Mindössze két szombati nap, május 30. és június 6. van csupán hátra az MTSZ által június 12-i határidővel valószínűsített közgyűlésig – feltételezve, hogy a szövetség a hétvégi időponttal valamennyi vidéki tagja számára reálisan elérhetővé akarja tenni a remélhetően az ország központjában, Budapesten tartandó összejövetelt.
Megpróbáltuk az alapszabályból átböngészni, milyen eltérések vannak közgyűlés és közgyűlés között, s mikor kell, illetve mikor lehet tisztújítást tartani, s mi a különbség teljes, vagy részleges tisztújítás között.
Az egész tenisztársadalom kíváncsian és nem kevés aggodalommal várja a főtitkár által június 12-i határidővel bejelentett, „tisztújítónak” nevezett közgyűlést.
Nagyon sok azonban a kérdőjel. Szeretnénk röviden körbejárni, mit kell tudni egy ilyen rendezvény jogi hátteréről.
Az MTSZ Alapszabály (2018. évi változat) 13.§. rendelkezik arról, hogy évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, nevezzük ezt „rendes” közgyűlésnek. Itt a főbb formai követelmény
az írásos meghívó legalább 30 nappal az eseményt megelőző kiküldése, és a szavazati joggal rendelkező küldöttek legalább az eseményt megelőző 4 nappal történő megnevezése, akkreditálása.
Jól látható, hogy esetünkben, ha valóban tartani akarják, vagy tartani szükséges a június 12-i határidőt, akkor „rendes” közgyűlés összehívása már nem jöhet szóba.
Az Alapszabály 18.§ (2) pontja szerint a mandátumok 4 évre szólnak, most tehát 2020. december 9-én járnak le. Ha ezt megelőzően megüresednek tisztségek, akkor meghatározott esetekben, például az elnökségi tagok több mint felének lemondását követően rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Az ilyen eseményre vonatkozó előírásokat az Alapszabály 19.§. tartalmazza, melynek (2) pontja szerint az okot szolgáltató körülmény bekövetkezését (jelen esetben az öt elnökségi tag lemondását) követő legkevesebb 15, de legfeljebb 30 napon belül össze kellhívni, vagyis esetünkben a május 28. és június 12. közötti időszakban meg kell tartani.
Egyértelmű tehát, hogy rendkívüli közgyűlés lesz, amire fő szabályként ugyanazok az előírások érvényesek mint a rendes változatra, egy hatalmas különbséggel. A 19.§ (3) pont szerint az összehívásra és az előkészítésre vonatkozó határidők betartása nem kötelező, ami egy ilyen óriási jelentőségű rendezvény esetében több mint aggályos. Megtörténhet ugyanis, hogy akár a kitűzött dátum előtt egy-két nappal értesítik a tagságot a helyszínről és időpontról, a küldöttek megbízóleveleit pedig akár az ülést megelőzően, a helyszínen elegendő bemutatni, ezzel megágyazva rengeteg későbbi vitának, pereskedésnek. Amely már abból is adódhat, ha nem nyilvános a tagság névsora, s nincs a négy napos előretartás a résztvételre jogosultak névsorának összeállításánál.
Az sem világos, hogy a december 9-ig még élő mandátumok (elnök, alelnök, ellenőrző testület) sorsa mi lesz, mert nem kötelesek lemondani, ekkor viszont teljes tisztújításról most szó sem lehet.
Teljes tisztújítás akkor lehetséges, ha a közgyűlés összehívásának pillanatáig mindenki lemond.
Kérdéses a jelölőbizottság szerepe is, hiszen normál esetben harminc nappal a közgyűlés előtt meg kell nevezni a bizottság összetételét, hogy a tagság meg tudja őket keresni a javaslatokkal.
A sok szempontból nehezen áttekinthető helyzetben, megelőzendő a vitákat, vádaskodásokat, a sportágban kívánt béke érdekében talán hasznos lenne, ha a nehéz helyzetbe került, és sok oldalról támadott szövetség nem saját maga végezné a választás előkészítését, hanem "kiszervezné" a közgyűlés megtervezésésének és lebonyolításának feladatát - valamely tapasztalt független sportjogásznak, kérve esetleg az EMMI szakszerű segítségét.