A tavalyi junior Australian Open párosgyőztese, Nagy Adrienn januárban fél évre költözött az Egyesült Államokba, a koronavírus-járvány miatt azonban most itthonról folytatja egyetemi tanulmányait. Az MTK fiatalja az erőnléti fejlesztésről, a mentális támogatásról és a csapatedzésekről csak jót tudott mondani, az egyéni képzés azonban szerinte jobb volt itthon, a szüleivel.
Gy. Szabó Csilla írása *Ausztrália helyett az Egyesült Államokban kezdte az évet Nagy Adrienn, aki tavaly januárban még Melbourne-ben győzedelmeskedett a junior leányok párosversenyében. A 2020-as esztendő azonban már a felnőtt feladatokról és az azokkal járó felelősségről szól. Az MTK fiatal teniszezője ennek tudatában, jól megfontolt döntés hozott, amikor elfogadta a Texas Longhorns egyetemi ösztöndíjra szóló ajánlatát, amely a teniszcsapatban is biztos helyet kínált neki. Szülei, Csurgó Virág és Nagy Tamás, akik egyben edzői, is fájó szívvel, de a legnagyobb egyetértésben támogatták a juniorkarrierjének legjobb ranglistahelyezését tavaly a 19. helyen elérő leányuk tengerentúli álmait.
A koronavírus-járvány azóta kicsit felborította a gondosan megtervezett programot. Az amerikai egyetemi bajnokság felfüggesztését követően Adrienn az utolsó direkt járattal hagyhatta el Austint, és megérkezett Budapestre. Ottani teniszidényének már biztosan befellegzett, ám a tanévet még online befejezheti április 30-ig. A csapat két olasz játékosának kevesebb szerencséje volt, ők már nem tudtak szülőhazájukba visszatérni, végzős diákokként pedig ez nem is lett volna szerencsés a számukra. S bár még itthon sem tudni, hogy alakul a járvány, Csurgó Virág úgy gondolta, inkább Magyarországon legyen együtt a család, mint bárki is közülük, egyedül a messzi távolban.
Januárban sokan csodálkoztak, hogy Adrienn a felnőtt profi karrier helyett, inkább a tanulást választotta. A valóság azonban kicsit más, hiszen egyetlen félévre költözött csak Texasba, a szemeszter lejártát követően a tőle megszokott lendülettel tervezte teniszezőként szőtt álmainak folytatását. A többszázezer dollár értékű ösztöndíjat pedig akkor használja majd fel, amikor akarja. Akár a harmadik ikszen túl is visszatérhet Texasba és befejezheti tanulmányait. Adrienn számára ez egy testhezálló megoldás volt, hiszen kifejezetten szereti, ha egy B terv is lapul a zsebében. Még akkor is, ha idén nyáron már ismét az ITF-tornákon képzeli el leginkább magát, s nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy az év végéig a felnőttek között is befusson a top 350-be. Hacsak a sors nem szól ismét közbe.
− A félidőnél járva is éreztem, milyen jó döntés volt ez az ösztöndíj – jelentette ki határozottan honlapunknak Nagy Adrienn, amikor eddigi amerikai tapasztalatairól kérdeztük. – S ezt most nem csak a teniszre és a tanulásra értettem, sokkal inkább a szüleimtől való elszakadásra. A mi helyzetünk sohasem volt könnyű, hiszen a családi köteléken túl, ők egyben az edzőim is, kicsi korom óta az átlagosnál sokkal több időt töltünk együtt. Tavaly évvégén ez már néha kezdett terhes lenni, úgyhogy a legjobbkor érkezett az ajánlat. Az önállóság minden pillanatát élveztem. A folytatást azonban természetesen továbbra is velük képzelem el, a közös munka is kellemesebb lesz a szünet után.
Nagy Adrienn napirendje az amerikai campuson mindig egy hétre előre, szinte percnyi pontossággal be volt osztva. Így sem unatkozni, sem az otthoniak után vágyakozni nem volt ideje. De miért is kínozta volna a honvágy? Az MTK 18 éves játékosa mindig is szeretett az Egyesült Államokban túrázni, s ez a véleménye most, testközelből sem változott. Még akkor sem, ha ebben a feszített tempóban Austinból sem látott túl sokat. Az általános amerikai érzés, azonban ennek ellenére átitta mindennapjait.
