A Play and Stay csapatbajnokság döntőjébe három együttessel érkező Tenisz Műhely sem a leányok, sem a fiúk mezőnyében nem talált legyőzőre.
A tabáni egyesület nemcsak a náluk folyó minőségi szakmai munkáról, de a remek csapatszellemről is tanúbizonyságot tett a Nemzeti Edzésközpontban.
Gy. Szabó Csilla írása * November utolsó napján, a Nemzeti Edzésközpontban rendezték meg a legfiatalabb korosztályok, vagyis a 11 éven aluliak Play and Stay csapatbajnokságának döntőjét. S bár ebben a speciális versenyrendszerben a számszerinti eredmény mindig eltörpül a részvétel és a közös játék öröme mellett, a szombati döntőbe jutott tizenhárom fiú- valamint hat leánycsapat képviselői olyan elszántsággal érkeztek a NEK-re, mintha legalábbis egy Grand Slam finálét játszanának.
A hasonlat persze túlzó, ám azok a gyermekek, akik a két héttel ezelőtti selejtezőben, vagy éppen a szombati döntőben játszották fiatal karrierjük első tétmérkőzését, alighanem örökre emlékezni fognak a különleges pillanatra. Ahogy Guti János, a program szövetségi koordinátora is mosolyogva idézi fel saját debütálását a legkisebbek mérkőzéseit nézve. Pedig azt a találkozót lassan ötven éve játszotta, s éppen egyik jelenlegi kollégája, az U16-os és U18-as válogatottakért felelős szövetségi edző, Gulyás István ellen. A háromszettes meccs felidézésére persze már csak az utolsó mérkőzések alatt volt ideje, hiszen addig a szervezéssel volt elfoglalva.
− Nagyon szerettem volna, ha otthonosabban érzik magukat a csapatok, ezért a döntőn résztvevő tizenöt egyesület számára néhány székkel és egy asztalkával névre szóló bokszokat alakítottunk ki a döntők tiszteletére ünnepélyesen berendezett melegítőpályák mellett – mutatott körbe a pihenőcsarnokban Guti János, akinek még arra is volt gondja, hogy a díjátadóra érkező fiatal, de már nemzetközi szinten is bizonyított példaképek, Valkusz Máté, Fajta Péter és Marozsán Fábián játszanak egy-egy partit a legkisebbekkel. A szülők és nagyszülők pedig már kattintották is a fényképezőgépeket, indították a videófelvételeket, megörökítve a talán soha többé vissza nem térő pillanatokat.
– Két éve irányítom a programot, és általánosságban elmondható, hogy némileg növekedett a létszám, az idei évben azonban inkább a színvonal emelkedése volt számomra feltűnő. Különösen a mai napon láthattunk remek mérkőzéseket.
A szakember szavait pedig semmi sem támaszthatta jobban alá, mint a leánycsapatok fináléja, amelybe az Alfa TI és a Tenisz Műhely jutott be. A piros-, a narancs- és a zöld pályán egyaránt fej-fej mellett haladtak a játékosok, izgalmas és kifejezetten magas színvonalú mérkőzéseket játszva. Az elsőt a Tenisz Műhely, a másodikat az Alfa TI hozta, így a bajnoki cím sorsa a harmadik, a zöld pályán vívott találkozón dőlt el a tabáni együttes javára.
− Természetesen izgultam, hiszen fontos mérkőzés volt, de az egyáltalán nem vette el a kedvemet, hogy az ellenfelem kezdett jobban – mesélte boldogan a Tenisz Műhely legidősebb, vagyis zöld pályás játékosa, Beviz Lujza, aki a fontos pontoknál határozottan bíztatta magát, amitől bevallása szerint egyre jobban ment a játék. – Tudtam, hogy van időm fordítani és hittem magamban. Az is nagyon jó érzés volt, hogy ilyen sokan drukkoltak nekem.
