A fegyelem és az önmérséklet a járvány elleni leghatásosabb fegyver. Ezt üzeni Kínából Borsos Olivier, aki egy ultramodern sencseni sportkomplexumban saját szervezésű szakmai tanulmányútja idején vészelte át a krízis legnehezebb időszakát. A magyar szakember ezúttal nem a kínai teniszéletben szerzett tapasztalatairól, hanem egy sokkal fontosabb kérdésről, a koronavírus ottani kezeléséről számolt be.
Gy. Szabó Csilla írása * Barátai meghívására utazott január elején Kínába Borsos Olivier, a BTC korábbi sportigazgatója. Az invitáció természetes teniszberkekből érkezett, a magyar szakember pedig semmiképpen nem akarta kihagyni a néhány hetes tapasztalatszerzés lehetőségét. A sencseni ultramodern sportközpontban ugyanis olyan kiválóságok készülnek, mint például a WTA ranglista 29. helyezettje, Qiang Wang.
Balázs Attila korábbi edzője nem véletlenül választotta az időpontot sem, a január 25-i Holdújévet, amely az ázsiai ország legnagyobb ünnepe, személyesen akarta megtekinteni.
− Még maszk nélkül érkeztem a repülőtérre. Úgy terveztük, másnap nézzük meg a várost és vesszük meg a legszükségesebb dolgokat, ám ebből semmi nem lett, mert reggel indult a járványriadó és többet nem léphettünk ki a komplexumból – kezdi kalandos történetét Borsos Olivier, akit a Kínában élő barátai ugyan figyelmeztettek a maszk fontosságára, ám a különleges betegség van a levegőben mondat nem tűnt túl komolynak és határozottnak. Érkezése másnapján azonban már mindenki, így ő is rájött, sokkal többről van szó, mint egy átlagos légúti megbetegedésről.
– Az elején még itt is a bizonytalanság és az értetlenség volt a jellemző. Azután nőni kezdett a félelem, jöttek az infók a vuhani helyzetről, s amikor a kínai újév színpompás eseményeit is lemondták, akkor már mindenki tudta, hogy komoly a helyzet. Az itteniek nem szoktak szabadságra menni, ez az ünnep szinte az egyetlen alkalom, amikor mindenki hazamegy egy-két hétre. Most viszont mindenki maradt és teljesen elzárkózott.
A sportkomplexum egy hegy tetején található, saját őrszolgálattal, biztonságos falakkal övezve. Bejutni a különleges intézkedések előtt sem lehetett engedély nélkül, ám a koronavírus-járvány következtében a kijutásra sem volt mód. A sportolók a lehető legnagyobb biztonságban érezhették magukat a közel egy hektáros, teljesen felszerelt központban. Az edzések tehát folytatódtak, igen komoly orvosi ellenőrzések mellett. Aki egy kicsit is rosszul érezte magát, azt azonnal a legközelebbi kórházba küldték tesztelésre. A kínai hozzáállást nagyszerűen tükrözi, hogy a nemzetközi tornákról hazatérő Qiang Wang, hiába az ország legsikeresebb teniszezője, önkéntes karatént vállalt szobájában a kritikus időszakban.
− Kínáról köztudott, mennyire fegyelmezett ország, ám most a járvány idején, még a szokásosnál is nagyobb volt a szigor – folytatta beszámolóját a magyar szakember. – Senkiben sem merült fel, hogy kijátssza a szabályokat, de nem is lehetett volna. Egy hivatalos karantén itt úgy nézett ki, hogy leragasztották a lakás ajtaját, kamerát és mozgásérzékelő csipet szereltek rá. Próbáld meg kijátszani! Hogy itt már végéhez közeledik a járvány, az csak és kizárólag ennek a fegyelemnek köszönhető. Természetesen nekem is összetörik a szívem, látva a sok jól felkészült teniszezőt, aki most nem játszhat. A versenyek leállítása azonban korrekt döntés volt és igazságos, hiszen mindenkire vonatkozik. A rövidtávú igényeink és vágyaink kielégítése helyett, most sokkal messzebbre kell tekintenünk, és a kollektíva érdekeit kell szem előtt tartani. Ez pedig azt mondja, maradj otthon, vigyázz magadra és a társaidra! És nem, még az egyéni edzések megtartásával sem értek egyet. Olyan gyorsan és agresszívan terjed a vírus, hogy két-három gyakorlással több vagy kevesebb, tényleg nem számít.
Borsos Olivier elismeri, hogy az éljátékosokat a kihívás élteti. A koronavírus-járvány megfékezésénél azonban most nincs nagyobb kihívás. Szerinte most a fegyelem az első, önmagunkkal és a vágyainkkal szemben kell a saját meccsünket lejátszani. Ha egyetlen ember nem tartja be a szabályokat, akkor minden borulhat, az egyéni felelősség tehát hatalmas. A sportpszichológiában is gyakorlott szakember a pozitív hozzáállás fontosságára hívta fel a figyelmet:
− Aki most építő jelleggel vészeli át ezt a nehéz időszakot, az minden apró örömöt, így egy mérkőzést is sokkal jobban fog becsülni később. Itt már látszik a fény az alagút végén, szép lassan visszatér az élet a mindennapokba. Ezek az apró lépések pedig nagy örömmel töltenek el bennünket. Hazamehettem volna, de biztonságosabbnak ítéltem, hogyha maradok még. A saját és a családtagjaim egészsége érdekében egyaránt. Már hat hete szóltam az otthoni ismerőseimnek, hogy vigyázzanak, de nem igazán vettek komolyan. Nagyon izgulok a családomért és minden barátomért, sporttársamért, s csak reménykedem, hogy Magyarországon is minden rendben lesz. Fegyelemmel és összetartással nyolc-tíz hét alatt át lehet vészelni ezt a krízist. Erre Kína a legjobb példa. De nem győzöm hangsúlyozni, itt példás volt a rend, amely az óvintézkedéseket kísérte. Ebből otthon sem lehet majd engedni!