A Vidéki Tenisz, a Teniszezők a Teniszért, valamint a Tiszta Tenisz elnevezésű csoportok képviseletében a korábbi Davis Kupa-válogatott játékos, ma már edzőként tevékenykedő Bardóczky Kornél indul az elnöki tisztségért a közelgő rendkívüli közgyűlésen.
A szakember honlapunknak adott interjújában elmondta, hogy egyre motiváltabban és elszántabban készül a megméretésre, célja pedig egyértelműen a béke megteremtése a hazai teniszéletben.
A szakmát szeretné képviselni, a teljes átláthatóság és az eredményesség jegyében.
Gy. Szabó Csilla írása * A hazai szövetség június 12-re meghirdetett rendkívüli közgyűlésén, a hivatalos tájékoztatás szerint, az idén esedékes teljes tisztújítás lesz a legfontosabb napirendi pont. Érhető tehát, ha a sportágon belül most igen nagy a mozgolódás, hiszen a választás kimenetele alapvetően határozza majd meg a magyar tenisz további sorsát.
A Vidéki Tenisz, a Teniszezők a Teniszért, valamint a Tiszta Tenisz elnevezésű csoportok Budapesten szombaton tartott nyilvános találkozóján, a magyar Davis Kupa-csapatban rekordidőnek számító 15 évig szereplő, többszörös magyar bajnok, a jelenleg edzőként tevékenykedő Bardóczky Kornél vállalta magára a reformokat sürgetők képviseletét és hivatalosan is kandidál az elnöki pozícióra. A saját bevallása szerint a szakma képviseletében pályázó szakembert döntése okairól és terveiről kérdeztük.
− Derült égből villámcsapásként jött az elhatározása, vagy hosszabb gondolkodás előzte meg?
− Igazából is-is. A Tiszta Tenisz korábbi megbeszélésein több név is felmerült a csoport képviseletére, de végül, különböző okok miatt, nem állapodtunk meg konkrét személyben. Ám ahogy teltek-múltak a napok, úgy lettem egyre motiváltabb a feladatra, s éreztem, cselekednünk kell. Odaálltam tehát a többiek elé és megosztottam velük az elképzeléseimet. Szerencsére tökéletes partnerekre találtam bennük. A szombati találkozóra ennek ellenére úgy mentem oda, amennyiben a másik két csoportnak lesz jó jelöltje, azt fogom támogatni. Ilyen értelemben tehát egyáltalán nem voltak elnöki ambícióim, bár az nyilvánvaló volt, hogy valakinek fel kell emelnie azt a képzeletbeli közös zászlót.
− Pedig ön nem is tartozik a Tiszta Tenisz csoport kezdeményezői közé.
− Ez így van, hiszen a két évvel ezelőtti közgyűlés idején még az MTSZ alkalmazottja voltam. De már akkor is sok mindenben egyetértettem a változást és a tisztulási folyamatot sürgetőkkel. Kifejezetten rossz érzéseket keltett bennem, ahogyan a sportágunkért élő és korábban nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is komoly eredményeket elérő játékosokkal, illetve szakvezetőkkel bántak. Megdöbbentő volt számomra, hogy egy Markovits Lászlót le lehet inteni, vagy egy Sávolt Attilának nem akarnak szót adni a magyar tenisz legmagasabb fórumán. A békéscsabai közgyűlés volt szerintem a mélypont, az ott történtek soha nem ismétlődhetnek meg a sportágunkban.
− Nyilván nem ez volt az egyetlen kérdés, amiben egyetértett velük.
− Úgy éreztem, rossz irányba indult el a magyar tenisz. Az igazságérzetemet bántotta, hogy a Nemzeti Edzésközpontban készülő játékosok előnyben vannak azokkal szemben, akik addigi edzőjükkel maradnak. Annak ellenére gondoltam így, hogy az akkori játékosommal, Bondár Annával éppen a helytelen rendszer kedvezményezettjei közé tartoztunk. Azt sem értettem, hogy az igazán fontos dolgokra, például a játékosokra, miért nem marad elegendő pénz? Hiányoltam az átláthatóságot, ami nélkül egy sportszövetség nem működhet eredményesen.
