Az elsőosztályú Platán-kupát Balatonbogláron a hölgyeknél Bondár Anna, az uraknál pedig Marozsán Fábián nyerte.
A torna versenyigazgatója, Fekete Rudolf szerint a jelenlegi versenyrendszer nem igazán motiválja a juniorkorból kilépő, és a hazai top5-ön kívüli játékosokat a folytatásra, ezért a jövőben minél több rangos viadalt kellene itthon is rendezni.
Gy. Szabó Csilla írása * Székesfehérvárról Balatonboglárra utazott tovább a hazai élmezőny legelszántabb csoportja, ahol a hétvégén újabb I. osztályú női és férfi viadalt rendeztek. Utóbbiak esetében a tét is a duplájára növekedett, amely a klub helyi szimpatizánsainak volt köszönhető (kétszázezer forint összdíjazásért lépett pályára a 49 teniszező). Ám abban, hogy a táblák gyorsan megteltek, a több mint százéves múltra visszatekintő, patinás klub országosan híres jó hangulatának is minden bizonnyal része volt. S bár az idei hűvösebb tavasznak köszönhetően a Balaton még korántsem olyan csábító, mint általában, szerencsések voltak azok, akik az idény első kánikulai napjait a Balatonboglári Tenisz Club SE-ben tölthették, remek mérkőzések megtekintésével.
− Helyi amatőr játékosaink baráti társasága nemrégiben megkérdezett, hogyan segíthetnének kedvenc klubjukon, s nekem azonnal az jutott az eszembe, hogy a betervezett I. osztályú férfi verseny pénzdíjának előteremtésével tudnának leginkább mellénk állni. Szerencsére mindenkinek tetszett az ötlet, így a vártnál is jobban alakultak a dolgok – avatta be honlapunkat a Platán-kupa műhelytitkaiba Fekete Rudolf versenyigazgató, aki a viadal kapcsán a sportág egyik fontos problémáját is érintette, hiszen szerinte a jelenlegi versenyrendszer egyáltalán nem segíti a 18. életévüket betöltő játékosok megtartását.
– Nagy hiba, hogyha csak azokra gondolunk, akik már juniorkorban az ATP-tornákat veszik célba, hiszen mögöttük van egy széles, fiatal réteg, amely nincs ezen a szinten, legalább két lépcsőfokkal hátrább van. A jelenlegi rendszerben számukra itthon nincsenek igazán jó, színvonalas tornák, amelyeken valamennyit keresnének is, és a felnőtt korba átlépve a sportág is meg tudná őket tartani. Havonta legalább két viadalra lenne szükségük és a hazai és külföldi csapatversenyekkel együtt akkor már lenne reális jövőképük. A mi fiatalkorunkban ez még létezett, s ha valaki nem akart amerikai tanulmányokat folytatni, akkor is számolhatott egy hazai karrierrel. Ezt hiányolom nagyon, ehhez nem kapunk mi klubok, igazi segítséget. Mi a magunk részéről évi két tornával tudunk hozzájárulni a sportág fejlődéséhez, de ez nem elég. Örülök a topjátékosok részvételének, a remek formát mutató Zeljenka Martin és Bartakovics Marcell pedig éppen azokat a fiatal felnőtt játékosokat képviselték, akikből sokkal többre lenne szüksége a magyar tenisznek.
A Fekete Rudolf által említett Zeljenka a negyeddöntőben éppen a házigazdák kedvencét, a 18 esztendős Kis-Balázs Rafaelt verte, akinek meccsére szép számban gyűltek össze a helyiek. A BBTC fiatalja februárban két tornát is nyert, majd sikeresen leérettségizett, mestere szerint rosszkor jött számára a koronavírus miatti leállás. Ennek ellenére a legtöbbet kívánják kihozni a helyzetből, s különösen nagy figyelmet fordítottak és fordítanak a jövőben is az erőnléti edzésekre.
A torna jó hangulatához a versenybíró Nádasi Judit is nagyban hozzájárult, aki kedvesen és megértően éppúgy figyelt a játékosok érdekeire, mint a viadal gyors és fennakadásoktól mentes lebonyolítására.
− Testnevelő tanár vagyok, hosszú éveken át vettem részt az iskolatenisz-programban Pécsett, a pedagógia érzékem éppen ezért versenybíróként sem hagy cserben – mondja a ma már geresdlaki általános iskolában dolgozó szakember, aki a 2000-es évek elején a baranyai megyeszékhely lurkóit ismertette meg a sportág alapjaival, majd a bíráskodás révén kapcsolódott be a komolyabb versenysportba. – A tapasztalatom azonban az, hogy általában nem a gyerekekkel, hanem a szülőkkel van gond. Ennek rendszerint két oka van, jobban akarnak győzni, mint maguk a játékosok, vagy pedig a szakmai hozzáértésük nem elegendő. Ha ez a kettő találkozik, az maga a katasztrófa. A gyerek számára fontos a szülő, folyamatosan figyeli a reakcióit, s ha azok nem pozitívak, akkor teljesen elbizonytalanodhatnak.
