A Csopak TK és a kiskunfélegyházi Jogging Plus fiataljai nyerték a Play and Stay csapatverseny döntőjét. A legkisebbek versenyeztetésére kitalált rendszer ezúttal is jól vizsgázott, izgalmas találkozókkal búcsúzott a szabadtéri szezontól.
Gy. Szabó Csilla írása * Közösség, versenyzés, napsütés, vidámság és persze tenisz. Néhány szóval így összegezhetnénk a Nemzeti Edzésközpontban szombaton lejátszott Play and Stay csapatverseny döntőjét, amelyben a lányok négyes, a fiúk pedig nyolcas csoportban mérték össze egymással tudásukat. A fináléra a Play and Stay egyik legaktívabb egyesülete, a Tenisz Műhely érkezett a legnépesebb küldöttséggel, hiszen három csapatuk is pályára lépett. Volt munkája a klub vezetőjének, Selmeci Petrának, aki hol egyik, hol másik kispadon tűnt fel.
– Ennyi csapattal, kicsit őrültek háza ez az egész, de hát pontosan azért dolgozunk, hogy minél több gyerekünknek adjunk játéklehetőséget – jegyzi meg futtában két találkozó között Selmeci, aki számára még most is, ennyi sikeres torna után is az a legfontosabb, hogy ott üljön teniszpalántái mellett a padon. Az eredmény amúgy is másodlagos, hiszen a sorozat célja nem a győzelem, hanem a sportág megszerettetése.
Hasonló véleményen van a Pillangó SE vezetőedzője, Monostori Tamás is, aki egy fiú és egy leánycsapatot kísért el idén a NEK-re, s a fiatalokkal végzett többéves munkájának köszönhetően az új szövetség által kinevezett gyermektenisz bizottságban is helyet kapott a héten. Utóbbi megbízatása révén mostantól a szokásosnál is szorosabb lesz a kapcsolata a Play and Stay rendszerrel, amely a gyakorlatban az igazi versenyteniszre készíti fel a legkisebbeket.
– Ennél jobb bázisnövelő módszert még nem találtak fel, márpedig éppen a sportág alapjait kell szélesítenünk a jövőben – jelenti ki Monostori Tamás, aki a Kék Lepkékkel végül az ötödik, a Rózsaszín Pillangókkal pedig a negyedik helyen végzett. – Párban szeretem dolgoztatni ezeket a gyerekeket, mert így hat-nyolccal is lehet minőségi munkát végezni. Az iskolákban persze ennél nagyobb a létszám, de ott is remekül megoldható a feladat. Az utóbbi időben a klubok, az iskolák és a szövetség között megtört az összhang, szeretném, ha ez a jövőben másképpen lenne, hiszen csak egymásra támaszkodva, közösen lehet a rendszert hatékonyan működtetni. Minél nagyobb létszámú gyerekseregnek kell megismerkedni a sportágunk alapjaival, ám ehhez jó edzőkre is szükség van. Képezni kell őket, korábban ez igen jól működött, tehát van remény arra, hogy az új felállásban a jövőben ismét erősítsük a rendszer szakmai hátterét.
Monostori Tamás szerint koruknak pontosan megfelelő ütővel, labdával és pályán kell a gyermekeknek ebben az időszakban teniszezniük, nem szabad idejekorán túlterhelni őket, így tehát nemcsak szakmai, de egészségügyi előnyei is vannak a könnyített feltételeknek. S hogy lehet-e versenyző ezekből a lelkes apróságokból? A válasz egyértelműen igen, hiszen most már a világ más részein is ebből a rendszerből lépnek elő a későbbi bajnokok. Monostori Tamás ugyanakkor azt is hozzáteszi, annak is jó lehetőség a Play and Stay, aki nem kiugró tehetség, s egyszerűen csak játszani szeretne.
A Tenisz Műhely csapatát erősítő lassan tizenegy esztendős Deli Vejke két bátyja, Mihály és Merse nyomdokait követve került a teniszpályára, mégsem a bajnoki cím jár a fejében:
– Kicsiként fociztam és szertornáztam, de testvéreimmel akartam lenni, ezért kezdtem el teniszezni. Öt éve játszom a Tabánban és a társaság, valamint a kedves és vicces edzők miatt járok le. Bár idén már egyszer indultam tizenkét éven aluliak versenyén is, itt sokkal jobban érzem magam a csapat miatt.
A fiatal játékos célokat sem igen tudott meghatározni, egyelőre kizárólag a játék szeretete hajtja.
Ahogy édesanyját, Deli-Vígh Andreát is, aki a harmadik gyermekével indul a Play and Stay rendszerből, jóllehet a családnak soha nem volt komolyabb terve a tenisszel.