− Nagyon jó érzés volt ez a rendszeresség. Otthon sokszor Anyuék elfoglaltságától, vagy az erőnléti edző beosztásától függött az edzéseim időpontja. Austinban ez elképzelhetetlen volt, s aminek nagyon örülök, végre súlyokat is emeltem a kondiedzéseken. Természetesen nagyon elővigyázatosak voltunk, a program remekül fel van építve, s már érzem is ennek az eredményeit. A pályán egyértelműen gyorsabb lettem, ebben kiválóak az amerikaiak. A csapatedzésekkel is nagyon elégedett voltam. Minden nap más és más stílusú játékossal tudtam edzeni, ami otthon szinte elképzelhetetlen volt. Az egyéni edzésekről már nem ilyen jók a tapasztalataim, de abból kevesebb is volt. Apával azért jobban nyomtuk idehaza – összegezte a teniszpályán szerzett tapasztalatait Nagy Adrienn, aki csapatában a 3. és 4. helyen játszott a bajnokság váratlan megszakításáig. A fiatal magyar úgy véli, az otthoni feltételezésekkel szemben nagyon jó színvonalú meccsekben volt része, hiszen az ellenfelek között sok korábbi korosztályos ellenfelével találkozott, akik mind az élvonalhoz tartoztak. Vannak ugyanakkor kevésbé ismert, ám felettébb rutinos amerikai játékosok is, akik ellen bizony nem könnyű megtalálni a helyes taktikát. A Texas Longhorns együttesében az első játékos, Bianca Turati például 314. a WTA ranglistán, testvére Anna pedig az 557. Adrienn egyelőre ennél kicsit hátrébb helyezkedik el, pillanatnyilag a 872.
Az Australian Open tavalyi junior párosbajnokát egyetlen dolog zavarta: az edzők állandóan körülöttük nyüzsögtek, s minden pont után megjegyzést fűztek a látottakhoz. Adrienn viszont szeret a saját feje után menni, s maga megoldani a nehezebb helyzeteket. De hát ezek a hónapok az alkalmazkodásról és a különböző stílusok összehangolásáról is szóltak. Még akkor is, ha pontosan tudta, május végén úgyis visszatérnek a saját módszereikhez.
− Azért lesznek dolgok, amelyeket magammal hoztam. A szervámon például nagyon sokat javítottak, egészen stabil lett – fűzte hozzá Nagy Adrienn, s az erőnléti fejlesztéseket említi másodikként a nyereségek sorában. – Ami újdonság volt számomra, és nagyon sokat segített, az a csapat pszichológusa. Lassan, de határozottan próbáltak rávezetni arra, hogy sokkal pozitívabb legyek a pályán. Korábban, egy rontás után, sokáig magamat hibáztattam, ez most a beszélgetések hatására kezd rólam lekopni. És ez így van jól. A legutóbbi meccsemen a gyakorlatban is éreztem, hogy ez milyen jól működik. Nem akadtam ki egy hiba után, hanem tovább biztattam magam, és bent is maradtam a játékban.
Adrienn az egyetemista létet is kifejezetten élvezte, s örömmel járt órákra. Mindig is szeretett új dolgokat tanulni, ám az utóbbi négy évben sokkal inkább a versenyzésről szólt az élete, mint az iskoláról. A régészeten kívül a sikeres életvezetésről, a vizsgákra való eredményes felkészülésről és az amerikai politikai életről hallgatott előadásokat, amelyekben a beszélgetésen és az interaktivitáson volt a hangsúly. A fiatal magyar pedig az iskolapadban éppúgy megállja a helyét, mint a teniszpályán, hiszen eddig valamennyi tárgyból jelesre vizsgázott.
− Úgy terveztük, hogy két-három ITF-viadalra is eljutok, de a csapatnak eddig minden alkalommal szüksége volt rám, ezért maradnom kellett. Áprilisban egy huszonötezer dollár összdíjazású tornára kaptam volna szabadkártyát, utána, pedig talán belefért volna még egy-egy tizenötezres. Ha időközben nem állt volna le teljesen a nemzetközi teniszélet. Junior eredményeimre való tekintettel 19. születésnapomig van helyem utóbbiakon a főtáblán, sajnos március végével elvesztem ezt a kiváltságot. De sebaj, ha újraindulnak a versenyek, majd a kvalikból küzdöm fel magam a főtáblákra. S bár most még fogalmunk sincs, mi is lesz egy-két hónap múlva, én bízom magamban. Különösen az itt megszerzett értékes tapasztalatok birtokában – avatta be honlapunkat további terveibe Nagy Adrienn, majd bevallotta, bármilyen jól is érezte magát Amerikában, az utolsó hetekben már nagyon hiányoztak neki az otthoniak. S bár a viszontlátást nem ilyen hirtelen tervezte, most már inkább annak örül, hogy amíg Austinban volt, minden pillanatát megélte az amerikai álomnak.