikációs képessége. A komoly munka tizenegy-tizenkét évesen kezdődik, ezért ehhez a korosztályhoz kellenének a legjobb edzők. Kísérletezésre ugyanis nincs idő, a gyereknek egyetlen egy pályafutása van, az ő tehetségével és sorsával nem lehet játszani.
Papp Sándor a lehető legkomolyabban gondolja az utóbbi mondatokat. Bizonyára ezért is térnek hozzá vissza időről-időre legkedvesebb tanítványai, akiket a legnagyobb örömmel fogad. S most, hogy a Next Tenisz Akadémia alapjai végre a helyükre kerültek, azt teheti, amit a legjobban szeret, s amiért ebbe az új kalandba belevágott.
Oktat. Reményei szerint a jövő éljátékosait. Ahogy korábban is ezt csinálta, csak most már a saját maga uraként.