Ami a szurkolást illeti, a Tenisz Műhely csapata ebben is a legjobbnak bizonyult, hiszen meccseiken szinte alig lehetett a pálya szélén elférni. Talán ezért is nem búslakodott sokáig narancspályás játékosuk, Ipacs Panna, aki három szettben vesztette el mérkőzését:
− Az a lényeg, hogy mi vagyunk a bajnokok, a csapat volt a fontos, nem pedig én. Egymásért is játszottunk, de leginkább a Tenisz Műhelyért. Az én meccsem a szerencsén is múlott, de már egyáltalán nem bánom a vereséget.
A TM együttesét beindító, az MTK-BTC ellen 24:22-es győzelmet arató Nagy Ramóna sokáig fej-fej mellett haladt ellenfelével, majd felnőtteket is meghazudtoló röptéivel végül 15:10-re nyerte a találkozót. S bár nagyon bízott önmagában, nem készült sima győzelemre:
− Úgy gondoltam, hogy okosan kell küzdenem és semmiképpen nem adhatom fel. Sikerült ezt megvalósítanom és most nagyon örülök. A végén picit izgultam, de az elején egyáltalán nem. Öt éves korom óta teniszezek, korábban úsztam és kosárlabdáztam is, de most már azt hiszem, hogy a tenisz lesz a befutó. Híres versenyző, később pedig híres edző szeretnék lenni. Olyan, mint Serena Williams, Simona Halep és Selmeci Petra.
Utóbbi, ha valaki esetleg nem tudná, a Tenisz Műhely vezetőedzője, aki számára igazi ünnep lett a Play and Stay csapatbajnokság döntője. A selejtezőkben elindított három csapatból, mind a három kvalifikálta magát a fináléra, s végül nemcsak a leányok között, de a fiúk mezőnyében is ők bizonyultak a legjobbnak. A Pasarét TK ellen ráadásul viszonylag gyorsan eldőlt a bajnoki cím sorsa, hiszen a piros és a narancspályán is Selmeci Petra tanítványai nyertek.
− Gyönyörű volt! – tört ki a dicséret, a legkisebb „csapattárs” győzelmét követően Buzonics Dominikból, a Tenisz Műhely 18 esztendős válogatott játékosából, aki nem kényszerből és nem is edzője hívására jött el a kicsik nagy megmérettetésére. – Imádom őket. Nyári sérülésem idején sokszor vigyáztam rájuk, besegítettem az edzéseik vezetésébe. Amikor én voltam pici, a nagyok nem szerettek játszani ellenem, mert gyakran megvertem őket. Máig nem felejtem az ebből fakadó rossz érzést. Fájdalom helyett örömet szeretnék szerezni nekik, ezért vagyok velük, amikor csak lehet.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a tabáni egyesületnél a magas színvonalú szakmai munka mellett éppen a csapategység a másik legfontosabb érték. Előbbire az eredmények szolgálnak bizonyítékul, utóbbira pedig az az összetartás, amely a Play and Stay csb döntőjén is szemmel látható volt.
− Végeredményben az lesz a legfontosabb, hogy ezek a gyerekek milyen emberekké válnak – tekint nem titkolt büszkeséggel Buzonics Dominikra a Tenisz Műhely „teljes embert” nevelő filozófiáját megalkotó vezetőedző, Selmeci Petra. – Domi nagyszerű példával jár a kicsik előtt, s ezzel a mi nevelőmunkánk eredményességét is segíti. Hatalmas boldogság számunkra a kettős győzelem, nem is tudok mit mondani. Idén minden jól jött ki, a korábbi években többször is éppen becsúsztak az első harminc közé a meghatározó játékosaink, így nem a tervezett csapatokat tudtuk kiállítani. Az idén végre a szerencse is mellénk szegődött, amivel persze nem szeretném a gyerekek érdemét és helytállását kisebbíteni. Az igazsághoz azonban mindenképpen hozzátartozik.
