A Kőér utcai régi Spartacus-pálya helyén új utánpótlás-nevelő bázis kezdte meg működését tavaly áprilisban. A PG Tenisz és Sport Club Egyesületet létrehozó Punyi Gábort is meglepte a nagy érdeklődés: az amatőrökön túl ma már több mint húsz versenyző fiatal jár hozzájuk. A szakember szerint fontos tényező ugyan a pénz, ám az elhivatottság az, ami igazából a sikerhez vezet.
Gy. Szabó Csilla írása * „A klub elnevezésén nem kellett sokáig gondolkodnod!” Jegyezték meg többen is a PG Tenisz és Sport Club Egyesület egy évvel ezelőtti bejegyzésekor Punyi Gábor ismerősei közül. Pedig a kiváló utánpótlás-nevelő edző monogramja egy régi történetnek köszönhetően került a székhelyét a Kőér utcába tevő egyesület nevébe. A szálak az Idomnál, majd az ETC-nél eltöltött évekig nyúlnak vissza, ahová Juhász Gábor hívó szavára érkezett. A gyerekek számára zavaró volt az azonos keresztnév, ezért kapta Punyi, monogramja angolos kiejtése nyomán a „Pídzsí” becenevet.
A pálya szélén eltöltött huszonhat év alatt a TF, az MTSZ, a Honvéd, a Vasas, az Idom (később Ábris), az ETC, az Építők és a Dunakeszi színeiben egyaránt dolgozó szakember hatalmas fába vágta a fejszéjét, amikor 2019 tavaszán önálló útra lépett, megteremtve a saját elképzelései és elvei szerint működő teniszklubját. Tíz gyermekkel indult, ám igen rövid idő alatt, már a téli szezonban húsz fölé emelkedett a versenyző fiatalok száma, nem számítva a hobbiteniszezők lelkes kis csapatát. Jánosi Luca mellett Nagy Péter is vele gyakorol az új helyen.
jnosi luca punyi gbor punyi anna 2019Jánosi Luca, Punyi Gábor és Punyi Anna
− Természetesen hittünk magunkban, de ekkora igényre én sem számítottam. Az önállóság jó dolog, de sokkal több energiát és munkát is követel, miközben kockázatokkal jár. Utóbbi szerencsére elkerült bennünket, a tervezettnél sokkal jobban alakultak a dolgok – mondja Punyi Gábor és nem véletlenül használja a többes számot, hiszen feleségével, azóta dolgoznak együtt, amióta Krisztina 2007-ben a testnevelői diplomája mellé a gyógytornászét is megszerezte. Eleinte csak be-be segített néhány sikeresebb játékos testi adottságainak fejlesztésébe vagy korrigálásába, ám idővel annyira megnőtt a prevenciós és az erőnléti gyakorlatok iránti igény, hogy állandó, majd nélkülözhetetlen csapattag lett. A korábbi olimpikon vitorlázó (Barcelonában még leánykori nevén, Bácsics Krisztinaként végzett a 19. helyen - a szerk.) szaktudásának köszönhetően, Gábor játékosai az átlagosnál ritkábban voltak sérültek, szerinte ezzel akkoriban megelőzték a hazai mezőnyt. – A Népligetben remek csapattal dolgoztam, amelyben Stollár Fanny, Piros Zsombor, Békefi Bianka, Fajta Péter, Németh Virág és Habler Henrietta is helyet kapott. Az ő esetükben már tudatosan építettük fel a testüket, amellyel a későbbi terhelések elviselésére készítettük fel őket. S hogy miért kell ehhez külön szakember? Nemcsak a tudás miatt. Felismertem, nem jó, ha a játékosok minden idejüket velem töltik. Egy harmadik személyiség mindig új színt hoz az együttműködésbe. A kondiedzőé ráadásul tipikusan bizalmi szerepkör, hiszen közvetlenebb a kapcsolat a sportolóval, s adott esetben kényes problémákat oldanak meg együtt. Krisztina tökéletesen látja el ezt a feladatot, s a mi tandemünk is tökéletesen működik.
punyi gbornmeth virgpunyi krisztinaPunyi Gábor, Németh Virág és Punyi Krisztina
A Punyi családban nemcsak a feleséget, Krisztinát, de a gyerekeket is megfertőzte a tenisz szeretete. S bár Patrik végül a kézilabda mellett kötött ki és ma már a TF-en tanul, Anna sokáig a salakon képzelte el jövőjét, s csak a felsőfokú tanulmányok iránti elkötelezettsége miatt szorult némileg háttérbe. Az egyébként szigorúságáról ismert Punyi Gábor a gyermekei esetében sem tért el elveitől, mindig meghallgatta őket, s ha más véleményük volt, azt is elfogadta.
− Egy szülő a saját gyermekeitől mindig többet vár el, ami mindkét fél részéről vezethet frusztrációhoz. Ennek ellenére úgy vélem, családon belül is működhet az edző-tanítvány kapcsolat – mondja a sportággal szülővárosában, Gyöngyösön megismerkedő szakember, aki 12 éves korára szinte minden labdajátékot kipróbált. A tenisz mellett végül a Szekrényes Zsolt által vezetett nyári tábornak köszönhetően döntött. A labdarúgó játékvezető édesanya pedig búcsút mondhatott a focista álmoknak. Hogy végül a Testnevelési Főiskolára jelentkezett, az viszont már a gimnáziumi testnevelő tanárai elkötelezettségének volt köszönhető, a TF-en pedig Halmos Imre szavazott bizalmat a korosztályos vidék és országos bajnokságokon jeleskedő fiatalnak, s bízta rá az addig igen mostohán kezelt teniszszakosztály irányítását. Punyi gyorsan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az OB III-ból az OB I alsó ágára vezette a csapatot.