Juditot általában a szigorúbb bírák közé sorolják, szerinte ez éppen testnevelői mivoltából fakad. Ám a szeretet is érződik rajta, ahogy azokról a ma már felnőtt játékosokról beszél, akik szinte a szem előtt nőttek fel:
− Nagyon jó érzés látni őket ezen a szinten játszani, itt van például Bartakovics, akit mindig az anyukája hozott, előttem van pici gyerekként, vagy Kis-Balázs és még sorolhatnám a neveket. Ezek a pillanatok adnak kedvet a további munkához, különösen most, hogy falun dolgozom, ahol nincs tornaterem, ezért a gyerekeket nem tudom a tenisz felé orientálni. Ráadásul egyesület sincs, ahová küldeni tudnám a tehetséges gyerekeket. Az iskolatenisz csak akkor sikeres, ha a hozzáértő testnevelő és az átvevő klub tökéletes összhangban működik.
A Platán-kupa sikeres lebonyolításához az időjárás is hozzájárult, hiszen a vasárnapi elődöntők után lecsapó felhőszakadás pontosan véget ért a döntők előtt és éppen csak annyira áztatta el a pályákat, hogy nem volt szükség locsolásra. A férfiaknál a székesfehérvári döntő ismétlődött meg Marozsán Fábián és Makk Péter között, s bár ezúttal jóval nagyobb csata alakult ki, előbbi végül ismét győzött (7:6, 6:3).
− Petivel nagyon jó meccset játszottunk, s örülök, hogy lesz egy kis pihenőm. Most azért elfáradtam… – jegyezte meg a döntő után Marozsán, aki mesterhármast ért el a jótékonysági Budapest Kupa, a múlt heti Fehérvár-kupa és a boglári Platán-kupa megnyerésével.
A Nemzeti Edzésközpontban vele együtt készülő Makk Péter szerint ezúttal nagyon kevésen múlott a meccs, sokkal jobban játszott, mint egy héttel korábban és nemcsak az eredmény lett szorosabb, de a játék valós képe is. A következő I. osztályú tornán, amelyet Budapesten rendeznek, viszont egyikük sem indul, inkább edzenek és várják, hogy minél előbb újrainduljon a nemzetközi teniszélet.
A torna elődöntőseit: Zeljenka Martin és Sallay Péter.
A boglári torna nemzetközi szinten legmagasabban jegyzett játékosa, a WTA összevetésében 279. helyen rangsorolt Bondár Anna volt, aki esélyeshez méltóan, szettveszteség nélkül nyerte meg a 100 ezer forint összdíjazású viadalt.
− Az edzéseken tanult dolgokat szerettem volna élesben gyakorolni, valamint az új ütőm kipróbálására is tökéletes alkalom volt a torna. Minden úgy alakult, ahogy elképzeltem – mondta a Kiskút TK, karriercsúcsát éppen egy évvel ezelőtt a WTA 177. helyén elért játékosa az eredményhirdetést követően. – A mai döntő ráadásul kifejezetten jó volt, Bartha Panna felvette a ritmust, nagyon jól játszott, de Szabanin Natália is nagyobb erőbedobásra kényszerített a negyeddöntőben.
A női finálé másik résztvevője a PVTC 16 éves játékosa Bartha Panna volt, aki Annával ellentétben nehezebb mérkőzéseket játszva jutott el a döntőig. Fárbás Réka ellen például kifejezetten hosszú és kiélezett találkozót vívott a negyeddöntőben, 7:5, 2:6, 6:2-re legyőzve a Székesfehérváron edző, egyébként boglári ellenfelét. Számára a Bondár Anna elleni 6:2, 6:3-as vereség szinte győzelemmel ért fel:
− Annához hasonló szintű játékos ellen még sohasem játszottam, úgyhogy minden pillanatát élveztem a mérkőzésnek. Eleinte nagyon izgultam, de mindent beleadtam. Emiatt nagyon gyorsan el is fáradtam, sajnos az adogatásom sokkal gyengébb volt, mint az övé, emiatt végig hátrányban éreztem magam. Nagyon sokat tanultam a mai mérkőzésből, le tudtam mérni, hol tartok egy nemzetközi szinten is jegyzett felnőtt játékos ellen. Ahogy említettem, a szerva az egyik, amiben nagyon sokat kell fejlődnöm és természetesen gyorsítani az ütéseimet. Most ez csak átmenetileg sikerült és túl sok energiát vett ki belőlem.
Ha újra indul a nemzetközi teniszélet, Panna ismét nekivág a juniortornáknak és ahhoz szeretne elegendő pontot gyűjteni, hogy a rendelkezésére álló két esztendő alatt korosztályos Grand Slam-viadalon indulhasson. Boglári teljesítménye alapján, erre vélhetően minden esélye meglesz.
A női torna elődöntősei: Matkó Réka és Müller Nikoletta.