Fortuna asszony kegyeire persze minden sportolónak szüksége van. Ám az már biztosan nem a szerencse műve, hogy ezen a hétvégén nem kevesebb, mint 25 Tenisz Műhelyes játékos versenyzett valahol az országban…
A Play and Stay döntő egyik fontos szereplője volt Rákóczi Andrea versenybíró is, aki a tőle megszokott határozottsággal és rugalmassággal dirigálta le a napot, amely a két héttel ezelőtt 330 gyermeket felvonultató háromnapos selejtezőkhöz képest szinte már felüdülésként hatott.
− Tudomásul vettem, hogy nem tudok mindenkinek megfelelni, így idén már egyedül is bírtam a rohamot. Ehhez azonban az is kellett, hogy az edzők felkészülten érkeztek a NEK-re, pontosan tudták a dolgukat, s amelyik csapat megengedhette magának, az a tavalyinál több kísérőt delegált a gyerekek mellé. A szülőkkel néha-néha vannak ugyan kisebb problémák, de most már ezeket is jól kezeljük – összegezte a nap tanulságait versenybírói szemmel Rákóczi Andrea.
PLAY AND STAY CSAPATBAJNOKSÁG 2019. DÖNTŐ
LEÁNYOK.
1. Tenisz Műhely, Budapest (Beviz Lujza, Ipacs Panna, Kristyán Fanni, Magyar Berta Róza, Nagy Ramóna, Simon Amanda Vanda)
2. Alfa TI, Budapest (Jánosik Liliána, Kovács Emese, Szabó Flóra)
3. MTK-BTC, Budapest (Herédy Cziráky Annaróza, Markovits Mirabell, Mazán Alíz, Sávolt Karolina, Horváth Boglárka, Pallós Lotti)
4. Optofit SE, Vác (Sziklai Zita, Takács Luca, Sziklai Eszter)
5. Fortuna SE, Budapest (Bertók Nelli, Séllei Anna, Földi Petra, Kátai Luca Sára)
6. Rózsaszín pillangók, Budapest (Boros Hanna, Ritócz Lili Anna, Anga Ágnes Katalin, Lehoczky Noémi, Tóth Nadin Liliana)
FIÚK.
1. Tenisz Műhely I., Budapest (Balázs Dávid, Deli Vejke, Forró Dániel, Iván Savgira, Mikhail Sergeev, Újházi Bence)
2. Pasarét TK II., Budapest (Gyüre Áron, Paragi Csongor, Sághy Bálint Benedek, Tóth Gergely Ágoston)
3. Városmajor TK I., Budapest (Lizsicsár Csanád, Somogyi Ábel, Somogyi Vince)
4. MTK BTC I., Budapest (Korcsok Konrád, Pánczél Erik Álmos, Posztl András, Sávolt Dorián, Hévizi Dániel)
5-7. Match Point 1., Budapest (Olasz Botond, Shan Nan, Olasz Domonkos)
5-7. MTK-BTC 4., Budapest (Herédy-Cziráky Aurél, Csernobrovkin Nyikolaj, Almai Dávid, Rátonyi Péter, Varga Sámuel, Majsitz Leon Lajos)
5-7. Jogging Plus, Kiskunfélegyháza (Rekedt-Nagy Zoltán, Farkas Máté, Tarjányi Balázs, Horváth Döme)
8. Pécsi VTC Kék (Spitl Tamás Bence, Bányai Zalán, Simon István)
9. Balatonfüred (Felhőfalvi András, Lipp Máté Lőrinc, Felhőfalvi László)
10. Golden Ace, Budapest (Anda Gergő, Vigh Dániel, Valkusz Márk, Kacskovics Balázs)
11. Panakor TK, Győr (Szabados Gellért, Molnár Márk, Milcsarek András, Máthé-Nagy Benedek, Vörös Kristóf)
12-13. Sarkadi Lendületes Fiúk (Major Zsombor, Mokán István Damján, Kajári Kende, Endrész Richárd)
12-13. Tenisz Műhely 2., Budapest (Kristyán Ádám, Ferenczi Keve, Jósvai László, Csiszár Nimród, Nagy Richárd, Schmidinger Dániel)