– Kisebb korban a szülői empátia számít, később pedig minden megbeszélhető lesz. Tizenöt-tizenhat éves korukig sok mindent el lehet erőből érni a gyerekeknél, de nem érdemes. Tizenhat éves kor körül mindig eljön az igazság pillanata és a saját belső késztetése szerint fog dönteni. Szigorú vagyok, fontos számomra a tisztelet, amit a jól elvégzett munkával mutathatnak ki a játékosok. Ugyanakkor én is kíváncsi vagyok a gondolataikra és érzéseikre, hiszen a tisztelet csak kölcsönösen működik. A mi munkánkban a pedagógiai rész legalább olyan fontos, mint a szakmai, hiszen embereket nevelünk, akik mellesleg nagyon jól teniszeznek. Nem szabad becsapni, vagy lenézni a gyerekeket, és a szüleiket, hiszen mindenki pontosan érzi, mennyit kapnak a klubtól és az edzőtől.
Új egyesületével kapcsolatban a közösség fontosságát hangsúlyozza a szakember, amelybe nemcsak a játékosok, de a szülők is beletartoznak, az amatőrökről nem is beszélve. Punyi Gábor szerint tökéletesen egymásra épül a sportág ezen két szegmense, a versenyzők az eredményeikkel bizonyítják a szakmai munka sikerességét, a hobbijátékosok pedig egyfajta mecenatúrával járulnak hozzá a tehetségek érvényesüléséhez és az egyensúly megtartásához.
− Hivatásomnak érzem, amit csinálok, ezért nem is a pénzt tartom a legfontosabbnak. S bár tudom, hogy utóbbi fontos a mi sportágunkban, mégis úgy gondolom, az elhivatottság a sikerek igazi kulcsa. A játékos és az edző részéről egyaránt. Kicsit őrültnek kell lenni, ha valaki a teniszt és általában az élsportot választja. A junior évek végén léphet elő kulcskérdéssé a finanszírozás, ám addig valahogy mindig meg lehet oldani. Nekem eddig ez többnyire sikerült, s szerintem ehhez elengedhetetlen a közösség ereje – foglalja össze az anyagiakkal kapcsolatos nézeteit Punyi Gábor, aki a kollektíva mellett az emberi tulajdonságok fontosságát is hangsúlyozza. Szerinte, mindig kell valaki, aki összefogja a csapatot és kellő bölcsességgel és szakmai tudással irányítja azt. No és persze kellő elhivatottsággal.
A főiskolai éveket követően Punyi Gábor életében megjelenő kiemelkedő személyiség Hegedűs József volt, akivel hosszú éveken át együtt „mozogtak”, s aki mellette már fiatalon olyan kiváló játékosokkal dolgozhatott, mint Kellner Ádám vagy Czink Melinda. S bár a Vasasnál történt változásokat követően megpróbáltak külön utakon járni, azért Dodi bácsi nyári szabadsága idején, mindig az első szóra beugrott helyettesítőként.
punyi krisztina hegeds jzsef punyi gbor keller lszlA mester születésnapján: Punyi Krisztina, Punyi Gábor és Keller László köszönti Hegedűs Józsefet
− Eleinte nem adhattam önállóan feladatokat, hanem Dodi bácsi következetes és szigorú rendszere szerint dolgoztam – emlékszik vissza a honvédos kezdetekre Punyi Gábor. – Amikor látta, hogy mindent megtanultam, akkor kaptam nagyobb szabadságot, s már a saját elképzeléseimet is megvalósíthattam. Rengeteget köszönhetek neki, de általában mindenkinek, akivel együtt dolgozhattam. Sőt a játékosoknak is. Tanulni mindig lehet és kell is, különösen a gyakorlatban. De az elméleti tudás is fontos. A szövetség által elindított edzőképzés ebben nagyon sokat segíthet, s bízom benne, hogy az eddigiekhez hasonlóan folytatódik a program. Szakemberekben ugyanis nem állunk túl jól, s a TF-en kimaradt szakedzői évek nyomán csak rosszabbodni fog a helyzet.
A tanítványaival még ma is magázódó mester szerint a játékosokkal kialakított jó kapcsolat nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Ezért kezeli őket partnerként, miközben a rendszerességből, a fegyelemből egy percig sem enged. A legnagyobb tapasztalata azonban az, hogy tudomásul kell vennie a változásokat. Az edző személye állandó, ám körülötte folyamatosan változnak a játékosok. S ez így van rendjén. Ha valakivel sikerül négy-hat évet folyamatosan dolgoznia, akkor már biztosan hozzájárult annak sikereihez. Valakit a csúcsig vinni, az azt is jelenti, hogy mindenki mást el kell engedni. Punyi Gábor korábban a válogatott másodedzőjeként, majd később a felnőtt játékosaival ezt az életet is megtapasztalhatta, így most a legkisebb hiányérzet nélkül választotta az utánpótlás-nevelő bázis kialakításának nem könnyű feladatát.
Az általa végzett szakmai munka minőségéről azonban mi is árulhatna el többet annál, hogy Budapest mellett Csomádról, Egerből, Dunakesziről, Csömörről, Gödről és Dunaharasztiból is sokan követték őt a Kőér utcába. A közösség tehát alakul, nem is akárhogyan.
pg teniszklub