− Mit gondol a közelmúltban feltárt óriási hiányról?
− Mérhetetlenül elkeserít, hiszen rossz fényt vet a sportágunkra. Gondoljon csak bele a szülők helyzetébe, akik éppen sportágat választanak gyermekeik számára, a tenisszel kapcsolatban pedig ilyen híreket hallanak. Ez nem mehet így tovább, vissza kell adni a magyar tenisz rangját, amihez mielőbb békét kell kötni! Ám azoktól, akik ezt a helyzetet megteremtették a leghatározottabban elhatárolódom.
− És önnek sikerülhet ezt a régóta várt békét megteremteni?
− Ha nem hinnék benne, nem vállaltam volna el a jelöltséget. Akik ismernek, pontosan tudják, hogy a szándékaim tiszták, és személyemen keresztül a Tiszta Tenisz csoport, és most már láthatóan a másik két csoport is, biztosan meg tud békélni. Célunk, hogy végre nyugalom legyen, hogy a mindennapjaink a teniszről és az igazi szakmai kérdésekről szóljanak. Úgy gondolom, a sportvezetés számára is biztosíték lesz, ha látja, jó úton és együtt indulunk tovább.
− Hangsúlyozta, hogy a szakmát szeretné képviselni.
− Így igaz, eddig nem is foglalkoztam mással. De nemcsak én, a mögöttem állók is szakemberek, akik a magyar teniszben, a magyar teniszért éltek és dolgoztak eddig is, és szeretnének a jövőben is. Nem vagyok politikus, sem gazdasági szakember, csak egy sportoló, aki tenni akar a sportágáért. Éppen ezért csapatban gondolkodom, s amihez nem értek, abban majd olyan embereket választok magam mellé, akik nálam otthonosabban mozognak a témában. Elképzeléseink szerint a magyar tenisz jövőjének újratervezésében a kormányzatnak is nagy szerepe lesz, vele teljes összhangban és egyetértésben szeretnénk új, eredményesebb úton elindulni. A közgyűlésig hátralévő rövid időben azonban az is fontos feladatom, hogy a magyar tenisz társadalom fővárosi és vidéki résztvevőivel egyaránt aktív párbeszédet alakítsak ki.
− Ezek szép gondolatok, de egyelőre még a közgyűléssel kapcsolatosan is sok a homályos pont.
− Igazságos és tiszta lebonyolítást szeretnénk, ezért egy független levezető elnököt tartunk szükségesnek. Ezzel kapcsolatban az EMMI-től és a MOB-tól fogunk segítséget kérni. Az átláthatóság miatt kezdeményeztük a szavazati joggal rendelkezők névjegyzékének nyilvánosságra hozatalát. Reméljük, a szövetség számára is fontos, hogy a fair play szelleme érvényesüljön az eseményen. A tagszervezetek közül senki nem fog ezért megsértődni, hiszen saját érdekünk a tisztánlátás.
− A teljes tisztújításhoz valamennyi tisztségviselőnek le kellett volna mondania, de ez még nem történt meg. Egyelőre az elnöki poszt is foglalt.
− Sajnos ezen a téren is sok még a kérdőjel, ezért várjuk az elnök és az alelnök hivatalos lemondását is, máskülönben nem lehet jogszerűen lefolytatni a meghirdetett teljes tisztújítást. De ugyanez vonatkozik a felügyelő bizottságra is. A közleményünkben már megneveztük néhány jelöltünket, a többiekkel még tárgyalunk, de két-három napon belül az ő személyüket is nyilvánosságra hozzuk.
− Válaszaiból úgy tűnik, nem fél a megmérettetéstől.
− Miért félnék? A helyzet tisztázása érdekében vállaltam a kihívást. S most már egyre motiváltabb és elszántabb vagyok.