– Számomra mindegyikkel élmény volt, talán azért, mert játékként kezeltük, s nem feladatként. A meccsek utáni közös programokkal igazi közösséggé kovácsolódhattak a csapatok, s ez az, ami a fiúkat végül a teniszben tartotta. Misi pont most kezdte meg a tanulmányait az Egyesült Államokban, tehát mi csak köszönettel tartozunk a sportágnak. Egyébként igen vegyes eredményeik voltak annak idején, egyáltalán nem verték végig a mezőnyt, mégis sikeresek lettek később – mondja az anyuka, aki ezzel valamennyi résztvevő szülőnek reményt adhat. Győztesnek és vesztesnek egyaránt.
A legtöbb szó azonban mégiscsak azokról esik, akik nyertek ezen a napon. A leányok mezőnyében a Csopak TK magabiztosan utasította maga mögé a többieket, valamennyi mérkőzését megnyerte.
– Egy éve alakult a klubunk, nyáron Füreden, télen pedig Tihanyban edzünk – mutatja be a fiatal egyesületet a vezetőedző Serkédi Erik, akit felesége, az egykori kiváló játékos, Zsoldos Mária is elkísért, hiszen leányaik, Csenge és Emese is kivették részüket a csapat sikeréből. – Természetesen minél előbb szeretnénk saját otthont, hiszen látható, hogy vannak tehetséges gyerekeink, jó szakmai munka folyik nálunk, ráadásul idén ősszel az iskolatenisz-programot is elindítottuk. Hiszünk az összefogásban is, a piros pályán játszó kislány például Balatonalmádiban edz, a versenyekre jár át hozzánk. Amatőr és versenytenisszel egyaránt szeretnénk foglalkozni. Nagyon büszke vagyok a lányokra, mert az eredmény ugyan magabiztosnak tűnik, valójában voltak szoros meccseink, amelyeket a kiváló összpontosításnak köszönhetően nyertek meg. Mindig örömmel jövünk a csapatbajnokságra, mert jól szervezett és kiváló a hangulat.
Az egykori teniszező, Zsoldos Mária, ma már anyukaként figyeli két kislányuk első lépéseit a pályán. A mögötte álló tapasztalatok azonban egészen más célokat ébresztenek benne, mint az átlagos szülőkben.
– Számunkra mindig is a tanulás lesz az első, s csak ezután jöhet a tenisz. Olyan sok áldozattal jár a profi karrier, hogy egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ezt kívánom a saját gyermekeimnek. Én nem tudok olyan kemény lenni velük, mint velem voltak fiatal koromban, de nem is szeretnék. Ha megpróbálok szigorú lenni, azt később mindig megbánom. Nagyon nehéz távolságot tartani anyaként, de imádják a játékot, a versenyzést, úgyhogy segítjük őket az útjukon. Az én időmben nem volt Play and Stay, egy rövid ideig játszottam csak szivacslabdával, de nekem tetszik ez a rendszer és hasznosnak is tartom. Különösen a korosztályos bontást, ami a legkisebbeknél még elengedhetetlen – véli Zsoldos Mária.
A fiúk mezőnyében is egy fiatal vidéki egyesület játékosai emelhették magasba a győztes csapatnak járó trófeát. A Jogging Plus játékosai ugyanis Kiskunfélegyházáról érkeztek. Edzőjük Rekedt Zoltán boldogan nyilatkozott a Tenisz Műhely elleni döntőt követően:
– Nemcsak klubunk, de a kiskunfélegyházi teniszsport számára is óriási siker a mostani, életünk egyik legszebb napja a mai. Pedig kicsi klub vagyunk, mindössze három teniszpályánk van, az is csak nyáron. Télen tornatermekben oldjuk meg az edzéseket, de természetesen ezen a helyzeten minél előbb szeretnénk változtatni, hiszen komoly terveink vannak. Utánpótlást szeretnénk nevelni, s a célunk a versenytenisz. Ezekből a fiúkból épül fel a 12 éven aluli együttesünk, s van egy ígéretes leánycsapatunk is, amelyben kislányunk Rekedt-Nagy Panni is játszik. A Play and Stay számunkra nagyon fontos, ebből a rendszerből építkezve képzeljük el a jövőnket.
Play and Stay csapatverseny döntő, Budapest
Leányok: 1. Csopak TK (Varga-Kovács Emese, Serkédi Csenge, Serkédi Emese, Vadász Virág), 2. Tenisz Műhely, 3. Funside Egyesület, 4. Pillangó-Rózsaszín Pillangók.
Fiúk: 1. Jogging Plus (Horváth Dániel, Rekedt-Nagy Zoltán, Kecskeméti Balázs, Farkas Máté, Majsitz Leon, Horváth Döme), 2. Tenisz Műhely, 3. M.E.S.E, 4. Tenisz Műhely – Risz Team, 5. Pillangó – Kék Pillangók, 6. Old Lake −Tata, 7. Pasarét 2. 8. Gellért SE.